Zsellér Máté
Nem vénnek való vidék - A mozinéző igazi tesztje
Időnként születik egy-egy olyan film Hollywoodban, amely alapján fel lehet mérni, hogy ki az igazi moziértő és ki a lelkes divatrajongó.
A Coen fivérek eddigi legkomorabb, számos díj mellett négy Oscarral jutalmazott filmje a véletlenről, sorsról és a változó időkről mesél. A változó idők miatti rezignált kesergés visszatérő motívum az emberi kultúrtörténetben. Az örökös átalakulás nem kímél sem társadalmi rendet, sem aktuális normarendszert, és nagy közhelyeket lobogtatva megállapítható, hogy bizony ez tartja működésben a világot. A kialakult rendbe beleszokott kisember azonban a változások szelében mindig életrendje pusztulását sejti, s a változó atmoszférát tapasztalva nem véletlenül fogalmazódik meg benne a félelem, hogy saját mikrokörnyezete már nem az otthonként szeretett élettér többé.
A "Nem vénnek való vidék"-gondolatmotívum jelen filmünk alapjául szolgáló regénybe fűzött elmélkedéseknek is meghatározó eleme. A kapcsolat mégsem olyan egyértelmű a cím és a történések között mint gondolnánk. Az elmesélt történet nem a fenti tétel parafrázisa, vagy annak igazolására született példázat. A gondolat az életteréért aggódó Ed Tom Bell seriff szemléletmódjában jelentkezik, akinek elmélkedései bevezetik az egyes fejezeteket, s így cél helyett eszközként az író tollát, s a könyv alaphangulatát festik reménytelenül feketére.
A cím egyébként civilizáció értékeinek megőrzése iránt rendkívül fogékony W. B. Yeats azonos című verséből származik (nem véletlenül az ő verseskötetét menti meg Sean Bean az Equilibrium kezdő képsoraiban, amiért kénytelen életével fizetni). A Coen fivérek okosan ismerték fel, hogy McCarthy a címre egész narratív koncepciót épített, s bár a könyv seriff narrálta részeit csak keretként emelték át a filmjükbe, a regény elmélkedő jellegét a sajátos elmesélőtechika alkalmazásával megidézett hangulatként tartották meg.

Az 1980-ban játszódó történetünkhöz adalékként szolgál, hogy a texasi határvidék ekkorra csakugyan drasztikusan megváltozott. A mexikói bázisú drogterjesztés ilyentájt épült ki teljesen (lásd pl.: Betépve), és az ezzel együtt járó drogbűnözés olyan helyekre is betette a lábát, ahol aztán tényleg semmi keresnivalója nem volt. A jelenség egyik első számú elszenvedője a texasi kisvárosi miliő volt, ahol a megszaporodott bűnesetek határása az idegenekkel szemben érzett bizalmatlanság újra végzetesen felerősödött.
A Nem vénnek való vidék lassú folyású, szemlélődő típusú film amely egy kábszerbanda-leszámolás helyszínén talált pénz utáni hajsza ürügyén főszereplői (számszerint három) lelkiállapotát vizsgálja. Az alkotói lelkiállapot inspirálta történetmesélés nem műfaji alkotást takar - ha mindenáron be szeretnénk sorolni a filmet, akkor bizonyos elemeiben a szituációs dráma ismertetőjegyeit vélhetjük felfedezni benne, de a feszültebb részeknél a rendező fivérek a klasszikus thriller hatásmechanizmusaival operálnak.
A történet három pilléres szerkezettel dolgozik, amelyek a film három főszereplője köré rendeződnek. Mindhárman tisztában vannak azzal, hogy egy megváltozott világban kénytelenek élni, a rendezőket pedig az érdekli leginkább, hogy ezen viszonyok között milyen módszerrel próbálják a szereplők elérni céljukat. A vietnámi veterán Josh Brolin-karakter a társadalom szélére sodródott, klasszikus értelemben vett Tarr bélai kisember amerikai reinkarnációja (drámáját érdekes is lenne összevetni a Londoni férfi főszereplőjével). Amikor sikerül magát meggyőznie róla, hogy a leszámolás helyszínén talált potyapénz élete kitörési lehetősége, úgy gondolja hogy automatikusan fel is tud nőni a feladathoz, hogy megvédje magát a pénz visszaszerzésére szerződtetett bérgyilkossal szemben.
