Elegendő megtakarítást sikerült elérnie az európai Galileo műholdas navigációs projektnek, aminek köszönhetően még 2014 előtt további hat műholddal bővítheti a flottáját.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint körülbelül 500 millió euró maradt a "zsebében", amit beszerzésekre fordítva 24-re növelhetik a GPS európai változatát kiszolgáló működő műholdak számát. Ez jelentős teljesítmény növekedést jelent majd, egyben előre hozhatja a rendszer befejezésének dátumát, csökkentve a további kiadásokat.

Antonio Tajani, az EB alelnöke, az európai űrprojekt felelőse a Paris Air Show-nak otthont adó Le Bourget repülőtéren aláírta az utolsó két ipari szerződést is, ami végre valóra válthatja Európa műholdas navigációs vállalkozását. A szerződések összértéke 355 millió euró, melyek közül a francia Thales Alenia Space 281 millió értékben a Galileo időzítési és navigációs adatairól gondoskodik, biztosítva az átvitelhez szükséges megfelelő formátumokat. A másik szerződést 73,5 millió euró értékben az Astrium-UK nyerte el a műholdak karbantartására és megfelelő pozicionálására.

A legnagyobb hír azonban Tajani megtakarításokról szóló bejelentése volt, a csúszások jellemezte Galileo kezdeményezést ugyanis folyamatosan kritizálják költségei miatt.

Az EU tagállamok már elkötelezték magukat 18 műhold 2014 végéig történő pályára állítása mellett, amire 3,4 milliárd eurót különítettek el. Nem rég azonban közölték velük, hogy ehhez még hozzá kellene csapni 1,9 milliárdot, hogy az évtized végéig 30 műholdra egészítsék ki flottát. Ez utóbbi ellen több kormány is hevesen tiltakozott, élükön a britekkel, annak ellenére, hogy több cégük is bőven kamatoztathat a kivitelezési munkálatokból. Londont alighanem megnyugvással tölti el, hogy az EU-nak végre sikerülni látszik a várható jövőbeli költségek megzabolázása.

A megtakarítások főként az ipar költségcsökkentési erőfeszítéseinek, valamint a projekt erőforrás menedzselésében bekövetkezett előrelépéseknek köszönhető. Az időzítés azonban kulcsfontosságú, a műholdak beszerzésére még a következő EU költségvetés előtt sort kell keríteni.

A már pályán lévő tesz műholdak után az első két működő Galileo műhold októberben áll pályára egy orosz Szojuz rakétával, amit Európa Francia-Guineában található űrkikötőjéből lőnek fel, majd 2012-ben újabb pár követi. 14 műhold még összeszerelés alatt áll, az utolsó sorozat várhatóan 2014 közepén készül el, ami azt jelenti, hogy 2015-ben a tervezett 18 műhold mindegyike elfoglalhatja a helyét az űrben. Tajani szerint a megtakarításoknak köszönhetően nem csupán tartani tudják a gyártási ütemtervet, de elvileg fel is lehetne tornászni a műholdak számát 24-re, amivel már szinte a Galileo teljes kapacitását biztosíthatnák. A plusz űreszközöket vagy a fővállalkozóval, a német OHB-Systemmel gyártatják le, vagy a tartalék szállítóként rendelkezésre álló brit Astriummal, ami a németekkel párhuzamosan dolgozva készíthetné el a műholdakat.

Mindehhez persze az is kell, hogy ne legyenek problémák a kilövésnél, vagy maguknál a műholdaknál, miután pályára álltak. Ha ilyen jellegű gondok adódnak, akkor igen gyorsan elolvad az újonnan talált költségvetés, azonban ha minden Tajani tervei szerint zajlik, akkor 2015 végére, vagy 2016 elejére 24 műhold állhat a Galileo rendelkezésére. A megtakarítások azt is jelentik, hogy az EU tagállamoknak kevesebbel kell hozzájárulniuk a projekthez a következő költségvetési periódusban.

A Galileo jelentős mértékben fogja javítani az űrből érkező navigációs jelek elérhetőségét és pontosságát. A tervek szerint a felhasználók gyorsabban kapnak majd megbízhatóbb jeleket, és helyzetüket egyméteres pontossággal meg tudják határozni. A GPS jelenleg csak pár méteres pontossággal tud meghatározni egy adott helyet.