Berta Sándor
Világszerte terjedhet a Creative Commons 3.0 licenc
Újabb verziójához érkezett az egyre több felhasználó és művész körében népszerű Creative Commons (CC) licenc. Egyes országokban, mint például Ausztriában már elkészültek a lefordított helyi változatok, amelyek a helyi jogi környezethez igazítják az eredeti angol nyelvű kiadást és ezek egyben garantálhatják a CC-licenc helyi érvényesülését.
A Creative Commons 3.0 egyik legfontosabb újdonsága, hogy tartalmazza az úgynevezett adatbázisjogot, a szerzői személyiségi jogokat, valamint a licencek esetében szóba jöhető díjigénylési lehetőségeket. Az adatbázisjog lehetővé teszi, hogy például egy hobbifotós, aki rendszeresen megjelenteti a CC-licencű fényképeit egy oldalon, védekezhessen az illusztrációk jogtalan felhasználása, mondjuk egy fizetős képadatbázisban való elhelyezése ellen.
"Az új licenc pontosította a szabad licenc alatt megjelentetett különböző művek nem kereskedelmi célú felhasználási módjait. A szakemberek kutatják például a magáncélú fájlcserélés lehetőségeit" - közölte Roland Alton-Scheidl, a Creative Commons Austria nevű szervezet munkatársa.
A Creative Commons és más szabad licenceket erősítő ítéletet hozott egyébként a napokban egy amerikai bíróság, amely kimondta, hogy az is szerzői jogsértésnek számít, hogy ha valaki például egy CC-licencű mű felhasználási előírásait sérti meg. Ezzel a testület gyakorlatilag egy szintre helyezte a Creative Commons licencet a kereskedelmi szerzői joggal. A döntést Larry Lessig, a Creative Commons atyja a blogjában kitűnőnek és kiemelt fontosságúnak nevezte.
Érdekesség, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű határozat, ugyanis 2006-ban egy holland bíróság kimondta, hogy a Weekend nevű bulvármagazin megsértette Adam Curry korábbi MTV-műsorvezető szerzői jogait, amikor az engedélye nélkül felhasználta a Flickr-nél a Creative Commons licenc alatt megjelentetett fotóit. Szintén 2006-ban egy spanyol bíróság egy helyi bártulajdonosnak adott igazat az SGAE szerzői jogdíj-beszedő társasággal szemben. Az SGAE azért perelte be a férfit, mert a bárjában csak CC-licencű dalokat játszott és nem volt hajlandó utánuk egyetlen cent jogíjat sem fizetni. A szervezet elveszítette a pert.
A Creative Commons társaságok célja azonban nem a perek folytatása. Sokkal inkább azt szeretnék, hogy ha az emberek rájönnének: a kereskedelmi lehetőségeken kívül mindenki számára van más út és mód a művei megjelentetésére.
A Creative Commons 3.0 egyik legfontosabb újdonsága, hogy tartalmazza az úgynevezett adatbázisjogot, a szerzői személyiségi jogokat, valamint a licencek esetében szóba jöhető díjigénylési lehetőségeket. Az adatbázisjog lehetővé teszi, hogy például egy hobbifotós, aki rendszeresen megjelenteti a CC-licencű fényképeit egy oldalon, védekezhessen az illusztrációk jogtalan felhasználása, mondjuk egy fizetős képadatbázisban való elhelyezése ellen.
"Az új licenc pontosította a szabad licenc alatt megjelentetett különböző művek nem kereskedelmi célú felhasználási módjait. A szakemberek kutatják például a magáncélú fájlcserélés lehetőségeit" - közölte Roland Alton-Scheidl, a Creative Commons Austria nevű szervezet munkatársa.
A Creative Commons és más szabad licenceket erősítő ítéletet hozott egyébként a napokban egy amerikai bíróság, amely kimondta, hogy az is szerzői jogsértésnek számít, hogy ha valaki például egy CC-licencű mű felhasználási előírásait sérti meg. Ezzel a testület gyakorlatilag egy szintre helyezte a Creative Commons licencet a kereskedelmi szerzői joggal. A döntést Larry Lessig, a Creative Commons atyja a blogjában kitűnőnek és kiemelt fontosságúnak nevezte.
Érdekesség, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű határozat, ugyanis 2006-ban egy holland bíróság kimondta, hogy a Weekend nevű bulvármagazin megsértette Adam Curry korábbi MTV-műsorvezető szerzői jogait, amikor az engedélye nélkül felhasználta a Flickr-nél a Creative Commons licenc alatt megjelentetett fotóit. Szintén 2006-ban egy spanyol bíróság egy helyi bártulajdonosnak adott igazat az SGAE szerzői jogdíj-beszedő társasággal szemben. Az SGAE azért perelte be a férfit, mert a bárjában csak CC-licencű dalokat játszott és nem volt hajlandó utánuk egyetlen cent jogíjat sem fizetni. A szervezet elveszítette a pert.
A Creative Commons társaságok célja azonban nem a perek folytatása. Sokkal inkább azt szeretnék, hogy ha az emberek rájönnének: a kereskedelmi lehetőségeken kívül mindenki számára van más út és mód a művei megjelentetésére.