Berta Sándor
Gondot okoz a számítógépek újrahasznosítása
2012-től a fejlődő országoknak évente több mint 30 millió számítógépet kellene feldolgozniuk, azonban már most szinte biztosra vehető, hogy ezek az államok e feladat megoldására nem lesznek képesek.
A Gartner piaci elemző cég tanulmányából kiderül, hogy az ipari országokból évente 69 millió használt PC-t exportálnak a fejlődő országokba. Az ott élők azonban nincsenek birtokában annak a tudásnak, amelynek segítségével ezek a készülékek biztonságosan feldolgozhatók lennének. Mindez azt jelenti, hogy miközben egyrészt meghiúsul az anyagok szétválogatása, egyúttal a helyi környezet és az emberek is károsodnak.
Hiába létezik 2007 óta egy világos európai irányelv az elektronikai eszközök újrahasznosításáról, az illegális európai export folytatódik, elsősorban Afrikába. "A megfelelő ellenintézkedések nélkül egyre nagyobb számú használt PC kerül majd a fejlődő államok szemétdombjaira" - jelentette ki Meike Escherich, a Gartner vezető elemzője.
"A különböző nemes- (aranyat, ezüstöt és palládiumot), valamint különleges fémeket (ónt, indiumot és antimont) ma már csúcstechnikájú eljárásokkal nagyon hatékonyan újra lehet hasznosítani. A nemesfémeke setében az újrahasznosítási arány eléri a 95 százalékot" - nyilatkozta Christian Hagelüken, az Umicore Precious Metals Refining üzletfejlesztési részlegének vezetője. A problémát az jelenti, hogy a fejlődő országokban általában primitív módszerekkel próbálják meg különválasztani a különböző anyagokat. Az arany esetében így legfeljebb 25 százalékos kinyerési arány érhető el. Az ezüst és a palládium esetében ez az érték még kisebb, a különleges fémek pedig szinte teljesen elvesznek.
Hagelüken elmondta: a vizsgálatok kimutatták, hogy a környezetet és az embereket érő káros hatások drámai mértékűek. Az ólom, a kadmium, a higany, a króm, a brómtartalmú égésgátlók (BFR) nagyon súlyosan károsíthatják az emberi szervezetet és a környezetet. Nem véletlen, hogy számos intézmény, például a Svájci Szövetségi Anyagvizsgálati és Kutatóintézet (EMPA) már részt vesz olyan afrikai programokban, amelyek célja a korszerű elektronikai készülék-újrahasznosítási rendszerek kiépítése.
2007-ben 15 millió használt PC került a fejlődő országokba. A következő években ez a szám megduplázódhat, mivel egyre nő a vásárlókban az igény az új eszközök iránt. A legfontosabb a meglévő törvények szigorúbb betartatása, az ellenőrzések számának növelése és az előrelátóbb terméktervezés elterjedése lenne. Emellett megoldást kell találni a mobil készülékek újrahasznosításának problémájára is, amely szintén egyre égetőbb. Jelenleg ugyanis a mobil- és okostelefonok, valamint netbookok csupán 5 százalékát dolgozzák fel újra.
A Gartner piaci elemző cég tanulmányából kiderül, hogy az ipari országokból évente 69 millió használt PC-t exportálnak a fejlődő országokba. Az ott élők azonban nincsenek birtokában annak a tudásnak, amelynek segítségével ezek a készülékek biztonságosan feldolgozhatók lennének. Mindez azt jelenti, hogy miközben egyrészt meghiúsul az anyagok szétválogatása, egyúttal a helyi környezet és az emberek is károsodnak.
Hiába létezik 2007 óta egy világos európai irányelv az elektronikai eszközök újrahasznosításáról, az illegális európai export folytatódik, elsősorban Afrikába. "A megfelelő ellenintézkedések nélkül egyre nagyobb számú használt PC kerül majd a fejlődő államok szemétdombjaira" - jelentette ki Meike Escherich, a Gartner vezető elemzője.
"A különböző nemes- (aranyat, ezüstöt és palládiumot), valamint különleges fémeket (ónt, indiumot és antimont) ma már csúcstechnikájú eljárásokkal nagyon hatékonyan újra lehet hasznosítani. A nemesfémeke setében az újrahasznosítási arány eléri a 95 százalékot" - nyilatkozta Christian Hagelüken, az Umicore Precious Metals Refining üzletfejlesztési részlegének vezetője. A problémát az jelenti, hogy a fejlődő országokban általában primitív módszerekkel próbálják meg különválasztani a különböző anyagokat. Az arany esetében így legfeljebb 25 százalékos kinyerési arány érhető el. Az ezüst és a palládium esetében ez az érték még kisebb, a különleges fémek pedig szinte teljesen elvesznek.
Hagelüken elmondta: a vizsgálatok kimutatták, hogy a környezetet és az embereket érő káros hatások drámai mértékűek. Az ólom, a kadmium, a higany, a króm, a brómtartalmú égésgátlók (BFR) nagyon súlyosan károsíthatják az emberi szervezetet és a környezetet. Nem véletlen, hogy számos intézmény, például a Svájci Szövetségi Anyagvizsgálati és Kutatóintézet (EMPA) már részt vesz olyan afrikai programokban, amelyek célja a korszerű elektronikai készülék-újrahasznosítási rendszerek kiépítése.
2007-ben 15 millió használt PC került a fejlődő országokba. A következő években ez a szám megduplázódhat, mivel egyre nő a vásárlókban az igény az új eszközök iránt. A legfontosabb a meglévő törvények szigorúbb betartatása, az ellenőrzések számának növelése és az előrelátóbb terméktervezés elterjedése lenne. Emellett megoldást kell találni a mobil készülékek újrahasznosításának problémájára is, amely szintén egyre égetőbb. Jelenleg ugyanis a mobil- és okostelefonok, valamint netbookok csupán 5 százalékát dolgozzák fel újra.