Napi Online
Mégsem privatizálják a Telekom Szerbiát
Az osztrák Telekom 1,1 milliárd eurós árajánlatát elvetve a szerb kormány elállt a Telekom Szerbia többségi tulajdonának eladásától, mivel az osztrák cég legújabb árajánlata sem tett eleget a versenypályázatban foglalt feltételeknek.
Ezzel véget ért a legsikeresebb szerb cég eladására vonatkozó történet, amely sok szakértő szerint túl hosszú ideig tartott. Korai még új versenypályázatról beszélni, mivel arról majd az elkövetkezőkben fognak dönteni, üzeni a kormány, hozzáfűzve, hogy most a prioritás az, hogy a legrövidebb időn belül elosszák a polgárok és a cég dolgozói között a cég ingyenes részvényeit.
A Radio Srbija kommentárja szerint a közgazdászok többsége úgy véli, hogy a fenti döntés és epilógus várható volt. Nehezen várható el ugyanis, hogy a kezdeti árajánlat 50 százalékkal növekedjen, mivel ez azt jelentené, hogy az előzetes számítás nem volt jó vagy pedig időközben valamilyen jelentős változás történt. Mivel a kettő közül egyik sem következett be, a kormány döntése volt az egyetlen ésszerű és az egyedül elvárható.
Az ajánlattevő érdeklődést mutatott ugyan, készséget azonban nem, hogy eleget tegyen a különösen igényes feltételeknek. A szerb kormány kétszer is meghosszabbította a határidőt az árajánlat javítása érdekében, az osztrákok által tett ajánlat azonban időközben romlott, mivel az új árajánlat már nem tartalmazta a 450 milliós beruházási kötelezettséget. A közgazdászok szerint amellett, hogy a Telekom Szerbia eladásából remélt összeg nem folyik be az államkasszába, az egész eljárás arról tanúskodik, hogy a szerbiai beruházás nagy kockázattal jár.
Az elemzőktől eltérően a hatalom képviselői úgy vélik, hogy a Telekom Szerbia sikertelen eladási kísérlete nem fog kedvezőtlenül hatni a külföldi beruházásokra. Nebojsa Csirics gazdasági és vidékfejlesztési miniszter úgy véli, hogy a döntés helyes és várható is volt, tekintettel arra, hogy a kormány álláspontja világos volt: a Telekom nem adható el 1,4 milliárd eurónál olcsóbban.
Az osztrák Telekom első ajánlata, amely 800 millió euró és még további 450 milliós tőkeberuházás volt, a határidő meghosszabbítását követően 950 millió euróra növekedett. Ez is, mint az első ajánlat, feltételes volt, mivel a versenyképesség-védelmi bizottság döntésétől függött. A Telekom Ausztria ugyanis már jelen van Szerbiában a VIP-mobilon keresztül, ezért annak az MTS-szel való összekapcsolásával a szerb piac 70 százalékát uralná.
Nyitott kérdés, hogy a szerb Telekom állami tulajdonban marad-e, az idő pedig majd megmutatja, hogy ez kihatással lesz-e az elkövetkező időszakban a cég további elértéktelenedésére, ahogyan azt egyes elemzők hangsúlyozzák. A költségvetés szemszögéből tekintve ez azt jelenti, hogy az államkasszában keletkezett másfél milliárd eurós lyukat az állam vagy további kölcsönök felvételével, vagy pedig a gazdaságra és a polgárokra háruló jelentősebb közterhekkel fogja befoltozni. A közvélemény-kutatások eredményeiből ítélve az ügy ilyen végkifejlete leginkább a szerb nyilvánosság azon többségét örvendeztette meg, amely ellenezte a legsikeresebb szerb cég, az utolsó "családi ékszer" eladását.
Ezzel véget ért a legsikeresebb szerb cég eladására vonatkozó történet, amely sok szakértő szerint túl hosszú ideig tartott. Korai még új versenypályázatról beszélni, mivel arról majd az elkövetkezőkben fognak dönteni, üzeni a kormány, hozzáfűzve, hogy most a prioritás az, hogy a legrövidebb időn belül elosszák a polgárok és a cég dolgozói között a cég ingyenes részvényeit.
A Radio Srbija kommentárja szerint a közgazdászok többsége úgy véli, hogy a fenti döntés és epilógus várható volt. Nehezen várható el ugyanis, hogy a kezdeti árajánlat 50 százalékkal növekedjen, mivel ez azt jelentené, hogy az előzetes számítás nem volt jó vagy pedig időközben valamilyen jelentős változás történt. Mivel a kettő közül egyik sem következett be, a kormány döntése volt az egyetlen ésszerű és az egyedül elvárható.
Az ajánlattevő érdeklődést mutatott ugyan, készséget azonban nem, hogy eleget tegyen a különösen igényes feltételeknek. A szerb kormány kétszer is meghosszabbította a határidőt az árajánlat javítása érdekében, az osztrákok által tett ajánlat azonban időközben romlott, mivel az új árajánlat már nem tartalmazta a 450 milliós beruházási kötelezettséget. A közgazdászok szerint amellett, hogy a Telekom Szerbia eladásából remélt összeg nem folyik be az államkasszába, az egész eljárás arról tanúskodik, hogy a szerbiai beruházás nagy kockázattal jár.
Az elemzőktől eltérően a hatalom képviselői úgy vélik, hogy a Telekom Szerbia sikertelen eladási kísérlete nem fog kedvezőtlenül hatni a külföldi beruházásokra. Nebojsa Csirics gazdasági és vidékfejlesztési miniszter úgy véli, hogy a döntés helyes és várható is volt, tekintettel arra, hogy a kormány álláspontja világos volt: a Telekom nem adható el 1,4 milliárd eurónál olcsóbban.
Az osztrák Telekom első ajánlata, amely 800 millió euró és még további 450 milliós tőkeberuházás volt, a határidő meghosszabbítását követően 950 millió euróra növekedett. Ez is, mint az első ajánlat, feltételes volt, mivel a versenyképesség-védelmi bizottság döntésétől függött. A Telekom Ausztria ugyanis már jelen van Szerbiában a VIP-mobilon keresztül, ezért annak az MTS-szel való összekapcsolásával a szerb piac 70 százalékát uralná.
Nyitott kérdés, hogy a szerb Telekom állami tulajdonban marad-e, az idő pedig majd megmutatja, hogy ez kihatással lesz-e az elkövetkező időszakban a cég további elértéktelenedésére, ahogyan azt egyes elemzők hangsúlyozzák. A költségvetés szemszögéből tekintve ez azt jelenti, hogy az államkasszában keletkezett másfél milliárd eurós lyukat az állam vagy további kölcsönök felvételével, vagy pedig a gazdaságra és a polgárokra háruló jelentősebb közterhekkel fogja befoltozni. A közvélemény-kutatások eredményeiből ítélve az ügy ilyen végkifejlete leginkább a szerb nyilvánosság azon többségét örvendeztette meg, amely ellenezte a legsikeresebb szerb cég, az utolsó "családi ékszer" eladását.