Zsellér Máté

Nem vénnek való vidék - A mozinéző igazi tesztje

Időnként születik egy-egy olyan film Hollywoodban, amely alapján fel lehet mérni, hogy ki az igazi moziértő és ki a lelkes divatrajongó.

A Coen fivérek eddigi legkomorabb, számos díj mellett négy Oscarral jutalmazott filmje a véletlenről, sorsról és a változó időkről mesél. A változó idők miatti rezignált kesergés visszatérő motívum az emberi kultúrtörténetben. Az örökös átalakulás nem kímél sem társadalmi rendet, sem aktuális normarendszert, és nagy közhelyeket lobogtatva megállapítható, hogy bizony ez tartja működésben a világot. A kialakult rendbe beleszokott kisember azonban a változások szelében mindig életrendje pusztulását sejti, s a változó atmoszférát tapasztalva nem véletlenül fogalmazódik meg benne a félelem, hogy saját mikrokörnyezete már nem az otthonként szeretett élettér többé.

A "Nem vénnek való vidék"-gondolatmotívum jelen filmünk alapjául szolgáló regénybe fűzött elmélkedéseknek is meghatározó eleme. A kapcsolat mégsem olyan egyértelmű a cím és a történések között mint gondolnánk. Az elmesélt történet nem a fenti tétel parafrázisa, vagy annak igazolására született példázat. A gondolat az életteréért aggódó Ed Tom Bell seriff szemléletmódjában jelentkezik, akinek elmélkedései bevezetik az egyes fejezeteket, s így cél helyett eszközként az író tollát, s a könyv alaphangulatát festik reménytelenül feketére.

A cím egyébként civilizáció értékeinek megőrzése iránt rendkívül fogékony W. B. Yeats azonos című verséből származik (nem véletlenül az ő verseskötetét menti meg Sean Bean az Equilibrium kezdő képsoraiban, amiért kénytelen életével fizetni). A Coen fivérek okosan ismerték fel, hogy McCarthy a címre egész narratív koncepciót épített, s bár a könyv seriff narrálta részeit csak keretként emelték át a filmjükbe, a regény elmélkedő jellegét a sajátos elmesélőtechika alkalmazásával megidézett hangulatként tartották meg.


Klikk ide! Klikk ide!
Klikk ide! Klikk ide!

Az 1980-ban játszódó történetünkhöz adalékként szolgál, hogy a texasi határvidék ekkorra csakugyan drasztikusan megváltozott. A mexikói bázisú drogterjesztés ilyentájt épült ki teljesen (lásd pl.: Betépve), és az ezzel együtt járó drogbűnözés olyan helyekre is betette a lábát, ahol aztán tényleg semmi keresnivalója nem volt. A jelenség egyik első számú elszenvedője a texasi kisvárosi miliő volt, ahol a megszaporodott bűnesetek határása az idegenekkel szemben érzett bizalmatlanság újra végzetesen felerősödött.

A Nem vénnek való vidék lassú folyású, szemlélődő típusú film amely egy kábszerbanda-leszámolás helyszínén talált pénz utáni hajsza ürügyén főszereplői (számszerint három) lelkiállapotát vizsgálja. Az alkotói lelkiállapot inspirálta történetmesélés nem műfaji alkotást takar - ha mindenáron be szeretnénk sorolni a filmet, akkor bizonyos elemeiben a szituációs dráma ismertetőjegyeit vélhetjük felfedezni benne, de a feszültebb részeknél a rendező fivérek a klasszikus thriller hatásmechanizmusaival operálnak.

