Hunter
Átverés nélkül is működik a placebó
Egy tabletta akkor is jelentősen enyhítheti a tüneteket, ha a beteg tudja, hogy nincs benne semmilyen hatóanyag, írja egy új tanulmány.
Évtizedek óta tudják, hogy a placebótabletták szedése, vagy egy látszat terápia elvégzése, melyet a betegek hatásosnak hisznek, javulást okoz az állapotukban. Valójában a placebóhatás annyira valós és hatékony, hogy számos amerikai orvos - egy tanulmány szerint közel 50 százalékuk - titokban placebókat is alkalmaz a mit sem sejtő páciensek kezelésénél. Ez a gyakorlat azonban etikai kérdéseket vet fel, mivel az orvos nem írhat fel olyan gyógyszert, aminek nincs semmi hatása, miközben abba a hitbe ringatja a pácienst, hogy valódi orvosságot kapott.
A bostoni Harvard Orvosi Egyetem kutatóinak tanulmánya azonban azt állítja, hogy a hatás eléréséhez nincs szükség a betegek félrevezetésére. Bizonyos helyzetekben az orvos kiválthatja a placebók előnyeit úgy, hogy a beteg tudja, a bevett tabletta nem tartalmaz semmilyen aktív hatóanyagot. "Az orvostudományban az az általánosan elterjedt hit él, hogy a placebók csak akkor hatásosak, ha elhitetjük a beteggel, hogy megkapta az orvosságot" - mondta Ted Kaptchuk, a tanulmány szerzője.
"Elhatároztuk, hogy leteszteljük igaz-e ez. Tényleg hazudnunk kell, hogy elérjük a placebóhatást?" A tanulmány 80 önként jelentkező bevonásával indult el, akik irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedtek, felükkel közölték hogy nem kapnak kezelést, állapotukat azonban folyamatosan nyomon követte egy orvosi csapat, míg a csoport másik felét placebótablettákkal kezelték. A tablettákat, melyek tégelyein is jól látható "placebo" felírat ékeskedett, úgy mutatták be, mint egy közömbös anyagból készült placebo, ami ugyanakkor a klinikai tanulmányok során bizonyítottan javított az IBS tünetein az elme-test öngyógyító folyamatainak hatására. Ez a leírás valóban megfelelt az igazságnak.
A betegekkel azt is közölték, hogy a placebóhatás erős, amihez a test képes idomulni, úgy reagálva a placebótablettákra, mint Pavlov kutyájának a nyálelválasztása a csengő hangjára, vagyis a pozitív hozzáállás segít, de nem szükséges, viszont a tabletták lelkiismeretes szedése kulcs fontosságú. "Elvárásokat támasztottunk azzal, hogy elmagyaráztuk, a placebóhatások valósak, automatikusan bekövetkeznek, és nem kell hinni bennük" - magyarázta Kaptchuk. "Emellett megpróbáltuk megszüntetni a betegek hitetlenségét"
Három hét után a placebószedők 59 százaléka számolt be tünetei megfelelő enyhüléséről, ami jobb eredmény, mint amit a tényleges gyógyszeres kezelésekkel el szoktak érni, míg a kezelésmentes csoport 35 százaléka érezte magát jobban. "Nem hisszük, hogy tanulmányunk döntő, vagy elég erős lenne a klinikai gyakorlat megváltoztatásához" - tette hozzá Kaptchuk. "Nagyobb betegszámmal és hosszabb periódusokkal is meg kell ismételnünk az eredményt. Nem hisszük, hogy ezzel a módszerrel össze tudnánk zsugorítani egy daganatot, vagy javítani tudnánk egy Alzheimer kórban szenvedő emlékezetén. Olyan betegségeknél azonban, mint az irritábilis bélszindróma, a depresszió, fibrozitisz, vagy a derékzsába, melyekben a tünetek súlyosságát a beteg szubjektív beszámolója alapján bíráljuk el, a placebó hatásos lehet"
Kaptchuk elmondása szerint szilárd bizonyítékaik vannak, hogy amikor a placebók enyhítenek a beteg tünetein, a testben is változások mennek végbe. Mérhető endorfin termelés alakul ki, valamint az agy fájdalomcsillapító területei is aktívabbá válnak. De hogyan működhet mindez, amikor a beteg tudja mi történik?
