Az átlagos felhasználók rendszeresen használnak számítási felhőt anélkül, hogy felismernék azt. Most három technológiai óriáscég, a Hewlett-Packard, az Intel és Yahoo egy projektben egyesítette erejét, hogy a webszolgáltatások mindenki által elérhető, átlagos alkalmazásokká váljanak.

A számítási felhő, a "Cloud computing" ma a számítástechnikai ágazat egyik legizgalmasabb területe, alapjában véve azt jelenti, hogy olyan fájlokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a gépünkön, hanem az interneten vannak, valahol a "felhőben". Ha igénybe veszünk egy internetes archiváló szolgáltatást, a Google online szövegszerkesztőjét vagy a Yahoo levelezőprogramját, máris olyan adatokkal dolgozunk, melyek nem a gépünkön, hanem távoli szervereken vannak jelen fizikailag.

Legutóbb az Apple indított számítási felhőt, a MobileMe szolgáltatást. A cég ennek keretében évi száz dolláros előfizetési díjért vállalja a számítógépeinken és egyéb eszközeinken lévő levelek, naptárbejegyzések, címlisták és kedvenc linkek tárolását, mindegyik kütyü által azonnal elérhetően. A mesterpéldány a felhőben van, és amikor gépünk fellép az internetre, az automatikusan frissíti magát. Tehát ha átírjuk az iPhone-ban egy barátunk lakcímét, az az irodai és az otthoni számítógépen is változni fog. Ez - ha nem lenne hangos a net az indulási nehézségektől - megszűnteti a szinkronizációs gondokat, és leegyszerűsíti az életét a notebookkal, asztali géppel és egyéb csodamasinákkal egyszerre rendelkezőknek.

Tehát egy ilyen felhő egyebek mellett kiválóan használható webes szolgáltatások nyújtására. A vállalatok weblapjaikat általában saját szerveren működtetik, megfizetve az internetkapcsolat és a hardver árát, a rendszergazda bérét. A látogatottság növekedésével egyre újabb szervereket kell vásárolniuk, ami több szervernél már komoly műszaki kérdéseket vet fel, ráadásul a fejlesztések jórésze felesleges, hiszen a terhelés nem egyenletes, a kapacitás kihasználatlan marad. Itt jön képbe a számítási felhő, mely leveszi a cégek válláról a technológiai problémákat: csupán fel kell tölteni a weblapot, számítási teljesítményt és tárhelyet vásárolni, és onnantól kezdve már sokezer szerver ügyel az oldal állandó elérhetőségére.


Erre a trendre figyelt fel a Hewlett-Packard, az Intel és Yahoo, a vállalatok Ázsia, Európa és az Egyesült Államok egyetemi kutatóintézeteivel közösen kutatják a lehetőségeket, olyan megoldásokat keresve, melyek által akár több millió ember is használhatja ezeket a szolgáltatásokat egyszerre. Céljuk az iparág, az oktatási szféra és a kormányzatok közötti együttműködés kialakítása, a pénzügyi és logisztikai akadályok kiiktatása a számításigényes, internetszerte zajló projektek megvalósítása elől. A cégek által kialakítandó teszthálózat összesen hat helyszín adatközpontjait fogja majd össze, és helyszínenként mintegy 125 - 500 szervert, 1000 - 4000 processzort tartalmaz majd.

A konzorcium alapítói kutatók és szervezetek széles körét vonják be a szoftverek, a hardverek és a hálózati menedzsment kutatásába annak érdekében, hogy a számítógépek milliói számára tegyék elérhetővé a webes szolgáltatásokat. "Semelyik intézet vagy cég nem képes erre egymagában" - nyilatkozta Prabhakar Raghavan, a Yahoo kutatója és a Stanford Egyetem számítástechnikai professzora, aki olyan internetre kötött, egyébként önállóan is működő hardvereket és szoftvereket vizionál, amelyek webes alapon, közműszerű szolgáltatásként kezelhetők. "Potenciálisan az egész bolygó ezen fog alapulni, mint az elektromosságon" - nyilatkozta Raghavan, kifejtve, hogy a napi kommunikációtól a bevásárláson át a szórakozásig minden bármikor és bárhonnan elérhető webes szolgáltatás lesz. "Azt próbáljuk elérni, hogy a mai helyzet, amikor egy ló vontatja a szekeret átalakuljon, és sokmillió kis hangya mozgassa azt meg."

