Napi Online
Senki nem tudja merre tart a mobilvilág
Minden jegy elkelt a múlt héten megrendezett Smartmobil 2011 konferencián. A több mint 700 résztvevő megtudhatta, hogy a szakembereknek fogalmuk sincs arról, merre halad a mobilvilág.
Galántai Zoltán jövőkutató a nyitó előadáson elmondta, hogy az internet robbanásszerű elterjedését sem látták a felfutás előtt tíz évvel. Az új technológiák jövőjével kapcsolatos jóslásokat az alulbecslés és a túlbecslés egyaránt fenyegeti. Galántai szerint a pontatlanság nem a tudatlanságból ered, hiszen nem mindegy hogy kettő, tíz vagy húsz év távlatában próbálkozunk a becsléssel. Véleménye szerint ma a legtöbb szakember is azt gondolja, hogy az okos telefonok jelentik a végső kifutását a mobiltechnológiának, ám ez korántsem biztos. Példának hozta fel a Facebook sikerét: a jövőkutató szerint a siker nem a technológián, a technikai korlátokon múlik, hanem a használhatóságon.
Van még mit fejleszteni az elektronikus közigazgatáson, de látszanak már kedvező kezdeményezések − jelentette ki Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Ha az élet legkülönbözőbb területein már bízunk a mobiltechnológiában, akkor a közigazgatás terén is kellene − mondta el a politikus. A hazai közigazgatásban vannak már kezdeményezések az új eszközök kihasználására. Fekete Gábor példaként említette az állampolgári bejelentéseken alapuló, mobileszközökkel támogatott közterület-felügyelő rendszert, az e-Poldit, amely a gyors információgyűjtésben és a megfelelő eljárások hatékony elindításában is hasznos. A politikus azt is bejelentette, hogy az új kormányzati portál, a kormany.hu is hamarosan mobilra optimalizált oldallal rukkol elő.
Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese a mobiltörténelem gyökereitől kezdte előadását: mint elmondta, a prepaid volt az első fontos forradalom 1998-ban, majd a színes képernyős készülékekkel tette meg az első botladozó lépéseket a mobilipar a telefonfunkciókon való túllépés felé. Véleménye szerint az internet mindenhol a fejlődés szlogenje lesz, majd adatokkal árasztotta el a hallgatókat. Idén a notebookeladások növekedése tíz, a tableteké 52, az okos telefonoké 49 százalék lesz. Tavaly világszerte 303 millió smartphone-t használtak, idén ez várhatóan 450 millióra nő. Magyarországon 450 ezer okoskát fognak használni év végére.
A T-Mobile-nál a most eladott készülékek negyven százaléka smartphone, ami a duplája a tavalyinak. A T-Mobile-nál Magyarországon a Nokia 54 százalékos részesedéssel rendelkezik a smartphone-piacon, a világon ez az arány csak 36 százalék. Az Android itthon és külföldön mindenhol 22 százalékos részesedéssel rendelkezett 2010-ben, a Microsoft 4, az Apple IOS 15 százalékkal. A Blackberry világszerte 16, Magyarországon a T-Mobile-nál 3,5 százalékkal. A vezérigazgató-helyettes, a hallgatóság nagy örömére kijelentette, hogy a T-Mobile "belátható időn belül" bevezeti az LTE szabványú internetelérést, amely a jelenlegi 1-1,5 megabites sebesség helyett száz megabitet biztosít.
Kis Gergely, a GKIeNET Kft., ügyvezető igazgatója a felhasználók töredék idejének hasznosítására hívta fel a figyelmet, és úgy vélte, a havi átalánydíj ki fog halni. Ennek az az oka, hogy hatalmas a szélessávú infrastruktúra fejlesztése iránti igény: ám ez szerény becslések szerint is 35 milliárd forintjába fog kerülni a szolgáltatóknak, amiben még nincs benne a frekvenciadíj sem.
Galántai Zoltán jövőkutató a nyitó előadáson elmondta, hogy az internet robbanásszerű elterjedését sem látták a felfutás előtt tíz évvel. Az új technológiák jövőjével kapcsolatos jóslásokat az alulbecslés és a túlbecslés egyaránt fenyegeti. Galántai szerint a pontatlanság nem a tudatlanságból ered, hiszen nem mindegy hogy kettő, tíz vagy húsz év távlatában próbálkozunk a becsléssel. Véleménye szerint ma a legtöbb szakember is azt gondolja, hogy az okos telefonok jelentik a végső kifutását a mobiltechnológiának, ám ez korántsem biztos. Példának hozta fel a Facebook sikerét: a jövőkutató szerint a siker nem a technológián, a technikai korlátokon múlik, hanem a használhatóságon.
Van még mit fejleszteni az elektronikus közigazgatáson, de látszanak már kedvező kezdeményezések − jelentette ki Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Ha az élet legkülönbözőbb területein már bízunk a mobiltechnológiában, akkor a közigazgatás terén is kellene − mondta el a politikus. A hazai közigazgatásban vannak már kezdeményezések az új eszközök kihasználására. Fekete Gábor példaként említette az állampolgári bejelentéseken alapuló, mobileszközökkel támogatott közterület-felügyelő rendszert, az e-Poldit, amely a gyors információgyűjtésben és a megfelelő eljárások hatékony elindításában is hasznos. A politikus azt is bejelentette, hogy az új kormányzati portál, a kormany.hu is hamarosan mobilra optimalizált oldallal rukkol elő.
Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese a mobiltörténelem gyökereitől kezdte előadását: mint elmondta, a prepaid volt az első fontos forradalom 1998-ban, majd a színes képernyős készülékekkel tette meg az első botladozó lépéseket a mobilipar a telefonfunkciókon való túllépés felé. Véleménye szerint az internet mindenhol a fejlődés szlogenje lesz, majd adatokkal árasztotta el a hallgatókat. Idén a notebookeladások növekedése tíz, a tableteké 52, az okos telefonoké 49 százalék lesz. Tavaly világszerte 303 millió smartphone-t használtak, idén ez várhatóan 450 millióra nő. Magyarországon 450 ezer okoskát fognak használni év végére.
A T-Mobile-nál a most eladott készülékek negyven százaléka smartphone, ami a duplája a tavalyinak. A T-Mobile-nál Magyarországon a Nokia 54 százalékos részesedéssel rendelkezik a smartphone-piacon, a világon ez az arány csak 36 százalék. Az Android itthon és külföldön mindenhol 22 százalékos részesedéssel rendelkezett 2010-ben, a Microsoft 4, az Apple IOS 15 százalékkal. A Blackberry világszerte 16, Magyarországon a T-Mobile-nál 3,5 százalékkal. A vezérigazgató-helyettes, a hallgatóság nagy örömére kijelentette, hogy a T-Mobile "belátható időn belül" bevezeti az LTE szabványú internetelérést, amely a jelenlegi 1-1,5 megabites sebesség helyett száz megabitet biztosít.
Kis Gergely, a GKIeNET Kft., ügyvezető igazgatója a felhasználók töredék idejének hasznosítására hívta fel a figyelmet, és úgy vélte, a havi átalánydíj ki fog halni. Ennek az az oka, hogy hatalmas a szélessávú infrastruktúra fejlesztése iránti igény: ám ez szerény becslések szerint is 35 milliárd forintjába fog kerülni a szolgáltatóknak, amiben még nincs benne a frekvenciadíj sem.