Kaptchuk úgy véli, maga az orvos-beteg kapcsolat is elegendő a hatás kialakulásához. "Én úgy látom, ez a gyógyítás rítusának hatása" - tette hozzá, azt azonban az eredményeik is hűen tükrözik, hogy a tablettát szedő csoport tagjainál jóval nagyobb arányú volt a javulás, miközben mindkét csoport tagjai között megvolt az orvos-beteg viszony, a gondoskodás érzete. "Elméletem szerint a betegben ezt az érzést erősíti, ha valamilyen szert is szed napi rendszerességgel, ami emlékezteti, hogy egy gondos orvos felügyelete alatt áll"
Bár több tanulmány is taglalta már, hogy a placebó ugyanolyan hatékony. ha a beteg tudatában van annak, hogy nem kap semmilyen hatóanyagot, mégis a Harvard kutatóinak a tanulmánya az első, ami ezt tudományos bizonyítékokkal támasztotta alá. "Meggyőződésem, hogy ez a tanulmány újabb megerősítése a placebóhatás különös jelenségének, ami segít megérteni az elme és a test kölcsönhatásait" - taglalta Fabrizio Benedetti, az olasz Torinói Orvosi Egyetem pszichológia professzora. "Mindazonáltal fontos, hogy tudatában legyünk, nem egyetlen, hanem rengeteg placebóhatás létezik, különböző mechanizmusokkal, különböző rendszerekben és állapotokban"
Egyes esetekben a beteg elvárásai nélkülözhetetlenek a hatás kialakulásához, más esetekben a genetika különbségekhez vezet, de a tanult reakciók is szerepet játszatnak, magyarázta Benedetti. "A tény, hogy egy placebófolyamat működik egy állapotnál nem garancia arra, hogy egy másik állapotnál is működni fog. A jövő feladata hogy megértsük ezeket a komplex kölcsönhatásokat, és etikusan használjuk ki a betegágyak mellett" - összegzett.
Évtizedek óta tudják, hogy a placebótabletták szedése, vagy egy látszat terápia elvégzése, melyet a betegek hatásosnak hisznek, javulást okoz az állapotukban. Valójában a placebóhatás annyira valós és hatékony, hogy számos amerikai orvos - egy tanulmány szerint közel 50 százalékuk - titokban placebókat is alkalmaz a mit sem sejtő páciensek kezelésénél. Ez a gyakorlat azonban etikai kérdéseket vet fel, mivel az orvos nem írhat fel olyan gyógyszert, aminek nincs semmi hatása, miközben abba a hitbe ringatja a pácienst, hogy valódi orvosságot kapott.
A bostoni Harvard Orvosi Egyetem kutatóinak tanulmánya azonban azt állítja, hogy a hatás eléréséhez nincs szükség a betegek félrevezetésére. Bizonyos helyzetekben az orvos kiválthatja a placebók előnyeit úgy, hogy a beteg tudja, a bevett tabletta nem tartalmaz semmilyen aktív hatóanyagot. "Az orvostudományban az az általánosan elterjedt hit él, hogy a placebók csak akkor hatásosak, ha elhitetjük a beteggel, hogy megkapta az orvosságot" - mondta Ted Kaptchuk, a tanulmány szerzője.
"Elhatároztuk, hogy leteszteljük igaz-e ez. Tényleg hazudnunk kell, hogy elérjük a placebóhatást?" A tanulmány 80 önként jelentkező bevonásával indult el, akik irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedtek, felükkel közölték hogy nem kapnak kezelést, állapotukat azonban folyamatosan nyomon követte egy orvosi csapat, míg a csoport másik felét placebótablettákkal kezelték. A tablettákat, melyek tégelyein is jól látható "placebo" felírat ékeskedett, úgy mutatták be, mint egy közömbös anyagból készült placebo, ami ugyanakkor a klinikai tanulmányok során bizonyítottan javított az IBS tünetein az elme-test öngyógyító folyamatainak hatására. Ez a leírás valóban megfelelt az igazságnak.
