Kiadó: Bethesda Softworks
Fejlesztő: inXile Entertainment
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows XP, Vista vagy Windows 7, Intel Core 2 Duo 2,0 GHz-es processzor, 2 GB RAM, 512 MB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 12 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Windows XP, Vista vagy Windows 7, Intel Quad Core i5 processzor, 3 GB RAM, 1024 MB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 12 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Enslaved, Divinity 2
Kategória: akció-szerepjáték

A kaliforniai inXile Entertainment a közhiedelemmel ellentétben korántsem egy friss fejlesztőcsapat, megalakulásuk ugyanis egészen pontosan 2002-re tehető, mikor is Brian Fargo, a valamikori Interplay Productions egyik jelentős dizájnere úgy döntött, hogy jövőjét saját stúdiójának cégére alatt kívánja elképzelni. Döntésének első eredményét 2004-ben tapasztalhattuk meg saját bőrünkön, ekkor jelent meg ugyanis konzolokra - majd egy évvel később PC-re is - a The Bard's Tale című szerepjáték, amelyre bizonyos körökben mind a mai napig könnyes szemekkel emlékeznek vissza.

A csapatra azonban mégsem emlékezünk ilyen meghatottan, ezt követően ugyanis évekig szinte egyetlen komolyabb projekttel sem foglalkoztak - kivéve az időközben törlésre került Heistet -, nevük így összeforrt a letölthető alkotások, valamint a mobiljátékok fogalmával. Néhány hónappal ezelőtt azonban Brian Fargo megunta ezt az áldatlan állapotot és az inXile Entertainment zászlaja alatt bejelentette, hogy egy újabb szerepjátékon fog dolgozni a jövőben, amelyből időközben jelen lett, a Hunted: The Demon's Forge címre keresztelt program pedig immáron kész formában található meg a boltok polcain. Hogy mennyire lett szerepjáték, illetve maradandó darab a címből, azt máris kiderítjük!


A játék egy páratlan páros, az elf nőideált megtestesítő E'lara és a gép módjára gyilkoló zsoldos, Caddoc rövidke történetét dolgozza fel. Tény, hogy nem kapunk majd olyannyira összetett cselekményt, mint amilyent egy szerepjátéktól elvárnánk, de ennek ellenére is kellemes, fordulatokkal teli, ám helyenként kissé érthetetlen történet vár ránk. Az alapszituáció szerint hőseink élete romokban hever, múltjukban tragédiák sorát kellett elszenvedniük, így tulajdonképpen a "már minden mindegy" alapon élik mindennapjaikat. Nem maradhat ki a történetből természetesen a forrongó és bajban lévő világ sem, amit nekünk kell helyre tennünk, de fő küldetésünk mégsem ez lesz, hanem egy szellemnő, bizonyos Seraphine megsegítése.

A sztorihoz nagyon hamar csatlakozni fog a Deathstone nevezetű varázstárgy is, azonban, hogy ez pontosan mi lesz, arról nem szeretném lerántani a leplet, hiszen annyira azért nem szerteágazó és elnyújtott a kampány, hogy minden apróságról már most beszámoljunk. Arra viszont mérget vehetünk, hogy izgalmakban és fordulatokban bővelkedik majd a Hunted: The Demon's Forge forgatókönyve, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a maga nemében jelesre vizsgázott ez a momentum. De csak és kizárólag abban az esetben tehetünk ilyen kijelentést, ha feldolgoztuk magunkban, hogy a program sokkal inkább egy hátsónézetes akció, semmint egy vérbeli szerepjáték.


Az alkotás tesztelése közben ugyanis folyamatosan olyan érzésem volt, mintha egy fantasy környezetbe ültetett, kooperatív módra kiélezett Gears of War epizóddal játszadoznék. Ezzel a kijelentéssel tulajdonképpen nem is járunk túl messze az igazságtól, a Hunted ugyanis valóban óriási hangsúlyt fektet a látványos akciózásra, a fedezékhasználatra, de azért természetesen komolyabb figyelmet kap benne a szerepjátékos vonal is. Ennek köszönhetően kalandozásaink során hőseinkkel folyamatosan gyűjtögethetünk, a sárkánykönnyektől kezdve az aranyon át a fejlődéshez szükséges kristályokig és varázsitalokig mindent. Fontos, hogy bár nincs hátizsákunk, amibe tárgyakat pakolhatnánk, mégis mindennek meglesz a maga szerepe. Az arannyal ugyan nem vásárolni fogunk - annak közvetetten a pályaszerkesztésnél lesz haszna -, illetve mana- és életerőt regeneráló italból is csak egy-egy, később valamivel több lehet majd nálunk, de a kristályok például a fejlődési rendszer nélkülözhetetlen összetevői lesznek. A szintlépési szisztémát azonban ne úgy képzeljük el, mint az átlagos szerepjátékoknál, ami esetünkben azt jelenti, hogy hőseink maguk nem fognak fejlődni, ellenben különböző varázslatokkal ruházhatjuk fel őket, amelyekkel keményebbek lesznek a harcokban.

Ha tehát összegyűjtöttünk két kristályt, akkor vásárolhatunk Caddoc-nak például egy a pajzsrohamhoz hasonló tulajdonságot, majd további kristályokért azt is erősebbé tehetjük, míg a későbbiekben megvehetjük a varázslat még erősebb változatát is. Itt rögtön szeretném felhívni a figyelmeteket egy pozitívumra és egy negatívumra. A pozitívum, hogy Caddoc és E'lara ilyetén megvásárolható képességei úgy lettek kialakítva, hogy azok kiegészítsék egymást, így ha ügyesek vagyunk, elképesztő kombókat, az együttműködés magas szintjét érhetjük el. A negatívum viszont az, hogy a varázslatok közül egy időben csak négyet tudunk kitenni a főképernyőre, ami azt jelenti, hogy sajnos csak egyitt tudunk aktívan használni belőlük.


A Hunted: The Demon's Forge betöltését követően a történet mellett azonban a harcok kapták a központi szerepet. A két karakter közül E'lara elsősorban az íjászat nagymestere, de ha a helyzet úgy hozza, szívesen ránt kardot is. Caddoc vele szemben leginkább utóbbi, tehát a közeli harcmodort szereti jobban, de a távoli ellenfelek sem ijesztik meg, ebben az esetben ugyanis egy szempillantás alatt képes előkapni számszeríját, hogy azzal pusztítsa az ellenfeleket. Ezek között különféle, leginkább a Tolkien által megálmodott univerzumban megismert lényekhez - leginkább orkokhoz - hasonlókkal fogunk összetűzésbe keveredni.

A pályák nagy többsége úgy lett megalkotva, hogy a két hős egymással tökéletes összhangban, együttműködve tudjon harcolni. Korántsem arról van itt szó, hogy így egy hús - vér játékos vagy a mesterséges intelligencia segítségével több ellenséget tudunk eltenni láb alól, lévén akadnak logikai feladványok is, amelyek többségében bár nem a továbbjutás függvényei, a különféle extra tartalmak és eredmények miatt érdemes lesz felkutatni őket. Érdemes tényleg kihasználni a két hős képességeit, hiszen lényegesen komolyabb eredményeket érhetünk el abban az esetben, ha E'lara megmarad hátvédnek, Caddoc pedig berohan a csata kellős közepébe.

A harcok izgalmasak, nem csak az agyatlan ütlegelésről szólnak, fontos szerepet kapott a fedezékrendszer, illetve a védekezés is. Utóbbihoz kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy pajzsaink állandóan használódnak, így folyamatosan cserélgetnünk kell őket, de ahogy haladunk előre a történetben, úgy fedezünk majd fel újabb és jobb fegyvereket is, amelyekkel hatásosabbak lehetünk a csetepatékban.

A fejlesztők mindemellett megvalósítottak egy nagyon jó, a kooperatív játékokból gyakran hiányzó ötletet is, miszerint ha a játék elején kiválasztottuk a nekünk kedves karaktert, akkor nem vagyunk kötelesek azzal végigjátszani az egész kampányt. A pályák meghatározott pontjain ugyanis találunk majd olyan helyeket - a fejlődési fát is hasonlóan érhetjük el -, ahol nyugodtan szerepet cserélhetünk, és ha addig E'lara nyilaival tizedeltük az ellent, azután Caddoc kardjával folytathatjuk küldetésünket.


