Napi Online
Kiléphet a kínai piacról a Google
A Google kiléphet a kínai piacról, miután hackerek hozzájutottak emberi jogi aktivisták e-mail-fiókjaihoz.
A Google bejelentette, hogy bezárhatja kínai weboldalát és irodáit, miután ismeretlen hackerek igen professzionális támadást hajtottak végre több tucat amerikai, kínai és európai emberi jogi aktivista Gmail-fiókja ellen adathalász-eszközökkel illetve kémprogramokkal. A támadás kiterjedt legalább húsz nagyvállalatra is. A hackerek csak két azonosítatlan felhasználó leveleibe tudtak betekinteni, de ezeknek a leveleknek is csak a tárgymezőjét és olyan jellemzőit láthatták, mint a levél keltezése. A Google szerint a kalózakcióval információkat akartak gyűjteni több tucat emberi jogi aktivistáról.
A Google illetékesei tárgyalni akarnak a kínai kormánnyal arról, hogy a cég szolgáltathat-e a továbbiakban szűretlen keresési eredményeket a felhasználóknak. Amennyiben nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a Google kész távozni Kínából, négy évvel azután, hogy megjelent az országban. A Bloomberg beszámolója szerint ha a Google a kivonulás mellett dönt, évi mintegy 600 millió dollár bevételtől foszthatja meg magát, illetve hozzásegíti a konkurens kínai céget, a Baidut, hogy könnyebben terjeszkedjen a 338 millió internetezőt számláló, így a világ legnagyobbjának számító piacon. A 2009 harmadik negyedévi adatok szerint a Baidu számít a piacvezetőnek a maga 63,9 százalékos részesedésével, míg a Google tortaszelete 31,3 százalékos.
A befektetők is pontosan a kivonulástól tartanak. A Google részvényei a hivatalos New York-i tőzsdezárás utáni kereskedésben 1,1 százalékkal 583,80 dollárra estek a Nasdaqon, míg a Baidu amerikai ADR-jei 6,8 százalékkal ugrottak meg a rendes kereskedésben. Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását, a kínai piac egész egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy a Google lemondhasson róla.
Pont e ragaszkodás okán érte több kritika korábban többek közt a Google-t és a Yahoo-t is 2006-ban az amerikai törvényhozás részéről, a cégek ugyanis akkor vállalták, hogy a piacra jutás érdekében alkalmazkodnak a kínai kormány internetes szólásszabadságot korlátozó intézkedéseihez. A Yahoo-alapító Jerry Yang 2005-ben azt állította, hogy egy bírósági ítélet kötelezte cégét, hogy olyan adatokat adjon át, amelyek később egy kínai újságíró elítéléséhez vezettek.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közleményben reagált a Google bejelentésére: "Magyarázatot fogunk kérni a kínai kormánytól. "Alapvető jog egy modern társadalomban és gazdaságban, hogy mindenki bizalommal tudja használni a kibernetikai teret". P.J. Crowley, a külügyminisztérium szóvivője pedig így nyilatkozott: "A Google már bejelentésük előtt egyeztetett velünk. Minden országnak kötelessége, hogy a maga területén gondoskodjon az internet biztonságáról, függetlenül attól, hogy honnét támadják azt a területet rossz szándékkal".
A Google bejelentette, hogy bezárhatja kínai weboldalát és irodáit, miután ismeretlen hackerek igen professzionális támadást hajtottak végre több tucat amerikai, kínai és európai emberi jogi aktivista Gmail-fiókja ellen adathalász-eszközökkel illetve kémprogramokkal. A támadás kiterjedt legalább húsz nagyvállalatra is. A hackerek csak két azonosítatlan felhasználó leveleibe tudtak betekinteni, de ezeknek a leveleknek is csak a tárgymezőjét és olyan jellemzőit láthatták, mint a levél keltezése. A Google szerint a kalózakcióval információkat akartak gyűjteni több tucat emberi jogi aktivistáról.
A Google illetékesei tárgyalni akarnak a kínai kormánnyal arról, hogy a cég szolgáltathat-e a továbbiakban szűretlen keresési eredményeket a felhasználóknak. Amennyiben nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a Google kész távozni Kínából, négy évvel azután, hogy megjelent az országban. A Bloomberg beszámolója szerint ha a Google a kivonulás mellett dönt, évi mintegy 600 millió dollár bevételtől foszthatja meg magát, illetve hozzásegíti a konkurens kínai céget, a Baidut, hogy könnyebben terjeszkedjen a 338 millió internetezőt számláló, így a világ legnagyobbjának számító piacon. A 2009 harmadik negyedévi adatok szerint a Baidu számít a piacvezetőnek a maga 63,9 százalékos részesedésével, míg a Google tortaszelete 31,3 százalékos.
A befektetők is pontosan a kivonulástól tartanak. A Google részvényei a hivatalos New York-i tőzsdezárás utáni kereskedésben 1,1 százalékkal 583,80 dollárra estek a Nasdaqon, míg a Baidu amerikai ADR-jei 6,8 százalékkal ugrottak meg a rendes kereskedésben. Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását, a kínai piac egész egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy a Google lemondhasson róla.
Pont e ragaszkodás okán érte több kritika korábban többek közt a Google-t és a Yahoo-t is 2006-ban az amerikai törvényhozás részéről, a cégek ugyanis akkor vállalták, hogy a piacra jutás érdekében alkalmazkodnak a kínai kormány internetes szólásszabadságot korlátozó intézkedéseihez. A Yahoo-alapító Jerry Yang 2005-ben azt állította, hogy egy bírósági ítélet kötelezte cégét, hogy olyan adatokat adjon át, amelyek később egy kínai újságíró elítéléséhez vezettek.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közleményben reagált a Google bejelentésére: "Magyarázatot fogunk kérni a kínai kormánytól. "Alapvető jog egy modern társadalomban és gazdaságban, hogy mindenki bizalommal tudja használni a kibernetikai teret". P.J. Crowley, a külügyminisztérium szóvivője pedig így nyilatkozott: "A Google már bejelentésük előtt egyeztetett velünk. Minden országnak kötelessége, hogy a maga területén gondoskodjon az internet biztonságáról, függetlenül attól, hogy honnét támadják azt a területet rossz szándékkal".
