Szekeres Viktor
Hold - a tavalyi év legjobb scifije
Az egyszereplős scifi ötlete, valljuk meg, kissé merésznek tűnik leírva, azonban megvalósítva, filmes formában nem lehet okunk a panaszra.
Mese nincs, az angolok megint odatették magukat. Amióta Hollywood valamiért visszafogta magát a scifik gyártásának tekintetében volt, hogy egy évben csak egyetlen nagyobb ilyen amerikai film került bemutatásra a mozikban. Szerencsére 2009-ben a műfajnak több képviselője is akadt, de a műfaj megmentése ismét csak az angolokra várt. És az angolok a 2007-es Napfényt követően újfent húztak egy jót, készítettek egy erős filmet.
A történet szerint a Föld energiagazdálkodása összeomlott, romokban hever, így az tudósok kénytelenek voltak alternatív megoldást találni az emberiség energiaszükségleteinek biztosítása érdekében. A megoldás a Holdon található, hélium-formájában, melynek kitermelését biztosítja hősünk, aki három éves szerződése keretében állomásozik egyedül az égitesten. Az asztronautát már csak napok választják el attól, hogy hazatérjen családjához, amikor - szokás szerint - meglehetősen furcsa dolgokra lesz figyelmes a bázison.
A Hold (mármint a film) igazi kamarascifi. Mindössze egyetlen szereplője van, ő Sam Bell (a gigantikus erőfeszítést megkívánó főszerepet Sam Rockwell alakítja), aki... Illetve, nem igaz, hiszen másfél szereplője van a filmnek, ugyanis hősünk életét az űrhajó számítógépe, GERTY segíti Kevin Spacey baritonja közreműködésével.
Az alig 5 millió dollárba kerülő produkció remek példa arra, hogy nem kell mindig százmilliókat költeni a látványra, illetve a Hold azt is bebizonyítja, hogy az amerikai mércével mérve alacsony költségvetés sem akadály, hogy érdekes történetet és filmet vigyen vászonra egy tehetséges ember. És ha már elvtelenül dicsérjük a filmet, akkor nem szabad szó nélkül elmenni Clint Mansell muzsikája mellett sem, mely remek kísérője az egyszemélyes kalandnak. A zeneszerző, akárcsak korábbi neves műveiben (ld. mondjuk a Forrást) remekül váltogatja a monoton és változatos dallamokat, a zenéje pedig rengeteget hozzátesz a film hangulatához.
A Hold igazi filmes csemege. Remek scifi, a sztori mintha valamelyik neves, a műfajban a '60-as években alkotó író műve lenne. A végeredmény persze nem tökéletes, de messze több, mint amire egy elsőfilmes rendezőtől számítani lehetne. A civilben Duncan Zowie Heywood Jones néven David Bowie fiaként is ismert Duncan Jones ilyen nyitánnyal nemsokára valamelyik hollywoodi szuperprodukció, mondjuk egy nagy képregényfilm rendezői székében találhatja magát. Nagyjából úgy, mint a 2009-es év másik nagy független filmes sikerét, a (500) Days of Summer-t készítő Marc Webb, aki már alá is írt a Pókember negyedik részére. Hogy a tehetséges, független filmes rendezők ilyetén való beolvasztása a hollywoodi gépezetbe pozitív jelenségnek számít-e, azt mindenki eldönti maga.
(Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy pár hete komoly vihart kavart az a napvilágra került hír, miszerint a Sony nem nevezte a Holdat Oscar-díjra, mert nem akartak költeni a Filmakadémia tagjainak kiküldendő screenerekre. Az ügy kipattanása után a studió előbb január elején azt nyilatkozta, hogy a kalózfelvételek miatt nem támogatják a Hold screenerjeit, majd pedig belementek abba, hogy vetítéseket tartsanak a filmből a filmes akadémia tagjai számára. Hogy végül kapott-e oscaros kampányt a produkció, azt nem tudni, de valószínűleg a Sony inkább más filmre költötte marketinges keretét.)
