Berta Sándor
Vinton G. Cerf: Az internet a másolások miatt működik
Vinton G. Cerfre sokan az internet atyjaként tekintenek és meghatározó szerepe van a világháló fejlődésében. A szakemberrel a Frankfurter Allgemeine Zeitung készített exkluzív interjút.
"Hogy milyen lesz a világháló jövője? A mobil készülékek, például a mobiltelefonok egyre inkább össze fognak fonódni az internettel. Az olyan online funkciók, mint a GPS-navigáció, a twitterezés vagy a VoIP-telefonálás már szabványossá váltak. A mobiltelefonokkal a jövőben teljesen más dolgokat is ellenőrizhetünk majd: többek között lakásunk szórakoztató elektronikai eszközeit, az épület energiahatékonyságát vagy éppen házunk biztonságát. Egyre többet fogjuk használni a világhálót és valós időben gyűjtünk, illetve elemzünk majd adatokat."
"A mai világháló erőssége a rugalmassága és a magasan decentralizált felépítése. Bárki készíthet és közzétehet gyakorlatilag bármilyen nyelven különböző tartalmakat és ezeket megoszthatja a világgal. Online azok az emberek is véleményt mondhatnak, akiket korábban soha nem hallanánk meg. Egy másik erőssége a szerver-kliens struktúrája. Egyre gyakrabban tölthetnek le a felhasználók böngészőikre kis programokat a szerverekről, amelyekkel a böngészési szokásaikat figyelhetik vagy támogathatják az interaktivitást" - jelentette ki Vint Cerf.
"A cloud computing (számítási felhő) bizonyos szempontból a szerver-kliens struktúrák következetes továbbfejlesztése. A cloud computing esetében az alkalmazások és az adatok a felhőben, vagyis a hálózatban maradnak. Ezáltal mindig aktuálisak, készíthetők róluk biztonsági másolatok és a programokat akár párhuzamosan is használhatjuk. A frissítések mindenkinél egyszerre jelenhetnek meg, így a kompatibilitás mindig biztosítható. Emellett a felhőben lévő alkalmazások bármikor elérhetik a nagy számítógépek számítási teljesítményét és kapacitásait. Ezekhez az asztali PC-k vagy a notebookok sohasem férhetnek hozzá. Már most látható, hogy a szabvány felhő funkcióknak lesznek szabadon elérhető, illetve cégek számára fenntartott változatai" - tette hozzá a szakember.
A most a Google szakértőjeként dolgozó Vint Cerf szerint természetesen vannak megoldásra váró problémák is. Az egyik ilyen, hogy az IPv4 helyett a vállalatoknak mielőbb váltaniuk kell az IPv6-ra. Egyes cégek, például a Google esetében ez már folyamatban van. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a felhasználók minden jövőbeni szolgáltatást elérhessenek. A tudós elmondta, hogy az internetszolgáltatóknak az IPv6-ot ugyanolyan struktúrában kell elérhetővé tenniük, mint ahogy az IPv4-et is hozzáférhetővé tették. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy a világháló olyan IPv4 és a IPv6 szigetekre eshet szét, amelyek nem lesznek egymással összeköttetésben.
"Az internet szabályozása egy kényes téma, különösen akkor, ha a cenzúrát politikai fegyverként alkalmazzák. Ezzel ugyanis elnyomják a demokratikus elveket, a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvénytervezeteknek a bűnözőkre kellene koncentrálniuk és nem az internetszolgáltatók infrastruktúrájára. A legtöbbször nem várják el a szolgáltatóktól, hogy teljesen betartsák a törvényeket, holott a Digital Millennium Copyright Act azt követeli tőlük, hogy minden olyan tartalmat töröljenek, amelyet illegálisként azonosítottak."
"Az egész copyright-probléma azért áll fenn, mert az internet a másolások miatt működik. Egy böngésző lemásolja egy szerver adatát. A copyright történelmileg mindig úgy működött, hogy ellenőrizták a könyvek, a CD-k, a DVD-k, a magazinok, az újságok, a videokazetták vagy az LP-k terjesztését. A digitális információkat könnyen lehet másolni és szétosztani. Ezáltal létrejön egy a hagyományos szerzői jogvédelemmel szemben álló probléma. Sok producer az információkat rugalmasabb módon akarja elosztani annál, mint amit a hagyományos szerzői jogvédelem lehetővé tesz. A Creative Commons- és a Copyleft-ötletek például olyan kísérletek, amelyek bővítik a készítők és a jogtulajdonosok lehetőségeit."
"A műszaki szakemberek és a kormányok esetében még több kreatív gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy alternatív megoldásokat dolgozzunk ki az aktuális és antik szerzői jogvédelemmel szemben, amely nem működik az internet világában. Néha nagyon nehéz kideríteni, hogy egy adott művel kapcsolatban kinek vannak jogai. A Google és mások olyan utat akarnak találni, amelynek segítségével az internetezők megismerhetik a bedigitalizált könyveket. Ez nem ugyanaz azzal, mint amikor egy teljes tartalmat töltünk fel a világhálóra" - szögezte le végül Vint Cerf.