A történet három pilléres szerkezettel dolgozik, amelyek a film három főszereplője köré rendeződnek. Mindhárman tisztában vannak azzal, hogy egy megváltozott világban kénytelenek élni, a rendezőket pedig az érdekli leginkább, hogy ezen viszonyok között milyen módszerrel próbálják a szereplők elérni céljukat. A vietnámi veterán Josh Brolin-karakter a társadalom szélére sodródott, klasszikus értelemben vett Tarr bélai kisember amerikai reinkarnációja (drámáját érdekes is lenne összevetni a Londoni férfi főszereplőjével). Amikor sikerül magát meggyőznie róla, hogy a leszámolás helyszínén talált potyapénz élete kitörési lehetősége, úgy gondolja hogy automatikusan fel is tud nőni a feladathoz, hogy megvédje magát a pénz visszaszerzésére szerződtetett bérgyilkossal szemben.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A bérgyilkos Chigurh karakterét megformáló Javier Bardem jeleneteiben más energiák uralják a vásznat. Külseje alapján akár Nagy Lebowski bowling-pályájának egyik fura szerzete is lehetne, de steril viselkedését, könyörtelen hozzáállását látva az összhatás a nézőben hamar döbbenetbe csap át. Chigurh rendkívül szuggesztív, szinte allegórikus alakja sötét árnyként pusztítja végig a vásznat, de miközben már-már azon kezdünk tépelődni, hogy benne talán maga a sátán tisztelte meg jelenlétével a texasi délvidéket, szerzett sérülése őt is, és minket is emlékeztet rá, hogy nagyon is emberrel van dolgunk. Így tettei (hassanak bármilyen sorsszerűen is az áldozatok nézőpontjából) nem mások, mint egy társadalmon kívül helyezkedett, önmaga belső szabályrendszerét követő ember túlélési mechanizmusát szemléltető epizódok, melyek mentén eddig képes volt fennmaradni ebben a megváltozott világban.

Tommy Lee Jones seriffje a történet harmadik pólusán elhelyezkedő górcsőfigura, a végrehajtóhatalom a változó idők pusztító hatása felett aggódó helyi letéteményese. Szintén egy háború veteránjaként, nyugalmat keresve telepedett le ezen a vidéken annak idején, most pedig kénytelen annak felismerésére hogy akaratlanul is egy másfajta, arctalan háború dúl körülötte, ő pedig képtelen annak megfékezésére.

Az egyforma hangsúllyal jelen lévő három szerephez három bivalyerős színészi jelenlét társul, s a messzemenően realista karakterformálás kőkeményen megalapozza a film hitelességét. A film - könyvet követő - sajátos szerkesztési módjának egyik ismérve, hogy az írói cselekményszövést leplezni kívánva olyan hatást kelt, mintha véletlenül kiválasztott szereplőket követne a filmben; s nem kíván garanciát adni arra, hogy főszereplői sorsát egy epikus műben nélkülözhetetlen csúcsjelenetben juttatja nyugvópontra valami általános tanulság kíséretében. (A "Nem vénnek való vidék" megállapítás tehát itt valóban nem konklúzió, hanem kiindulási tétel.) A fenti vállalás tudatosságát erősíti, hogy az egyes történetszálak élesen elkülönülnek egymástól, a szerkesztés elévülhetetlen érdeme pedig az, hogy úgy képes a három szereplő köré drámát építeni, hogy azok - tudatosan - a film egyetlen jelenetében sem találkoznak egymással.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A Coen fivérek fő érdeme, hogy a regény szűk értelemben vett cselekményén túl a szerzői hangulatot is kifogástalanul átemelték filmjükbe, így valóban nem a regény alapján dolgoztak, hanem magát a regényt vitték filmre. Mindemellett a végeredmény teljes tápértékű Coen-filmként is megállja a helyét, és no lám csak: egy határozott vízió mellett még arra sem volt szüksége a rendezőpárosnak, hogy a nekik tulajdonított szerzői védjegyek stiláris kisüléseit fölöslegesen az arcunkba durrogtassák.

A kritikusok többsége szerette; van, aki értékelhetetlennek tartja - nem érzem, hogy bárhová is vezetne belemenni a nyilván ízléstől függő teccik-nemteccik hajcihőbe. Egy egyedibb megközelítésű alkotás természetszerűleg megosztja a közönséget (főként egy reflektorfénybe került film esetében), s megosztotta a Nem vénnek való vidék esetében is. A film ellen ágálók sajnálatára azonban meg kell jegyeznem, hogy ezen a ponton már szinte lehetetlen lesz elkerülni Javier Bardem átható tekintetét a "1001 film, amit látnod kell mielőtt meghalsz" típusú kiadványok néhány év múlva frissített kiadásában a 2007-es gyártási év alatt.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk ide!
Klikk a poszterre a nagyobb változathoz
Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men)
színes feliratos amerikai thriller, 122 perc, 2007

Rendező: Ethan Coen, Joel Coen
Író: Cormac McCarthy
Forgatókönyvíró: Ethan Coen, Joel Coen
Zeneszerző: Carter Burwell
Operatőr: Roger Deakins
Producer: Ethan Coen, Joel Coen, Scott Rudin
Vágó: Ethan Coen, Joel Coen