A betegekkel azt is közölték, hogy a placebóhatás erős, amihez a test képes idomulni, úgy reagálva a placebótablettákra, mint Pavlov kutyájának a nyálelválasztása a csengő hangjára, vagyis a pozitív hozzáállás segít, de nem szükséges, viszont a tabletták lelkiismeretes szedése kulcs fontosságú. "Elvárásokat támasztottunk azzal, hogy elmagyaráztuk, a placebóhatások valósak, automatikusan bekövetkeznek, és nem kell hinni bennük" - magyarázta Kaptchuk. "Emellett megpróbáltuk megszüntetni a betegek hitetlenségét"
Három hét után a placebószedők 59 százaléka számolt be tünetei megfelelő enyhüléséről, ami jobb eredmény, mint amit a tényleges gyógyszeres kezelésekkel el szoktak érni, míg a kezelésmentes csoport 35 százaléka érezte magát jobban. "Nem hisszük, hogy tanulmányunk döntő, vagy elég erős lenne a klinikai gyakorlat megváltoztatásához" - tette hozzá Kaptchuk. "Nagyobb betegszámmal és hosszabb periódusokkal is meg kell ismételnünk az eredményt. Nem hisszük, hogy ezzel a módszerrel össze tudnánk zsugorítani egy daganatot, vagy javítani tudnánk egy Alzheimer kórban szenvedő emlékezetén. Olyan betegségeknél azonban, mint az irritábilis bélszindróma, a depresszió, fibrozitisz, vagy a derékzsába, melyekben a tünetek súlyosságát a beteg szubjektív beszámolója alapján bíráljuk el, a placebó hatásos lehet"
Kaptchuk elmondása szerint szilárd bizonyítékaik vannak, hogy amikor a placebók enyhítenek a beteg tünetein, a testben is változások mennek végbe. Mérhető endorfin termelés alakul ki, valamint az agy fájdalomcsillapító területei is aktívabbá válnak. De hogyan működhet mindez, amikor a beteg tudja mi történik?
Kaptchuk úgy véli, maga az orvos-beteg kapcsolat is elegendő a hatás kialakulásához. "Én úgy látom, ez a gyógyítás rítusának hatása" - tette hozzá, azt azonban az eredményeik is hűen tükrözik, hogy a tablettát szedő csoport tagjainál jóval nagyobb arányú volt a javulás, miközben mindkét csoport tagjai között megvolt az orvos-beteg viszony, a gondoskodás érzete. "Elméletem szerint a betegben ezt az érzést erősíti, ha valamilyen szert is szed napi rendszerességgel, ami emlékezteti, hogy egy gondos orvos felügyelete alatt áll"
Bár több tanulmány is taglalta már, hogy a placebó ugyanolyan hatékony. ha a beteg tudatában van annak, hogy nem kap semmilyen hatóanyagot, mégis a Harvard kutatóinak a tanulmánya az első, ami ezt tudományos bizonyítékokkal támasztotta alá. "Meggyőződésem, hogy ez a tanulmány újabb megerősítése a placebóhatás különös jelenségének, ami segít megérteni az elme és a test kölcsönhatásait" - taglalta Fabrizio Benedetti, az olasz Torinói Orvosi Egyetem pszichológia professzora. "Mindazonáltal fontos, hogy tudatában legyünk, nem egyetlen, hanem rengeteg placebóhatás létezik, különböző mechanizmusokkal, különböző rendszerekben és állapotokban"
Egyes esetekben a beteg elvárásai nélkülözhetetlenek a hatás kialakulásához, más esetekben a genetika különbségekhez vezet, de a tanult reakciók is szerepet játszatnak, magyarázta Benedetti. "A tény, hogy egy placebófolyamat működik egy állapotnál nem garancia arra, hogy egy másik állapotnál is működni fog. A jövő feladata hogy megértsük ezeket a komplex kölcsönhatásokat, és etikusan használjuk ki a betegágyak mellett" - összegzett.