Mese nincs, az angolok megint odatették magukat. Amióta Hollywood valamiért visszafogta magát a scifik gyártásának tekintetében volt, hogy egy évben csak egyetlen nagyobb ilyen amerikai film került bemutatásra a mozikban. Szerencsére 2009-ben a műfajnak több képviselője is akadt, de a műfaj megmentése ismét csak az angolokra várt. És az angolok a 2007-es Napfényt követően újfent húztak egy jót, készítettek egy erős filmet.
A történet szerint a Föld energiagazdálkodása összeomlott, romokban hever, így az tudósok kénytelenek voltak alternatív megoldást találni az emberiség energiaszükségleteinek biztosítása érdekében. A megoldás a Holdon található, hélium-formájában, melynek kitermelését biztosítja hősünk, aki három éves szerződése keretében állomásozik egyedül az égitesten. Az asztronautát már csak napok választják el attól, hogy hazatérjen családjához, amikor - szokás szerint - meglehetősen furcsa dolgokra lesz figyelmes a bázison.
A Hold (mármint a film) igazi kamarascifi. Mindössze egyetlen szereplője van, ő Sam Bell (a gigantikus erőfeszítést megkívánó főszerepet Sam Rockwell alakítja), aki... Illetve, nem igaz, hiszen másfél szereplője van a filmnek, ugyanis hősünk életét az űrhajó számítógépe, GERTY segíti Kevin Spacey baritonja közreműködésével.
Az alig 5 millió dollárba kerülő produkció remek példa arra, hogy nem kell mindig százmilliókat költeni a látványra, illetve a Hold azt is bebizonyítja, hogy az amerikai mércével mérve alacsony költségvetés sem akadály, hogy érdekes történetet és filmet vigyen vászonra egy tehetséges ember. És ha már elvtelenül dicsérjük a filmet, akkor nem szabad szó nélkül elmenni Clint Mansell muzsikája mellett sem, mely remek kísérője az egyszemélyes kalandnak. A zeneszerző, akárcsak korábbi neves műveiben (ld. mondjuk a Forrást) remekül váltogatja a monoton és változatos dallamokat, a zenéje pedig rengeteget hozzátesz a film hangulatához.
A Hold igazi filmes csemege. Remek scifi, a sztori mintha valamelyik neves, a műfajban a '60-as években alkotó író műve lenne. A végeredmény persze nem tökéletes, de messze több, mint amire egy elsőfilmes rendezőtől számítani lehetne. A civilben Duncan Zowie Heywood Jones néven David Bowie fiaként is ismert Duncan Jones ilyen nyitánnyal nemsokára valamelyik hollywoodi szuperprodukció, mondjuk egy nagy képregényfilm rendezői székében találhatja magát. Nagyjából úgy, mint a 2009-es év másik nagy független filmes sikerét, a (500) Days of Summer-t készítő Marc Webb, aki már alá is írt a Pókember negyedik részére. Hogy a tehetséges, független filmes rendezők ilyetén való beolvasztása a hollywoodi gépezetbe pozitív jelenségnek számít-e, azt mindenki eldönti maga.
(Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy pár hete komoly vihart kavart az a napvilágra került hír, miszerint a Sony nem nevezte a Holdat Oscar-díjra, mert nem akartak költeni a Filmakadémia tagjainak kiküldendő screenerekre. Az ügy kipattanása után a studió előbb január elején azt nyilatkozta, hogy a kalózfelvételek miatt nem támogatják a Hold screenerjeit, majd pedig belementek abba, hogy vetítéseket tartsanak a filmből a filmes akadémia tagjai számára. Hogy végül kapott-e oscaros kampányt a produkció, azt nem tudni, de valószínűleg a Sony inkább más filmre költötte marketinges keretét.)