A bérgyilkos Chigurh karakterét megformáló Javier Bardem jeleneteiben más energiák uralják a vásznat. Külseje alapján akár Nagy Lebowski bowling-pályájának egyik fura szerzete is lehetne, de steril viselkedését, könyörtelen hozzáállását látva az összhatás a nézőben hamar döbbenetbe csap át. Chigurh rendkívül szuggesztív, szinte allegórikus alakja sötét árnyként pusztítja végig a vásznat, de miközben már-már azon kezdünk tépelődni, hogy benne talán maga a sátán tisztelte meg jelenlétével a texasi délvidéket, szerzett sérülése őt is, és minket is emlékeztet rá, hogy nagyon is emberrel van dolgunk. Így tettei (hassanak bármilyen sorsszerűen is az áldozatok nézőpontjából) nem mások, mint egy társadalmon kívül helyezkedett, önmaga belső szabályrendszerét követő ember túlélési mechanizmusát szemléltető epizódok, melyek mentén eddig képes volt fennmaradni ebben a megváltozott világban.
Tommy Lee Jones seriffje a történet harmadik pólusán elhelyezkedő górcsőfigura, a végrehajtóhatalom a változó idők pusztító hatása felett aggódó helyi letéteményese. Szintén egy háború veteránjaként, nyugalmat keresve telepedett le ezen a vidéken annak idején, most pedig kénytelen annak felismerésére hogy akaratlanul is egy másfajta, arctalan háború dúl körülötte, ő pedig képtelen annak megfékezésére.
Az egyforma hangsúllyal jelen lévő három szerephez három bivalyerős színészi jelenlét társul, s a messzemenően realista karakterformálás kőkeményen megalapozza a film hitelességét. A film - könyvet követő - sajátos szerkesztési módjának egyik ismérve, hogy az írói cselekményszövést leplezni kívánva olyan hatást kelt, mintha véletlenül kiválasztott szereplőket követne a filmben; s nem kíván garanciát adni arra, hogy főszereplői sorsát egy epikus műben nélkülözhetetlen csúcsjelenetben juttatja nyugvópontra valami általános tanulság kíséretében. (A "Nem vénnek való vidék" megállapítás tehát itt valóban nem konklúzió, hanem kiindulási tétel.) A fenti vállalás tudatosságát erősíti, hogy az egyes történetszálak élesen elkülönülnek egymástól, a szerkesztés elévülhetetlen érdeme pedig az, hogy úgy képes a három szereplő köré drámát építeni, hogy azok - tudatosan - a film egyetlen jelenetében sem találkoznak egymással.
A Coen fivérek fő érdeme, hogy a regény szűk értelemben vett cselekményén túl a szerzői hangulatot is kifogástalanul átemelték filmjükbe, így valóban nem a regény alapján dolgoztak, hanem magát a regényt vitték filmre. Mindemellett a végeredmény teljes tápértékű Coen-filmként is megállja a helyét, és no lám csak: egy határozott vízió mellett még arra sem volt szüksége a rendezőpárosnak, hogy a nekik tulajdonított szerzői védjegyek stiláris kisüléseit fölöslegesen az arcunkba durrogtassák.
