Több jel is arra utal, hogy az élet alapvető építőelemei, a nukleinbázisok nagy valószínűséggel földön kívüli eredetűek.

A pánspermia az egyik legtöbb vitát kiváltó elmélet az asztrobiológusok körében. A teória szerint az élet magjai univerzum szerte jelen vannak, és a földi élet is ilyen magokból fejlődött ki, ami meteoriton érkezett bolygónkra. Egy új felfedezés most megtámogatta a teóriát. Brit és amerikai tudósok azt állítják, hogy a DNS-t és RNS-t felépítő molekulák előfutárai, az uracil és xantin nukleinbázisok megtalálhatók az Ausztráliában 1969-ben becsapódó Murchinson meteoritban, ami pedig ennél is lényegesebb, szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy szóban forgó elemek nem földi eredetűek.

Az Earth and Planetary Science Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok leírják hogyan tesztelték a meteorit töredékeit, annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon a molekulák valóban a Naprendszerből érkeztek, vagy landoláskor összeszedett szennyeződés eredményei? Elemzésük kimutatta, hogy a nukleinbázisok rendelkeznek a szén egy árulkodó nehéz formájával, ami csak a világűrben alakulhat ki, a Földön kialakult anyagok a szén egy könnyebb válfajából állnak.

A tanulmány vezetője, dr. Zita Martins, a londoni Imperial College kutatója összegzése szerint 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor az első primitív élet kezdett kifejlődni, igen nagy számban záporoztak a Murchinson meteorithoz hasonló űrkőzetek a Földre. "Meggyőződésünk, hogy a korai élet felhasználta a meteorit töredékekben a bolygóra érkezett nukleinbázisokat a genetikai kódoláshoz, ami képessé tette őket sikeres jegyeik átörökítésére a következő generációikra" - magyarázta Martins.

A tanulmány társszerzője, Mark Sephton professzor szerint a kutatás rendkívül fontos lépcsőfok a korai élet fejlődési menetének megismerésében. "Mivel a meteoritok a Naprendszer kialakulásában szerepet játszó anyagok maradványait tömörítik, az élet kulcsfontosságú összetevői, köztük a nukleinbázisok, igen elterjedtek lehetnek a kozmoszban. Ahogy az élet egyre több nyersanyagát fedezzük fel az űrben, úgy nő az élet valószínűségének az esélye azokon a helyeken, ahol jelen van a fennmaradáshoz megfelelő kémiai közeg" - tette hozzá Sephton professzor.