Hunter

Ezer másodpercre "palackba" zártható az antianyag

Több mint 16 percen át sikerült fogságban tartani antihidrogén atomokat, ami óriási előrelépés a normál anyag tükörképének tanulmányozásában. A kutatók a Nature Physics hasábjain számoltak be eredményeikről, illetve arról, hogyan képesek minden eddiginél részletesebben vizsgálni az antianyag tulajdonságait, ami segíthet megérteni, miért a hagyományos anyag alkotja univerzumunkat.

Az anyag és az antianyag a töltésüktől eltekintve azonosak, az elméletek szerint az ősrobbanás egyforma mennyiségben hozta létre a két típust, a kozmosz mégis az anyagot favorizálta valamiért. "Tavaly novemberi eredményeink óta javítottunk a csapdába ejtés hatékonyságán" - mondta Jeffrey Hangst, a Cern svájci részecskefizikai laboratóriumában működő Alpha (Antihidrogén Lézerfizikai Berendezés) együttműködés tagja. "Annak érdekében, hogy elvégezhessük ezeket a tanulmányokat, körülbelül ötszörös növekedést kellett elérnünk az atomok számában. Tavaly 38 foglyul ejtett atomról számolhattunk be, most pedig közel 300-at tanulmányoztunk, amiket különböző időintervallumokon át tartottunk fogva"

A normál anyagnál egy hidrogén atom egy protonból és a hozzá kötődő elektronból áll, míg antianyag párjánál az elektron ellentéte, egy pozitron kapcsolódik egy antiprotonhoz. Ez a két részecske együtt egy semleges antiatomot alkot. A részecskefizikai laboratóriumok, mint a Cern, már rutinszerűen állítják elő ezeket az antianyag részecskéket, azonban egészen mostanáig, nagy nehézséget okozott az antianyag megőrzése, mivel a hagyományos anyagból készült tárolókkal való kölcsönhatás azonnal megsemmisíti, az elektromos mezők nem hatnak rájuk, kizárólag a szupravezető mágnesek jelentenek megoldást, ezekhez azonban igen egzotikus körülményeket kell biztosítani.

Az Alpha együttműködés a fenti problémák kiküszöbölésére kifejlesztett egy hideg, mindenféle anyagtól mentes mágneses "palackot", ami lehetővé teszi az antihidrogén részecskék tárolását. Eleinte mindössze egy másodperc tizedrészéig sikerült az antianyag részecskéket tárolni, mára azonban ezt az időt az ötezerszeresére növelték, ami már lehetővé teszi, hogy a részecskék legkisebb energiájú állapotukban, vagyis az alapállapotukon pihenjenek. "Ha egy atomra egy kis bolygórendszerként tekintünk, melyben az elektron, vagy esetünkben egy pozitron a nukleusz körül kering, az alapállapot az, ahol az elektron vagy a pozitron a legközelebb helyezkedik el a nukleuszhoz" - magyarázta dr. Hangst, aki munkatáraival elsőként az antianyag energiaeloszlását mérte. "Úgy vélem sikerült antihidrogénünket gerjesztenünk, más szavakkal a pozitront nagyobb távolságba vinni a nukleusztól, így nagyobb az energiája"

Ez volt a hosszú életű antihidrogén atomokkal elvégzett első kísérlet, a tudósok rendelkezésére álló 1000 másodperc azonban ennél sokkal érdekesebb dolgokra is fényt deríthet, hiszen az atomoknak a létrejöttüktől csupán egy félmásodpercre van szükségük az alapállapot eléréséhez. Az Alpha csapat következő lépésként az antihidrogén atomok belső szerkezetének mikrohullámokkal történő vizsgálatát tervezi, valamint azt is szeretnék látni, hogyan viselkednek ugyanezek a részecskék univerzumunk gravitációs mezőiben.

Ez utóbbi kísérlethez még hidegebb körülményeket kell teremteniük. Jelenleg az antihidrogén atomokat mindössze fél fokkal az abszolút nulla fölött tárolják, a gravitációs kísérlethez viszont csak néhány ezred fokkal léphetik túl az elméletben elérhető legalacsonyabb hőmérsékletet, hogy lézerek alkalmazásával színkép vizsgálatokat végezhessenek az antianyagon. "A kérdés nagyon egyszerű: az anyag és az antianyag ugyanazoknak a fizikai törvényeknek engedelmeskedik-e?" - nyilatkozott Hangst professzor a BBC-nek. "Az ősrobbanás-elmélet szerint a kezdetekkor egyenlő mennyiségben volt jelen az anyag és az antianyag, a természet azonban az anyagot választotta. Tudjuk, hogy valami hiányzik az univerzum működéséről alkotott jelenlegi modellből, csak azt nem tudjuk mi, ezért amikor csak a kezünk közé kerül az antianyag, akkor nagyon alaposan szemügyre kell vennünk, hátha találunk valamilyen különbséget"