A kritikusok többsége szerette; van, aki értékelhetetlennek tartja - nem érzem, hogy bárhová is vezetne belemenni a nyilván ízléstől függő teccik-nemteccik hajcihőbe. Egy egyedibb megközelítésű alkotás természetszerűleg megosztja a közönséget (főként egy reflektorfénybe került film esetében), s megosztotta a Nem vénnek való vidék esetében is. A film ellen ágálók sajnálatára azonban meg kell jegyeznem, hogy ezen a ponton már szinte lehetetlen lesz elkerülni Javier Bardem átható tekintetét a "1001 film, amit látnod kell mielőtt meghalsz" típusú kiadványok néhány év múlva frissített kiadásában a 2007-es gyártási év alatt.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A Coen fivérek eddigi legkomorabb, számos díj mellett négy Oscarral jutalmazott filmje a véletlenről, sorsról és a változó időkről mesél. A változó idők miatti rezignált kesergés visszatérő motívum az emberi kultúrtörténetben. Az örökös átalakulás nem kímél sem társadalmi rendet, sem aktuális normarendszert, és nagy közhelyeket lobogtatva megállapítható, hogy bizony ez tartja működésben a világot. A kialakult rendbe beleszokott kisember azonban a változások szelében mindig életrendje pusztulását sejti, s a változó atmoszférát tapasztalva nem véletlenül fogalmazódik meg benne a félelem, hogy saját mikrokörnyezete már nem az otthonként szeretett élettér többé.
A "Nem vénnek való vidék"-gondolatmotívum jelen filmünk alapjául szolgáló regénybe fűzött elmélkedéseknek is meghatározó eleme. A kapcsolat mégsem olyan egyértelmű a cím és a történések között mint gondolnánk. Az elmesélt történet nem a fenti tétel parafrázisa, vagy annak igazolására született példázat. A gondolat az életteréért aggódó Ed Tom Bell seriff szemléletmódjában jelentkezik, akinek elmélkedései bevezetik az egyes fejezeteket, s így cél helyett eszközként az író tollát, s a könyv alaphangulatát festik reménytelenül feketére.
A cím egyébként civilizáció értékeinek megőrzése iránt rendkívül fogékony W. B. Yeats azonos című verséből származik (nem véletlenül az ő verseskötetét menti meg Sean Bean az Equilibrium kezdő képsoraiban, amiért kénytelen életével fizetni). A Coen fivérek okosan ismerték fel, hogy McCarthy a címre egész narratív koncepciót épített, s bár a könyv seriff narrálta részeit csak keretként emelték át a filmjükbe, a regény elmélkedő jellegét a sajátos elmesélőtechika alkalmazásával megidézett hangulatként tartották meg.




Az 1980-ban játszódó történetünkhöz adalékként szolgál, hogy a texasi határvidék ekkorra csakugyan drasztikusan megváltozott. A mexikói bázisú drogterjesztés ilyentájt épült ki teljesen (lásd pl.: Betépve), és az ezzel együtt járó drogbűnözés olyan helyekre is betette a lábát, ahol aztán tényleg semmi keresnivalója nem volt. A jelenség egyik első számú elszenvedője a texasi kisvárosi miliő volt, ahol a megszaporodott bűnesetek határása az idegenekkel szemben érzett bizalmatlanság újra végzetesen felerősödött.
A Nem vénnek való vidék lassú folyású, szemlélődő típusú film amely egy kábszerbanda-leszámolás helyszínén talált pénz utáni hajsza ürügyén főszereplői (számszerint három) lelkiállapotát vizsgálja. Az alkotói lelkiállapot inspirálta történetmesélés nem műfaji alkotást takar - ha mindenáron be szeretnénk sorolni a filmet, akkor bizonyos elemeiben a szituációs dráma ismertetőjegyeit vélhetjük felfedezni benne, de a feszültebb részeknél a rendező fivérek a klasszikus thriller hatásmechanizmusaival operálnak.
A történet három pilléres szerkezettel dolgozik, amelyek a film három főszereplője köré rendeződnek. Mindhárman tisztában vannak azzal, hogy egy megváltozott világban kénytelenek élni, a rendezőket pedig az érdekli leginkább, hogy ezen viszonyok között milyen módszerrel próbálják a szereplők elérni céljukat. A vietnámi veterán Josh Brolin-karakter a társadalom szélére sodródott, klasszikus értelemben vett Tarr bélai kisember amerikai reinkarnációja (drámáját érdekes is lenne összevetni a Londoni férfi főszereplőjével). Amikor sikerül magát meggyőznie róla, hogy a leszámolás helyszínén talált potyapénz élete kitörési lehetősége, úgy gondolja hogy automatikusan fel is tud nőni a feladathoz, hogy megvédje magát a pénz visszaszerzésére szerződtetett bérgyilkossal szemben.




