Berta Sándor

A nyílt forráskódú fejlesztőközösség barátjává válna a Microsoft

A redmondi cég először vett részt az Osztrák Linux Hetek rendezvényen. Ez is azt mutatja, hogy a Microsoft hajlandó változtatni korábbi álláspontján és igyekszik együttműködni a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztőivel.

"Én vagyok a főnöke annak a mintegy 80 fős részlegnek, amelynek a tagjai a Microsoftnál az ügyfelekkel és a különböző kormányokkal tartják a kapcsolatot, illetve akik megismertetik velük a különböző szabványokat, technológiákat és platformokat. Közvetlenül Kevin Turner, a Microsoft pénzügyi, marketing- és értékesítési vezetője alá tartozunk. 15 éve vagyok a cégnél és 12 évvel ezelőtt tagja voltam annak a csoportnak, amely a Microsoftnál bevezette az XML-t" - jelentette ki James Utzschneider, a vállalat nyílt forráskódú üzletágának vezetője.

A szakember elmondta: az ügyfeleknek átadandó legfontosabb üzenete, hogy: a Microsoft az elmúlt években megváltozott. A vállalat sokkal nyitottabb annál, mint azt sokan hiszik. "Vannak olyan emberek a nyílt forráskódú fejlesztőközösség tagjai között, akik még mindig a 12 éves szövegeken rágódnak. Ezeket az anyagokat olyan emberek írták, akik már nincsenek is a cégnél. Mi minden olyan szakemberrel szeretnénk együttműködni, aki jelenleg a nyílt forráskódú területen dolgozik és tolmácsolni akarjuk nekik az új üzenetünket, hogy megjelenünk ezen a piacon is."

"Meghallgatjuk az ügyfeleinket és a legjobb megoldásokat akarjuk kínálni a számukra. A Cloud Computing esetében is ezt a nyitott utat követjük és a szabványokhoz tartjuk magunkat. Még nem összesítettük az ezzel kapcsolatos kiadásainkat, de az elmúlt időszakban évente minimum 500 millió, de az is lehet, hogy egymilliárd dollárt fordítottunk erre a területre. A projektekben több ezren vesznek részt, több mint 150 szabványügyi szervezetnek vagyunk a tagja és 400 munkacsoportban képviseltetjük magunkat. Nemrég elindítottunk egy CoApp nevű programot, amelynek célja annak elérése, hogy a különböző nyílt forráskódú alkalmazások gyorsan és egyszerűen működjenek a Windows operációs rendszereken. De emellett részt vettünk a JQuery projektben, létrehoztuk az OData szabványt és fejlesztettük a Linux kernelt is" - közölte Utzschneider.

A Microsoft nyílt forráskódú részlegének vezetője hozzátette: sok ügyfelük van és az emberek azt szeretnék, hogy segítsenek nekik. A cél az, hogy a Linuxot és a Windowst futtató számítógépek együtt tudjanak dolgozni és hogy a Microsoft Office programcsomagot használók másokkal is meg tudják osztani a dokumentumaikat.


Az előítéletek lebontása nagyon nehéz. A nyílt forráskódú közösség tagjai közül még sokan emlékeznek arra a levélre, amit Bill Gates írt 1976 februárjában a Homebrew Computer Club hírlevelére válaszul. Gates amiatt neheztelt a csoport tagjaira, hogy sokan használták az Altair számára készített basicet anélkül, hogy licencdíjat fizettek volna. A levelet azóta is gyakran a Microsoft szemére vetették.

"Az elmúlt esztendőkben megtanultuk, hogy együtt tudunk dolgozni a nyílt forráskódú fejlesztőközösséggel. Jó példa erre, hogy a héten fogok találkozni Dries Buytaerttel, a Drupal alapítójával. Néhány hónappal ezelőtt beszéltem vele először az Open Source Business Conference rendezvényen. A Drupal egy fantasztikus szoftver. Dries odajött hozzánk és azt mondta: azt akarjuk, hogy a Drupal jól működjön a Windows alatt és csak így tudunk tovább növekedni. Vannak olyan országok, ahol a Windows Server piaci részesedése 50 vagy 60 százalékos. De van egy pont, amikor már mindegy, hogy egy szoftver milyen operációs rendszeren működik.