"Hogy milyen lesz a világháló jövője? A mobil készülékek, például a mobiltelefonok egyre inkább össze fognak fonódni az internettel. Az olyan online funkciók, mint a GPS-navigáció, a twitterezés vagy a VoIP-telefonálás már szabványossá váltak. A mobiltelefonokkal a jövőben teljesen más dolgokat is ellenőrizhetünk majd: többek között lakásunk szórakoztató elektronikai eszközeit, az épület energiahatékonyságát vagy éppen házunk biztonságát. Egyre többet fogjuk használni a világhálót és valós időben gyűjtünk, illetve elemzünk majd adatokat.""A mai világháló erőssége a rugalmassága és a magasan decentralizált felépítése. Bárki készíthet és közzétehet gyakorlatilag bármilyen nyelven különböző tartalmakat és ezeket megoszthatja a világgal. Online azok az emberek is véleményt mondhatnak, akiket korábban soha nem hallanánk meg. Egy másik erőssége a szerver-kliens struktúrája. Egyre gyakrabban tölthetnek le a felhasználók böngészőikre kis programokat a szerverekről, amelyekkel a böngészési szokásaikat figyelhetik vagy támogathatják az interaktivitást" - jelentette ki Vint Cerf.
"A cloud computing (számítási felhő) bizonyos szempontból a szerver-kliens struktúrák következetes továbbfejlesztése. A cloud computing esetében az alkalmazások és az adatok a felhőben, vagyis a hálózatban maradnak. Ezáltal mindig aktuálisak, készíthetők róluk biztonsági másolatok és a programokat akár párhuzamosan is használhatjuk. A frissítések mindenkinél egyszerre jelenhetnek meg, így a kompatibilitás mindig biztosítható. Emellett a felhőben lévő alkalmazások bármikor elérhetik a nagy számítógépek számítási teljesítményét és kapacitásait. Ezekhez az asztali PC-k vagy a notebookok sohasem férhetnek hozzá. Már most látható, hogy a szabvány felhő funkcióknak lesznek szabadon elérhető, illetve cégek számára fenntartott változatai" - tette hozzá a szakember.
A most a Google szakértőjeként dolgozó Vint Cerf szerint természetesen vannak megoldásra váró problémák is. Az egyik ilyen, hogy az IPv4 helyett a vállalatoknak mielőbb váltaniuk kell az IPv6-ra. Egyes cégek, például a Google esetében ez már folyamatban van. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a felhasználók minden jövőbeni szolgáltatást elérhessenek. A tudós elmondta, hogy az internetszolgáltatóknak az IPv6-ot ugyanolyan struktúrában kell elérhetővé tenniük, mint ahogy az IPv4-et is hozzáférhetővé tették. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy a világháló olyan IPv4 és a IPv6 szigetekre eshet szét, amelyek nem lesznek egymással összeköttetésben.
"Az internet szabályozása egy kényes téma, különösen akkor, ha a cenzúrát politikai fegyverként alkalmazzák. Ezzel ugyanis elnyomják a demokratikus elveket, a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvénytervezeteknek a bűnözőkre kellene koncentrálniuk és nem az internetszolgáltatók infrastruktúrájára. A legtöbbször nem várják el a szolgáltatóktól, hogy teljesen betartsák a törvényeket, holott a Digital Millennium Copyright Act azt követeli tőlük, hogy minden olyan tartalmat töröljenek, amelyet illegálisként azonosítottak."
"Az egész copyright-probléma azért áll fenn, mert az internet a másolások miatt működik. Egy böngésző lemásolja egy szerver adatát. A copyright történelmileg mindig úgy működött, hogy ellenőrizták a könyvek, a CD-k, a DVD-k, a magazinok, az újságok, a videokazetták vagy az LP-k terjesztését. A digitális információkat könnyen lehet másolni és szétosztani. Ezáltal létrejön egy a hagyományos szerzői jogvédelemmel szemben álló probléma. Sok producer az információkat rugalmasabb módon akarja elosztani annál, mint amit a hagyományos szerzői jogvédelem lehetővé tesz. A Creative Commons- és a Copyleft-ötletek például olyan kísérletek, amelyek bővítik a készítők és a jogtulajdonosok lehetőségeit."
"A műszaki szakemberek és a kormányok esetében még több kreatív gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy alternatív megoldásokat dolgozzunk ki az aktuális és antik szerzői jogvédelemmel szemben, amely nem működik az internet világában. Néha nagyon nehéz kideríteni, hogy egy adott művel kapcsolatban kinek vannak jogai. A Google és mások olyan utat akarnak találni, amelynek segítségével az internetezők megismerhetik a bedigitalizált könyveket. Ez nem ugyanaz azzal, mint amikor egy teljes tartalmat töltünk fel a világhálóra" - szögezte le végül Vint Cerf.