A bérgyilkos Chigurh karakterét megformáló Javier Bardem jeleneteiben más energiák uralják a vásznat. Külseje alapján akár Nagy Lebowski bowling-pályájának egyik fura szerzete is lehetne, de steril viselkedését, könyörtelen hozzáállását látva az összhatás a nézőben hamar döbbenetbe csap át. Chigurh rendkívül szuggesztív, szinte allegórikus alakja sötét árnyként pusztítja végig a vásznat, de miközben már-már azon kezdünk tépelődni, hogy benne talán maga a sátán tisztelte meg jelenlétével a texasi délvidéket, szerzett sérülése őt is, és minket is emlékeztet rá, hogy nagyon is emberrel van dolgunk. Így tettei (hassanak bármilyen sorsszerűen is az áldozatok nézőpontjából) nem mások, mint egy társadalmon kívül helyezkedett, önmaga belső szabályrendszerét követő ember túlélési mechanizmusát szemléltető epizódok, melyek mentén eddig képes volt fennmaradni ebben a megváltozott világban.
Tommy Lee Jones seriffje a történet harmadik pólusán elhelyezkedő górcsőfigura, a végrehajtóhatalom a változó idők pusztító hatása felett aggódó helyi letéteményese. Szintén egy háború veteránjaként, nyugalmat keresve telepedett le ezen a vidéken annak idején, most pedig kénytelen annak felismerésére hogy akaratlanul is egy másfajta, arctalan háború dúl körülötte, ő pedig képtelen annak megfékezésére.
Az egyforma hangsúllyal jelen lévő három szerephez három bivalyerős színészi jelenlét társul, s a messzemenően realista karakterformálás kőkeményen megalapozza a film hitelességét. A film - könyvet követő - sajátos szerkesztési módjának egyik ismérve, hogy az írói cselekményszövést leplezni kívánva olyan hatást kelt, mintha véletlenül kiválasztott szereplőket követne a filmben; s nem kíván garanciát adni arra, hogy főszereplői sorsát egy epikus műben nélkülözhetetlen csúcsjelenetben juttatja nyugvópontra valami általános tanulság kíséretében. (A "Nem vénnek való vidék" megállapítás tehát itt valóban nem konklúzió, hanem kiindulási tétel.) A fenti vállalás tudatosságát erősíti, hogy az egyes történetszálak élesen elkülönülnek egymástól, a szerkesztés elévülhetetlen érdeme pedig az, hogy úgy képes a három szereplő köré drámát építeni, hogy azok - tudatosan - a film egyetlen jelenetében sem találkoznak egymással.




A Coen fivérek fő érdeme, hogy a regény szűk értelemben vett cselekményén túl a szerzői hangulatot is kifogástalanul átemelték filmjükbe, így valóban nem a regény alapján dolgoztak, hanem magát a regényt vitték filmre. Mindemellett a végeredmény teljes tápértékű Coen-filmként is megállja a helyét, és no lám csak: egy határozott vízió mellett még arra sem volt szüksége a rendezőpárosnak, hogy a nekik tulajdonított szerzői védjegyek stiláris kisüléseit fölöslegesen az arcunkba durrogtassák.
A kritikusok többsége szerette; van, aki értékelhetetlennek tartja - nem érzem, hogy bárhová is vezetne belemenni a nyilván ízléstől függő teccik-nemteccik hajcihőbe. Egy egyedibb megközelítésű alkotás természetszerűleg megosztja a közönséget (főként egy reflektorfénybe került film esetében), s megosztotta a Nem vénnek való vidék esetében is. A film ellen ágálók sajnálatára azonban meg kell jegyeznem, hogy ezen a ponton már szinte lehetetlen lesz elkerülni Javier Bardem átható tekintetét a "1001 film, amit látnod kell mielőtt meghalsz" típusú kiadványok néhány év múlva frissített kiadásában a 2007-es gyártási év alatt.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése