Egy új típusú képernyő előtt kövezheti ki az utat az a kontaktlencse, ami rádióhullámokkal működtet egy LED-et. A lencse, melynek előkészületeiről 2008 januárjában számoltunk be először, egy mobileszközről sugárzott információkat jelenít meg.

Mivel a mobil eszközök képernyőmérete továbbra is gátat szab az alkalmazhatóságnak, a seattle-i Washington Egyetemen Babak Parviz úgy gondolta, a legjobb megoldás az lenne, ha a képeket közvetlenül a szemre vetíthetnék ki. Mivel kutatásai nano- és mikroméretű elektronikus eszközök beágyazását célozzák olyan alapokra, mint a papír vagy a különböző műanyagok, emellett pedig kontaktlencsét is visel, viszonylag hamar megszületett a koncepció. A jelenlegi szem előtti, más néven head-up kijelzők látómezeje szintén korlátozott egy kontaktlencse-képernyő látómezejével szemben. "Reményeink szerint létre tudunk hozni olyan képeket, amik gyakorlatilag fél-egy méterre lebegnek a felhasználó szeme előtt" - nyilatkozott Parviz.

Egy kontaktlencsét áramkörökkel ellátni azonban nem egyszerű dolog. A polimer nem képes ellenállni a nagy tételű mikrogyártásnál alkalmazott hőmérsékleteknek és kemikáliáknak, magyarázta Parviz, így egyes komponenseket, mint az energiabegyűjtő áramköröket és a mikroméretű fénykibocsátó diódákat külön kell elkészíteni egy biokompatibilis anyagba zárva, majd be kell helyezni a lencsékbe mart csatornákba. A másik fő probléma az így kapott eszköz energiaellátása. Az áramköröknek 0,33 milliwattra van szükségük, amit egy hurokantenna gyűjt össze egy közeli rádióforrás által sugárzott energiából. A csapat tavaly egy nyúlon tesztelte az áramkörökkel ellátott lencsét, aminek a viselése nem okozott gondot az állat számára.

Parviz elmondása szerint a következő változat a felhasználó mobil telefonjából kapja majd az energiát, valószínűleg abból a sugárzásból, ami az információt eljuttatja a lencsére. Nagyobb lesz a megjeleníthető pixelszám is, és egy mikrolencse tömb segít majd a kép fókuszálásában, hogy a megfelelő minőségben jelenjen meg a lencse viselőjének szeme előtt.

A komponensek beültetéséhez igénybe vehető terület kis mérete ellenére minden egyes összetevőt be lehet integrálni a lencsébe úgy, hogy az ne zavarja a viselője látását, állítják a kutatók. Az így nyert képernyőn megjeleníthető képek és információk lehetőségeit tekintve gyakorlatilag nem létezik határ. A példák között sorolták fel a feliratozásokat, az útirányok megjelenítését, illetve bármilyen dokumentum olvasását, de a lencse kiválthatja a pilóták vagy a konzolokkal játszók head-up képernyőit is.

Mark Billinghurst, az új-zélandi Christchurch-ben működő Emberi Interfész Technológiai Laboratórium igazgatója elismerését fejezte ki Parviz munkájával kapcsolatban. "Egy kontaktlencse, ami lehetővé teszi, hogy a virtuális grafika tökéletesen átfedje a valós világ képét, bámulatos augmented reality (kiterjesztett valóság) élményt eredményezne" - mondta. Ez a prototípus egy fontos kezdőlépés ebbe az irányba, bár évekbe telhet mire egy ilyen lencse a kereskedelemben is elérhetővé válik, tette hozzá.

Parviz és kollégái a Pekingben november 26 és 28 között megrendezésre kerülő BioCas 2009 konferencián mutatják be prototípusukat.