Az ezernyi számítógépet rejtő felhő bárki által igénybe vehető szuperszámítógépként is használható. Például a New York Times beszkennelte 1922 előtt készült cikkeit .tif fájlokba, majd ezeket szerette volna .pdf formátumban elérhetővé tenni a weblapján. A sok százezernyi cikk konvertálása nyilván személyi számítógépeken is megoldható lett volna, de jóval ésszerűbb volt az Amazon felhőjének igénybe vétele. A 4 terabyte-nyi adat feldolgozása így mindössze 24 órába és alig néhány száz dollárba került a lapnak.

A szoftverek és a szolgáltatások egymástól nem elválaszthatók

Az iparág nagyágyúi, a Google-től a Microsofton át az IBM-ig mind ebben látják a jövőt, a korlátlanul skálázható szolgáltatásokban, kihasználva hogy a horribilis, 300-500 millió dolláros belépési költségek a kis cégek számára lehetetlenné teszik a piacon való megjelenést. (Azt hihetnénk, a felhő léte nagy csapás a Microsoftnak, hisz termékei jórésze asztali gépekre készült, de a cég is részt vesz a folyamatban, például az Office Live célja, hogy a felhasználók böngészőn keresztül is elérhessék és megoszthassák egymás dokumentumait. Jelenleg havonta mintegy tizezer szervert állítanak üzembe.)

A Sun Microsystems igazgatója, Greg Papadopoulos szerint nem telik bele sok idő, és a vállalatok jórésze felhagy a saját szervertermek fenntartásával, és fél tucat hatalmas felhőszolgáltató alakul majd ki, melyeket apróbb regionális felhők egészítenek ki. Véleménye szerint mindez úgy fog kinézni, mint a pénzügyi szféra, az emberek úgy bízzák majd rájuk adataikat, mint a bankokra a pénzüket. A Sun két vasat tart a tűzben, a Dark Start (Sötét Csillag) és a Project Caroline-t. Előbbi specializáltan az MMO-k, a virtuális világok és a szociális hálózatok kiszolgálására jött létre, a Caroline pedig a szokványos internetes szolgáltatások platformja.

A számítási felhők hívei szerint a jövő útja központi szervereken futtatni a szoftvereket, és az elérésükért pénzt szedni a felhasználóktól. Az igénybe vevők számára egyértelmű előny, hogy nincs azonnali költség, nincsenek kompatibilitási gondok: ha egy eszköz képes fellépni az internetre, képes felhő-alapú szoftverek futattására is. A közműszerűség ebben rejlik, az eszközfüggetlenségben és a hálózati kapcsolatban. Nincsenek fenntartási költségek, nem kell semmit frissíteni, nem kell aggódni a tárolási kapacitás vagy egyéb gondok miatt. A felhő mindig, napi 24 órában elérhető. Az egyedüli problémás területet az internetkapcsolat megszakadása jelentheti, de arra ma már annyiféle alternatív mód van, hogy nem lehet akadálya a felhők terjedésének.

Persze a kérdés nem fekete-fehér, a felhő nem ellensége az asztali gépeken futó programoknak, viszont kiválóan kiegészíti azokat. Üzleti szempontból a cégek választásra kényszerülnek, el kell dönteniük, merre mennek: az egyszeri sok bevétel, vagy a hosszabb távú, lassabb megtérülés mellett döntenek. Nem elhanyagolható, hogy az emberek nem szeretik a használatonkénti fizetést, de az üzleti modell pontos kialakítása még a jövő zenéje.

A számítási felhő megváltoztathatja az egész internet kinézetét, az akár több részre is bomolhat, kialakulhatnak magán és közösségi hálózatok, melyekre csak az arra jogosultak léphetnek be. Elképzelhető reklámokon alapuló rendszer, vagy több szint kialakítása, azaz ahogy egyre több pénzt fizetünk, úgy vehetünk egyre több szolgáltatást igénybe. Fizetés helyett pedig magánszféránk egy részét is feladhatjuk, személyes adatainkkal, regisztrációval kiegyenlítve a számlát.