Berta Sándor
A német törvényeket sértheti a Google Analytics
Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos nem csak a Google szolgáltatását támadta, hanem a Facebook és az Apple alkalmazás-platformjait is.
A szakember álláspontja szerint az IP-címeket úgy kellene kezelni, mint a telefonszámokat, hiszen azok is úgymond olyan gépi címek, amelyek kapcsolatba hozhatók az egyes személyekkel. Vagyis mindegyik IP-címre gyakorlatilag személyes adatként kellene tekinteni. Ráadásul a szolgáltatók sem tesznek olyan szempontból különbséget az IP-címek között, hogy melyik rendelhető hozzá egy személyhez és melyik nem. Mindez azt jelenti, hogy a cégek nem továbbíthatják az Egyesült Államokba az IP-címeket a felhasználó engedélye nélkül. Németországban éppen ezért jelenlegi formájában nem engedélyezhető a Google Analytics működése.
Dix hozzátette: az Analytics esetében további tényező, hogy a Google a megszerzett adatokat felhasználói profilok létrehozására használja fel. Ezt azonban a jelenleg hatályos távközlési törvény alapján az emberek meggátolhatják, a honlapok üzemeltetői pedig kötelesek egy ilyen kérésnek eleget tenni. A leghatékonyabb megoldás azonban kétségtelenül egy úgynevezett Opt-out modul használata lenne. Ugyan a vállalat európai és német adatvédelmi szakemberekkel is tárgyalt, de nem tett meg mindent a megállapodásért.
Az óriáscég által elérhetővé tett böngészőkiegészítő nem elegendő, mivel nem érhető el minden platformra, ráadásul az IP-adatok továbbadását és a sütifájlok lementését nem akadályozza meg. Továbbá a társaság nem teszi lehetővé azt sem, hogy a portálok működtetői üzleti kapcsolataik befejezése után töröljék az oldalukon keresztül generált információkat.
Dix amiatt is kritizálta a Google-t, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy az Analytics segítségével összegyűjtött adatokat más szolgáltatásaival, például a Google Mail információval ötvözze. Ez szintén nem egyeztethető össze a hatályos német adatvédelmi joggal. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta: szerinte a Google Mail sem működhet legálisan Németországban. Célja, hogy a problémákat a társaság szoftveresen megoldja, a cél nem a bírságok kiszabása.
A berlini jogász végül leszögezte, hogy a Google Analytics mellett a feltörekvő alkalmazás-platformok, például az Apple és a Facebook szolgáltatásai is aggodalomra adnak okot. Az e portálokon kínált programok ugyanis az adatokat közvetlenül a szolgáltatóknak küldik el és mindez anélkül történik, hogy erre a folyamatra a Facebooknak vagy más platformnak befolyása lenne. Ráadásul az adatátvitel során a szükségesnél több információt továbbítanak. Éppen emiatt itt is érvényes az adattakarékosság elve, vagyis csak azokat az információkat gyűjthetik a szolgáltatók, amelyek a platformok üzemeltetéséhez elengedhetetlenek. Az oldalaknak finomabb beállítási lehetőségeket kell kínálniuk, amelyek segítségével a felhasználók szabályozhatják, hogy mely adatokat továbbítsa a rendszer és melyeket ne.
A szakember álláspontja szerint az IP-címeket úgy kellene kezelni, mint a telefonszámokat, hiszen azok is úgymond olyan gépi címek, amelyek kapcsolatba hozhatók az egyes személyekkel. Vagyis mindegyik IP-címre gyakorlatilag személyes adatként kellene tekinteni. Ráadásul a szolgáltatók sem tesznek olyan szempontból különbséget az IP-címek között, hogy melyik rendelhető hozzá egy személyhez és melyik nem. Mindez azt jelenti, hogy a cégek nem továbbíthatják az Egyesült Államokba az IP-címeket a felhasználó engedélye nélkül. Németországban éppen ezért jelenlegi formájában nem engedélyezhető a Google Analytics működése.Dix hozzátette: az Analytics esetében további tényező, hogy a Google a megszerzett adatokat felhasználói profilok létrehozására használja fel. Ezt azonban a jelenleg hatályos távközlési törvény alapján az emberek meggátolhatják, a honlapok üzemeltetői pedig kötelesek egy ilyen kérésnek eleget tenni. A leghatékonyabb megoldás azonban kétségtelenül egy úgynevezett Opt-out modul használata lenne. Ugyan a vállalat európai és német adatvédelmi szakemberekkel is tárgyalt, de nem tett meg mindent a megállapodásért.
Az óriáscég által elérhetővé tett böngészőkiegészítő nem elegendő, mivel nem érhető el minden platformra, ráadásul az IP-adatok továbbadását és a sütifájlok lementését nem akadályozza meg. Továbbá a társaság nem teszi lehetővé azt sem, hogy a portálok működtetői üzleti kapcsolataik befejezése után töröljék az oldalukon keresztül generált információkat.
Dix amiatt is kritizálta a Google-t, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy az Analytics segítségével összegyűjtött adatokat más szolgáltatásaival, például a Google Mail információval ötvözze. Ez szintén nem egyeztethető össze a hatályos német adatvédelmi joggal. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta: szerinte a Google Mail sem működhet legálisan Németországban. Célja, hogy a problémákat a társaság szoftveresen megoldja, a cél nem a bírságok kiszabása.
A berlini jogász végül leszögezte, hogy a Google Analytics mellett a feltörekvő alkalmazás-platformok, például az Apple és a Facebook szolgáltatásai is aggodalomra adnak okot. Az e portálokon kínált programok ugyanis az adatokat közvetlenül a szolgáltatóknak küldik el és mindez anélkül történik, hogy erre a folyamatra a Facebooknak vagy más platformnak befolyása lenne. Ráadásul az adatátvitel során a szükségesnél több információt továbbítanak. Éppen emiatt itt is érvényes az adattakarékosság elve, vagyis csak azokat az információkat gyűjthetik a szolgáltatók, amelyek a platformok üzemeltetéséhez elengedhetetlenek. Az oldalaknak finomabb beállítási lehetőségeket kell kínálniuk, amelyek segítségével a felhasználók szabályozhatják, hogy mely adatokat továbbítsa a rendszer és melyeket ne.
