A két vezető hazai internetszolgáltató, a Magyar Telekom és a UPC Magyarország - csatlakozva az elmúlt napokban közzétett tiltakozásokhoz - közös felhívást adott ki az internetjárulék veszélyeiről.

A Magyar Köztársaság Kormányának, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai, illetve az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának címzett közleményben felhívják a figyelmet az internetszolgáltatás után fizetendő kulturális járulék bevezetésével járó komoly veszélyekre. Véleményük szerint a lépés hátráltatja azt a meghirdetett és elfogadott kormányprogramot, amely az Új Magyarország - Szabadság és szolidaritás címen került elfogadásra, kijelölve az informatikai fejlesztés fő stratégiai irányait. Szakmai álláspontjuk és iparági tapasztalatuk szerint a tervezett lépés ellentétes az információs társadalom fejlesztésének céljaival, különösen az e-közigazgatás programmal, az e-befogadás célokkal és az európai uniós tendenciákkal.

Mindeközben hiányolják a tervezett intézkedés elvárt előnyeit. Kiemelik, hogy önkéntes társadalmi felelősségvállalás keretében évek óta szerepet vállalnak a kultúra finanszírozásában, és nem szeretnék feladni az ország versenyképességét növelő, a digitális írástudatlanság felszámolására, és az internettársadalom fejlesztésére tett erőfeszítéseiket, hosszú távú programjaikat. Kérik a döntéshozókat, hogy valamennyi körülményt mérlegelve, és a szakma álláspontját nem mellőzve maradjanak összhangban az eredetileg elfogadott, az információs társadalom fejlesztését célzó kormányprogrammal, és ennek megfelelően ne támogassák az internetszolgáltatás után fizetendő kulturális járulék bevezetését.

A Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint viszont hamisak azok a felvetések, amelyek Magyarország infokommunikációs elmaradását hozzák fel érvként az "internetadó" ellen, hiszen a 0,8 százalékos járulék csak minimálisan növelné meg az internetezés költségét, a bevételek egy részét pedig pont a digitális szakadék csökkentésére fordítanák. Harsányi László erről csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten.

A Nemzeti Kulturális Alap járulékbevételeit érintő törvénymódosítás célja, hogy alkalmazkodjon a megváltozott kulturális szokásokhoz és a technológiai fejlődéshez - mutatott rá az NKA elnöke. Hozzátette: a módosítás során a járulékalapból mintegy harminc olyan terméket hagynának el, amelyek piaci részesedése, illetve járulékbefizetése elhanyagolható, és három olyan jelentős kulturális tartalommal bíró termék és szolgáltatás járulékoltatását tervezik, amelyek különösen elterjedtté váltak. Ennek alapján a kihagyni tervezett termékek miatt az NKA mintegy 600 millió forintos bevételkiesésre számít, ugyanakkor az internet-hozzáférés szolgáltatás, a mobiltelefonon keresztüli adatátviteli, valamint a formatervezési tevékenységből 2,5-3 milliárd forint plusz bevételt vár a szervezet.

Harsányi László megjegyezte: arra nemigen lát esélyt, hogy a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványok nyomán a jogszabályt úgy fogadják el, hogy a forráskiesést jelentő változások benne maradnak, miközben a plusz bevételt jelentő "internetadó" és társai kikerülnek abból. Újságírói kérdésre az NKA elnöke elmondta, hogy a törvényjavaslat visszavonására az oktatási és kulturális miniszter jogosult.

Harsányi László az internetszolgáltatás járulékoltatása kapcsán hangsúlyozta: az "internetadó" elleni, Magyarország infokommunikációs elmaradását hangoztató érvelés két okból is hamis. Egyrészt felmérések szerint az internet-előfizetések alakulásában az ár sokkal kevésbé játszik szerepet, mint a motiváció hiánya. A 0,8 százalékos "internetadó" ráadásul egy fogyasztóra vetítve havonta csupán 20-70 forintos többletkiadást jelentene. Az "internetadóból" származó bevételből pedig mintegy 300 millió forintot éppen a digitális szakadékot csökkentő programok támogatására fordítanának.

Az NKA elnöke a törvénymódosítás kapcsán ugyanakkor elismerte: az előkészítés során a járulékoltatási körbe újonnan bekerülő szolgáltatók szakértőivel nem egyeztettek, adószakértőkkel pedig azért nem konzultáltak, mert ennek az adótípusnak más a filozófiája.

Az internetadóból remélt nyolcszázmillió forint plusz bevétel jól jönne az NKA-nak, ugyanis az pontosan fedezné éves működési kiadásait. A 2008-as költségvetési terv szerint az alap 7,8 milliárd forintos támogatást oszt szét, miközben a 97 fős szervezet működtetése 830 millió forintjába kerül a járulékfizetőknek. Összehasonlításul: az évi 700 milliárd forintos pályázati pénzt kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 312 munkatársával saját működésre 2,5 milliárd forintot fordít évente. Ráadásul az NKA kiadásainak háromnegyedét osztják szét pályázati rendszerben, ugyanis a kiadások 25 százalékáról - 1,9 milliárd forintról - Hiller István szakminiszter egy személyben dönt.