A megkeresésére válaszul megjelentettük azt a forráskódot, ami lehetővé teszi, hogy a Drupal jól fusson a Windows alatt. De ez csak egy példa volt arra, hogy mennyire megváltozott a helyzet, mind a mi részünkről, mind a nyílt forráskódú fejlesztők oldaláról" - idézett egy példát Utzschneider.

A Microsoft emellett igyekszik kiállni a nyílt webes szabványok mellett, annak ellenére is, hogy az Office Open XML miatt korábban a bírálatok kereszttüzébe került. Ezt a törekvését a társaság nem adta fel és a jövőben sem fogja feladni. A szakember ezután kitért az Apple kontra Adobe vitára is. Utzschneider nem akart állást foglalni egyik fél mellett sem, ugyanakkor azt hangsúlyozta: ők azt szeretnék, hogy ha felhasználók a böngészőjükben játszhatnák le a különböző webes videókat. Nem jó, ha egy felhasználó utólag döbben rá, hogy azért nem tud lejátszani egy felvételt, mert nincs a gépére feltelepítve az ehhez szükséges kodek. (Az elmúlt napokban a Microsoft a flash kontra HTML ügyben a H.264 kodek mellett tette le a voksát.)

A Microsoft nyílt forráskódú részlegének vezetőjének következő útja Brüsszelbe vezet. A távlati cél az, hogy a felhasználók, de a kormányok és a vállalatok is olyan technológiákkal rendelkezzenek, amelyek segítségével képessé válnak a jövő problémáinak megoldására. Az egyik ilyen lehet a Cloud Computing. Ehhez jó kiindulópontot jelenthetnek a Windows Azure platform és az olyan nyílt forráskódú rendszerek, mint a Python, a Ruby, a Java vagy a PHP. A redmondi szakemberek mindenesetre megpróbálnak segíteni a nyílt forráskódú fejlesztőknek. A Cloud Computing azért jó példa erre, mert ezeknél a szolgáltatásoknál senki sem tudja, hogy az adott szoftver milyen operációs rendszer alatt működik. Ennél sokkal fontosabb, hogy a különböző dokumentációk elérhetők legyenek és a szükséges adatokat bárki megkaphassa.

"A web határozza meg, hogy az emberek miként használják a számítógépeiket. S ha mi azt akarjuk, hogy az emberek jó ellentételezést kapjanak a pénzükért, akkor támogatnunk kell a programjaikat. Ehhez hozzátartozik az is, hogy megjelenjünk a közösségi portálokon, és az is, hogy megnézzük, miként ötvözik a felhasználók a PC-ket, az okostelefonokat és más készülékeket. Számunkra ez a meghatározó. A Docs.com projektünk, amelynek keretében az Office-t próbáljuk meg integrálni a Facebook környezetébe, is azt mutatja, hogy a Cloud Computing miként vihet előre egy céget és miként kínálhat számára új növekedési lehetőségeket. Az Office 2010 online elemei nagyon jók és elegánsak."

