Számítógépes és vizuális művész, informatikus, filozófus, zenész. A The Times a virtuális realitás atyjának nevezte. A 50 éves Jaron Lanier az internet világának egyik legszínesebb egyénisége, akinek véleménye gyakran megosztja a felhasználókat.

A Jaron Lanier New Yorkban született, de Új-Mexikóban nőtt fel édesapja excentrikus, saját építésű házában. Már korán kitűnt matematikai tehetsége, az 1980-as években számos úttörő számítógépes alkalmazás fejlesztésében részt vett. Az ő nevéhez fűződik többek között az első avatár, vagyis a felhasználót a digitális világban képviselő mesterséges karakter megalkotása, illetve a virtuális valóság fogalom elterjedése. Ő volt a VPL Research alapítója, jelenleg a Berkeley Egyetemen dolgozik. A You Are Not a Gadget című könyve óriási visszhangot váltott ki, ennek ellenére koránt sem mindenki osztja egyedi véleményét.

"Szeretem az internetet. Zenész vagyok és gyűjtöm a régi hangszereket. Ma reggel például olyan oldalakat kerestem fel, amelyek segítettek abban, hogy miként restauráljak régi hárfákat. De a Facebookra vagy a Twitterre nem járok és ha lát is ott valaki egy profilt a nevemmel, akkor az nem az enyém. Természetesen kényelmes dolog, hogy valaki így is kapcsolatba léphet a barátaival és a rokonaival, s nincs ez ellen semmi kifogásom, de látni kell, hogy ezek a portálok milyen célt szolgálnak valójában."

"A céljuk a felhasználók adatainak összegyűjtése, majd harmadik félnek való továbbadása. Vagyis az emberek nem a Facebook ügyfelei, hanem termékek, amiket eladnak. Olyan valakinek adnak el csomagban, akit nem is ismerünk. Ez az egész egy illúzió. A felhasználók azt hiszik, ez ingyen van, de ez abszurdum. Semmi sincs ingyen. Valahol van egy személy, aki azért fizet, hogy minket, mint embereket manipuláljanak. A Facebookot úgy alakították ki, hogy bizonyos barátokat a közelünkbe helyeznek, mivel állítólag annyira hasonlítanak ránk és bizonyos dolgokat javasolnak, ajánlanak, amelyek állítólag passzolnak hozzánk. A folyamat végén az emberek egyre kevésbé érzékelik a valódi világot."


"A Facebook egyik következménye, hogy a világunkat mindig egyre kisebb csomagokban rejtik el, így nem fog érdekelni bennünket, hogy valamit magunktól fedezzünk fel. Az internetezők így már nem önmaguk, hanem egy nagy adatbázis részei. Az egész kultúránkat olyan portálok határozzák és szűrik meg, mint a Facebook és ezt problematikusnak tartom. A Facebook előtti élettel is rendelkezőket ugyanakkor nehezen tudják befolyásolni, hiszen vannak valódi barátaik. De, ha valaki 16 éves és a barátait a reklámokban elhelyezett szűrők útján ismeri meg, akkor tényleg megváltozik a lénye" - jelentette ki az informatikus.

A szakember elmondta, hogy bőven vannak tapasztalatai, hiszen fiatalokat tanít és a diákjai közül néhány igencsak önelégült. Ezek a tinédzserek a világ azt a részét, ami nem tetszik nekik, nem is veszik figyelembe. Számos fiatal akadémikus ráadásul mereven ragaszkodik a Facebookhoz és a retorikájukkal olyanok, mint az 1960-as évek marxistái. Annyira makacsul ragaszkodnak bizonyos ötletekhez, hogy az egész dolognak már szinte vallási vonásai vannak. A közösségi oldal mára olyan pozíciót vívott ki magának, hogy szinte nem lehet bírálni semmiért, gyakorlatilag támadhatatlan, olyan, mint egy doktrína.

"Amikor 30 évvel ezelőtt megalkottuk a virtuális realitás fogalmát azt hittük, hogy több embert jólléthez segíthetünk és azt reméltük, hogy egy széles középosztály jön létre. Arra viszont nem gondoltunk, hogy ezáltal akár a gazdagság extrém mértékű összpontosulása is megvalósulhat. Az internet kevés embert tesz nagyon gazdaggá. Ez a folyamat a 2000-es évek elején kezdődött és alapvetően a Google nevéhez köthető, az volt ugyanis az első olyan vállalat, amely adatokat gyűjtött azért, hogy a felhasználókat kikémlelje és harmadik félnek eladja. Rövid időn belül annyi pénzt kerestek, hogy gyakorlatilag minden más üzleti ötletet megsemmisítettek a Szilícium-völgyben. A Google előtt sok különböző elképzelés létezett, a Google megjelenése után viszont mindenki csak az adatok királya akart lenni és a világ többi részét manipulálni. De persze senkinek sem kötelező a Google rabszolgájává válnia, a kérdés csak az, hogy erre hányan jönnek rá. Ezért is írtam meg a könyvemet.

"Természetesen én is használom a Google keresőjét, de azt kívánom bárcsak más üzleti modellje lenne a cégnek. Akár még fizetnék is a szolgáltatásért, mert így biztosítva lenne, hogy a gyerekeim is esélyt kapnak a pénzkeresetre. De remélem, hogy lesznek jobb ajánlatok, amelyek képesek lesznek a jelenlegi megoldásokat leváltani. Az internet vagy a piac azonban nem önszabályozó. Az egyetlen megoldást az jelenti, ha leülünk és átgondoljuk a dolgokat. Semmi sem javul meg önmagától" - tette hozzá a művész.

Lanier leszögezte: Európa néhány évvel le van maradva a Szilícium-völgy mögött. Az ott élő és dolgozó IT-vezetők már elfogadják a kritikáját, legyen szó akár Jimmy Walesről, a Wikipedia alapítójáról vagy Sergey Brinről, a Google egyik létrehozójáról. Elérte, hogy az emberek elgondolkozzanak a könyvében leírt dolgokon. Az általa leírt jelenség a "digitális csőcselék". A szakember szerint az ember természetében van, hogy időnként csőcselékké válik. Éppen ezért próbál rávilágítani arra, hogy ne játszunk a tűzzel és ne hagyjuk, hogy az internet ennyire könnyen egy névtelen, hálózatba kötött tömeggé váljon. Ha a világháló úgy épül fel, hogy erősíti az egyéniségeket, akár gazdasági, akár szociális értelemben, akkor nem kell ilyen jelenségtől tartanunk. De ha inkább a tömeggé válást segíti elő, akkor nagyon is valószínű a folyamat elindulása és felerősödése."

"Mindig is azt akartam, hogy az internet segítse a dolgok új módon való kifejezését és ne csak a régi megoldások másolását. Nagyon jónak tartom például azt az ötletet, hogy a matematikát dinamikus videojátékokban magyarázzuk el és nyissunk valóban új távlatokat az emberiség előtt. Mára gyakorlatilag teljesen eltűnt a kísérletező kommunikáció világa. Talán az Apple App-modelljével azonban visszajöhet, hiszen az alkalmazásokat fejlesztő programozók új lehetőségeket próbálnak ki" - hangsúlyozta végül Jaron Lanier.

Az informatikus januárban úgy nyilatkozott, hogy eljöhet a technológián alapuló vallás korszaka. A szakember már akkor veszélyesnek tartotta az internet anonimitását és az emberek technológiacsodálatát a közeljövőre nézve, valamint ördöginek tartaná, ha a reklám kerülne a civilizáció középpontjába.