Az időtartam növelése után a fő feladat immár a csapdába ejthető atomok számának növelése. A csapat szerint ez jelenleg fontosabb, mint az antiatomok élettartamának meghosszabbítása, ami már megfelelő a tervezett kísérletek elvégzéséhez, melyben a színképelemzés mellett szeretnék szemügyre venni az antiatomok CPT (töltés-paritás-idő) szimmetriáját is. Ez a szimmetria azt jelenti, hogy az adott részecske ugyanúgy viselkedik egy tüköruniverzumban, ha ellentétes töltéssel rendelkezik és visszafelé mozog az időben. "Bármilyen jel, ami CPT-szimmetria sérülésére utal, a természetről alkotott alapelveink komoly átgondolását jelentené" - tette hozzá Hangst.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • JMáté #65
    Például a penicillin felfedezése is súlyos hiba volt...
  • bandee1 #64
    Nagyon nem kéne bolygatni ezeket a dolgokat, ne játsszunk Istent, annak mindig rossz vége lesz. Van egy határ a tudományban, amit nem szabadna átlépni. Mégis megtesszük...nagy hiba.
  • lotsopa #63
    Igen.
  • adampierson #62
    "A kérdés nagyon egyszerű: az anyag és az antianyag ugyanazoknak a fizikai törvényeknek engedelmeskedik-e?" Éés íme a lényeg. Tényleg erre a kérdésre várom már rohadtul a választ. Mert ha netán a válasz nem... :D
  • JMáté #61
    Amennyire én értek a fizikához ez akár még igaz is lehet. Csak az a baj hogy van még egy csomó másik elmélet amiknek csupán egyetlen közös tulajdonságuk van: nagyon nehéz őket kísérletileg ellenőrizni.
  • atlagember #60
    Ha az ősrobbanás pillanatában ugyanannyi anyag és antianyag jött létre, és az antianyag ideje negatív irányban telik, akkor nem értem, hogy mi itt a probléma.
    A tüköruniverzum az ősrobbanás pillanatához középpontosan szimetrikus, az antianyag az ősrobbanáshoz képest a negatív időbe került, az anyag pedig a mi időnkbe.
  • pepe792 #59
    CERN-t mióta írjuk így kedves "újságíró": Cern? Ez egy mozaikszó ha nem tudnád... Újságírásból egyes.
  • bvalek2 #58
    Hozzáértőknek tűntök, gyertek át a DNS-számítógépek a kémia programozhatóságáért cikkbe, és ellenőrizzétek, hogy nagyon nagy hülyeséget írtam-e a fórumba.
  • philcsy #57
    Igen a spin ott van. És igen spint lehet forgó töltésként szemléltetni. De ezt megint nem szokták erőltetni. Én akitől halottam, az egyből hozzá tette, hogy ez csak egy szemléletes kép. De megint vannak problémák, forog, de ezt a forgás sebességét nem lehet megváltoztatni, csak az irányultságát. És mi körül forog? A saját tengelye körül. De hol van ez a tengely? Hol van az elektron középpontja? Pl egy szabad elektronnál? Sokkal célszerűbb, ha a spin az elektron egy tulajdonságának gondoljuk, és nem kapcsolunk hozzá mozgást.

    És hogy én is közeledjek a véleményedhez:
    Abban viszont igazad van, hogy ha nem párosítottak az elektronok, és figyelembe vesszük a spin-pálya csatolást, a valószínűségi áram újra megjelenik.
  • Caro #56
    Legalább viszont a véleményeink kezdenek kovergálni :)

    1) Nem is arról beszéltem, hogy szemléletes, csak hogy van forgás!
    2) Még nem ToE, csak QCD, de már egy szem proton pontos leírása is nehézségekbe ütközik tudtommal (bár ebben nem vagyok otthon, csak azoktól tudom akik csinálják)
    3) Az s pályával kapcsolatban igazad van, gyanús volt a dolog, csak valamiért úgy gondoltam, hogy az L^2 nem lesz 0. Pedig annyira még nem volt rég... na mindegy. A teljes impulzusmomentum persze nem lesz nulla, mert ott a spin, de valamiért úgy emlékeztem az nem kell.
    4) Több elektronnál természetesen lehet nulla a teljes impulzusmomentum is.