Hunter
Átlátszó napcellák üvegfelületekre
Sikerült megtalálni egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól.
A hagyományos napcellák vaskosak és merevek, könnyűvé és hajlékonnyá tételük mindeddig a hatékonyság rovására ment. Úgy tűnik egy amerikai kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól. Külön érdekessége, hogy épületek vagy gépjárművek ablakaira szánják, új tereket nyitva meg a napenergia befogadása előtt. A Nature Materials szaklapban közzétett újítás lényege egy új eljárás, ami a hagyományos, törékeny szilícium ostyát ultravékony lapokra szeleteli, majd a kapott hártyavékony rétegeket gondosan egy rugalmas felületre helyezi.
"Olyan vékonyság elérését teszi lehetővé, amivel egy feltekerhető rendszer készíthető" - utalt a módszerre a kutatást vezető John Rogers professzor, az Illinois Egyetem Anyagkutatási Laboratóriumának igazgatója. A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers.
A növekvő olajárak és az éghajlatváltozás réme miatt egyre nagyobb a kereslet a napcellák iránt. Számos cég készít hártyavékony napcellákat, azonban ezek, mint a bevezetőben említettük, jóval kisebb hatékonysággal alakítják a napenergiát elektromossággá, mint a hagyományos merev napcellák.
A Rogers laboratóriuma által kidolgozott technológia azonban hagyományos egykristályos szilíciumot alkalmaz, ami rendkívül stabil és hatékony, hagyományos formájában azonban merev és törékeny, taglalta Rogers, aki csapatával egy speciális metszési módszert vetett be célja eléréséhez. Ezzel a módszerrel egy szilíciumostya felszínéről az ostya eredeti vastagságának mindössze tized-, századrésznyi vékonyságú szeletekhez jutottak.
A szilíciumszeleteket egy puha polimerből készült bélyegzőhöz hasonló eszköz szedi össze, mint a tintát a tintapárnáról, majd egy új felületi anyagra viszi fel, magyarázta Rogers. A módszer nagy előnye, hogy jóval kevesebb szilícium alkalmazásával szinte ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a merev napcelláknál, hajlékonyságát tekintve pedig a kapott hártya akár egy ceruza köré is könnyedén feltekerhető. Az utolsó lépés a cellák elektronikus összekapcsolása.
Jelenleg Rogers hajlékony napcellája 12 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát elektromossággá, a kereskedelemben kapható hagyományos társai hasonló hatásfokkal dolgoznak, bár a beszerezhető legjobb napcellák ma már a rájuk eső napfény valamivel több mint 20 százalékát képesek átalakítani.
A hagyományos napcellák vaskosak és merevek, könnyűvé és hajlékonnyá tételük mindeddig a hatékonyság rovására ment. Úgy tűnik egy amerikai kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól. Külön érdekessége, hogy épületek vagy gépjárművek ablakaira szánják, új tereket nyitva meg a napenergia befogadása előtt. A Nature Materials szaklapban közzétett újítás lényege egy új eljárás, ami a hagyományos, törékeny szilícium ostyát ultravékony lapokra szeleteli, majd a kapott hártyavékony rétegeket gondosan egy rugalmas felületre helyezi.
"Olyan vékonyság elérését teszi lehetővé, amivel egy feltekerhető rendszer készíthető" - utalt a módszerre a kutatást vezető John Rogers professzor, az Illinois Egyetem Anyagkutatási Laboratóriumának igazgatója. A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers.
A növekvő olajárak és az éghajlatváltozás réme miatt egyre nagyobb a kereslet a napcellák iránt. Számos cég készít hártyavékony napcellákat, azonban ezek, mint a bevezetőben említettük, jóval kisebb hatékonysággal alakítják a napenergiát elektromossággá, mint a hagyományos merev napcellák. A Rogers laboratóriuma által kidolgozott technológia azonban hagyományos egykristályos szilíciumot alkalmaz, ami rendkívül stabil és hatékony, hagyományos formájában azonban merev és törékeny, taglalta Rogers, aki csapatával egy speciális metszési módszert vetett be célja eléréséhez. Ezzel a módszerrel egy szilíciumostya felszínéről az ostya eredeti vastagságának mindössze tized-, századrésznyi vékonyságú szeletekhez jutottak.
A szilíciumszeleteket egy puha polimerből készült bélyegzőhöz hasonló eszköz szedi össze, mint a tintát a tintapárnáról, majd egy új felületi anyagra viszi fel, magyarázta Rogers. A módszer nagy előnye, hogy jóval kevesebb szilícium alkalmazásával szinte ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a merev napcelláknál, hajlékonyságát tekintve pedig a kapott hártya akár egy ceruza köré is könnyedén feltekerhető. Az utolsó lépés a cellák elektronikus összekapcsolása.
Jelenleg Rogers hajlékony napcellája 12 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát elektromossággá, a kereskedelemben kapható hagyományos társai hasonló hatásfokkal dolgoznak, bár a beszerezhető legjobb napcellák ma már a rájuk eső napfény valamivel több mint 20 százalékát képesek átalakítani.