Ha már szóba kerültek a pályák, fontos megemlíteni, hogy a játék rendkívül lineáris, semmiféle szabadságérzetünk nem lesz benne. Sőt, a változatosság sem az erőssége a programnak, nyolcvan százalékban ugyanis földalatti alagútrendszerekben fogunk kalandozni, amelyek ismétlődők, hosszú távon pedig monotonok is. Ennek azonban a Hunted esetében nem csak negatív oldala van, lévén a linearitás miatt az illetékesek egy nagyon jól használható, nagyon egyszerű, tényleg bárki számára érthető pályaszerkesztőt építettek az alkotásba, ami az arra fogékony fanatikusoknak garantáltan több órányi plusz kikapcsolódást jelent majd. Grafika: Az inXile Entertainment úgynevezett tapasztalatlansága a játékmeneten nem érződött túlzottan, a küllemben azonban radikálisan tetten érhető. Szinte érezni a The Demon's Forge látványvilágán, hogy a csapat éveken át csak kisebb címeken dolgozott, ugyanis komoly lemaradásai vannak a játéknak. Csúnya a környezet, a karakter animációk, rondák az effektek, a helyszínek üresek, túl lineáris, ismétlődő és kiszámítható minden, mindemellett pedig még a gépigény sem mondható barátságosnak. Kifejezetten hangulatosra sikeredett azonban néhány nagyobb területet bemutató pálya, így például amikor egy várkastélyban ténykedünk, illetve amikor a látótávolság nem korlátozódik le az alagút falára.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelülettel kapcsolatban nem igazán lehet semmiféle negatívumot felróni a játéknak, minden elegáns, letisztult, átlátható és a témába vágó stílusban fogant. Az irányítással sincsenek különösebb gondok, bár PC-n azonnal kitűnt, hogy egy egyszerű konzolportról beszélhetünk, hiszen bár jól működik egérrel és billentyűzettel is a játék, a Hunted megérdemelt volna egy kicsivel összetettebb harcrendszert és egyéb opciókat. Nem tetszett továbbá, hogy - talán a kooperatív mód hitelessége miatt - egyes akadályok alkalmával meg kellett várnunk társunkat, hogy közösen ugorjunk vagy másszunk át valamit, ami nagyon megakasztotta az amúgy szinte folyamatosan pörgő játékmenetet.

Játszhatóság: Az alkotás játékideje kellő hosszúsággal bír, ez a megállapítás azonban nézőpont kérdése is. Szerepjátékokhoz képest ugyanis egyértelműen rövid, akciójátékokhoz mérten viszont hosszú időtartalmú kampány vár majd ránk, ami folyamatosan képes fenntartani az ember figyelmét, unalmat maximum a változatlan pályák jelentenek.

Intelligencia, nehézség: Ha a kooperatív mód rejtelmeit egy a program által vezérelt társsal kívánjuk megismerni, akkor sem fogunk nagyot csalódni a játékban, az illetékesek ugyanis egy elég jól működő, ám természetesen korántsem tökéletes intelligenciával ruházták fel az alkotást. Nyilván nagyobb élményben lesz részünk, ha sikerül megnyernünk egy barátunkat a kampány közös leküzdéséhez, de abban az esetben is számolnunk kell az ellenfelekkel, akik átlagos viselkedésükkel maximum a játék elején okozhatnak nekünk fejtörést. A Hunted nehézsége jól skálázott, legkönnyebb szinten is képes kihívást nyújtani, de a legnehezebb fokozaton véleményem szerint már játszhatatlan.

Hangok, zene: A program zenei része szó szerint borzalmasra sikeredett. Sem komolyabb dallamok, sem egyéb, meghatározó muzsikák nem csendültek fel a kampány alatt, ellenben a szinkronhangok tetszettek. Mind Caddoc, mind E'lara hangja elég hitelesre sikeredett, egyedül a futás közben kiadott hangok - inkább lihegések - emlékeztettek másra, de összességében, főleg a zenéhez képest a szinkronszínészek jó munkát végeztek.

Összefoglalás: Mindent összevetve az átlagosnál egy kicsivel jobb, ámde korántsem tökéletes videojáték született a Hunted: The Demon’s Forge képében. Szerepjátéknak korántsem nevezhető a végeredmény, de így is egy korrekt történettel és harcrendszerrel rendelkező, kooperatív fantasy akciójáték lett belőle, ami úgy érzem, hogy egy második résszel teljesedne ki igazán. Hogy egy folytatásra érdemes produkció született-e a név alatt, azt pedig majd a fanatikusok eldöntik.