"S hogy mi a véleményem az önkormányzati Linux-projektekről? Nos, úgy gondolom, hogy mindig vannak olyan elképzelések, amelyek arra irányulnak, hogy egy helyi szoftverinfrastruktúrát hozzanak létre. Emiatt döntenek úgy a kormányok, hogy saját Linux-változatot fejlesztenek ki. Azt mondják: így új munkahelyeket teremthetünk és ez egy nagyon erős vonzerő. Ugyanakkor nagyon nehéz ezeket a célkitűzéseket elérni és az évek során a kormányok is cserélődhetnek. Münchenben például azt mondhatja egy új városvezető, hogy a Linuxra elpazaroltuk az időt és más dolgokra kell koncentrálnunk" - szögezte le végül James Utzschneider.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gecselac #60
    Persze, ebben igazad van. Ezt csak válaszként írtam egy előttem szólónak (#16). Egyértelműen nem csak a boot határozza meg az OS sebességét, de az én konfigomon futás közben is gyorsabb az Ubuntu. :) Imádom.
  • lapaleves #59
    ahogy én tudom azok a specek nem véletlenül 500 oldalasak. lásd még halloween-iratok.

    egyébként ahogy olvasom ezek senkivel se akartak barátkozni, hanem a drupalos ember ment oda, hogy "nyasgemmá, nem féltek, hogy mindeki linux lampot (mittomén mi kell drupalhoz) fog használni, mert nem vagyunk képesek az összes szaros protokollotok reverse engineerolni?"
  • ozdimorgo #58
    Hány éves vagy?
    És még hiszel szel a mesékben???
  • MacropusRufus #57
    " A linux repository-k mondjuk 70%-a használhatatlan ökörség. Ha te még nem láttál használhatatlan nyilt forrású programot, akkor nem sokat láthattál még... "
    nos, a linux akár csak a windows rendelkezik olyan képeségekkel, ami alkalmassá teszi őt arra, hogy a megvett programokat le tudja futtani. Tehát: ha nem akarsz gagyizni akkor szépen megveszed. Ennyi.
    Bár én még nem futottam bele olyan programba ami kellett volna és nincs linux alá. Jelen pillanatban mindent tudok a linux rendszeremmel amit a windows-al is tudtam, még gémezni is, bár az utóbbi időben már nem nagyon. Öregszem.

    azért amit leírtál annak a 70%-a már réges rég nem igaz.
  • MacropusRufus #56
    "Nekem az új (10.04 LTS) Ubuntu 20 mp alatt bootol, míg a Windows 7 40 mp alatt. "

    véleményem szerint egy op. sebességét nem a bootolási sebességből lehet megállapítani.
    De ha már: próbáld ki a BeOS egyik verzióját. Meg fogsz lepődni, hogy mire képes a géped. Nekem egy CeleronIII 500Mhz-es gépen 256Mb RAM-al 6.31sec volt az indulás és kevesebb mint 2sec a leállás. Nem rosz mi, egy több mint 10 éves géptől :))
  • MacropusRufus #55
    tavaly szeptemberben még ez volt a egyik hír:
    http://itcafe.hu/hir/microsoft_windows_linux_best_buy.html
    "A Microsoft Linux-ellenes kampányt indított"
  • MacropusRufus #54
    "Jah, mielőtt belém kötne bárki, a Wine nekem nem megoldás, akkor már inkább Windows marad"
    akkor linux + valami virtualizált környezet, pl. vbox, vmware esetleg a xen.
    (ezeken még a 3D is müxik ha kell)

    bár mondjuk én nem nagyon találtam olyan programot amihez kifejezetten win kell, még a nyamvadt ps-ot is rá lehet venni a wine-al való együtműködésre, igaz nem 1xü feladat.
  • bakagaijin #53
    A H.264 miért nyitottabb? Ugyanúgy licencköteles, -többeg között - az MPEG tulajdona. Az, hogy JELENLEG nem kell érte fizetni házi használatra az csak egy ideiglenes állapot... Most 2015 van megjelölve végigdátumnak.
  • caprocorno #52
    Kedves Papa! De igen, szét lehetne választani, de fölösleges. Win alatt is fel tudod telepíteni pl.az Ububtut, és telepítés közben megadod neki, hogy mekkora helyet foglaljon magának az adott partícióból.
  • [HUN]FaTaL #51
    Vagy még akkor sem, lásd Visual Studio Express.