Tommy Lee Jones (Ed Tom Bell)
Javier Bardem (Anton Chigurh)
Josh Brolin (Llewelyn Moss)
Woody Harrelson (Carson Wells)
Kelly Macdonald (Carla Jean Moss)
Garret Dillahunt (Wendell)
Rodger Boyce (El Paso seriffje)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • 05lampard #99
    Hát ez egy remek film volt.
    Texasban biztos nem adhatnak el sok GPSt, hiszen mindenki mindenhova eltalál. Pl. a fánál lévő halott mexikói papa a pénzzel, sima ügy! Csak 50 km2-nyi pusztaság van körülötte, de azért kedvenc hősünk megtalálta. Továbbá a transzponder deaktiválása után is nyíl egyenes az út, ha az Ómenből átszökött 40 éves Damien-ek vagyunk, csak egyetlen egy panzió van az USA déli részén, ahol megszállhat a furcsa nevű vientámi veterán. Aztán a harmadik bérgyilkos: ő is messziről megérzi a pénz szagát, pont ott állt fel a villanyoszlophoz, ahol előzőleg már megtette az előbb említett személy.
    FBI sehol, minek az? Sehol nem tűnik fel h. autók robbannak, szobákat lyuggatnak, határokon innen és túl. :) Nem ismerem a regényt, de hogy sok valóságalapja nincs, az is biztos. Nem tetszett. Egyes, leülhet.
  • ZilogR #98
    én megnéztem és nem volt annyira rossz...
    de egyvalami nem volt rendben: a CÍM!

    Ugye mindenki ismeri azt a "mondást", h "Gyáva népnek nincs hazája!"?! Tegyük fel, hogy ez angolul van és EZT jelenti (tehát azt, hogy "gyáva népnek nincs hazája").

    Namost ez hogy hangzana magyarul a film címének fordítója szerint? Valahogy úgy, hogy "Nem félőseknek való vidék"!

    Na, ez itt van elbaszarintva...!

    Merthogy ennek a filmnek az a címe, hogy "Az időseknek nincs hazája", vagy "Az időseknek nincs országa"!
  • radical@work #97
    Hát ez egy ritka szar, lassú, unalmas, erőltetett film volt sajna. Pár jó ötlet kivételével teljességgel élvezhetetlen és lehangoló.
  • Tikal #96
    az a stephen kinges időhuzás mikor lesz mr végre valami stilusus film? :) már a traileren eluntam magam mert kb semmirol se szol... de lehet igazad van, még nem láttam, nem vonok le messze menő következtetéseket :)
  • ziipp #95
    My man! ;)
  • Idefix #94
    Javaslom mindenkinek a The Mist című filmet! Teljesen más műfaj- csak egyszerűen azért írom ide, mert szerintem az egy sokkal szórakoztatóbb, látványosabb film, és még mondanivalója is van! Na annak nem vártam, hogy vége legyen:):):):)
  • CitizenX #93
    Kurvanagy, ahogy mindenki megítéltetik az alapján, hogy x-nek tetszik e a film, és y-nak nem. És x köcsög paraszt amőba mert neki nem tetszik, és y egy sznob féreg, mert tetszett neki, és különben is, birka, mert megy a divattal, és divatból fikáz és divatból tetszik, stb.

    Röhej, emberek.

    Nekem bejött a film, nagyon is. Annyira a hatása alá kerültem, hogy az első héten kissé túl is értékeltem, és felmagasztaltam a pszicho-terminátorunkat, hogy mekkora szinész. Aztán eszembe jutott pl. De Niro az Ébredésekben. És ez rögtön a helyére pakolta a dolgokat. Aztán eszembe jutott Kevin Spacey a Hetedikből, aki pont ilyen arccal tolta végig a szerepét. Meg még eszembe jutott jó pár olyan szerep, amely agyonveri Javier Bardem alakítását.

    Én azt mondom, a sorozatgyilkos semmi különöset nem hozott, ez a film nem az ő érdeme. Ez a film összességében számít marha jónak, d emeg tudom érteni azokat, akiknek nem jött be. Sokak számára esetleg lassú lehet a dolog, és persze a hype is kiválthat ellenkező reakciókat.

    Én azért tök jól érzem magam a bőrömben amiért teszett, és remélem, akinek nem jött be, az talál ez helyett más olyan mozit, amelyben örömét leli.
  • homeless #92
    Bárkinek tetszhet, nekem is tetszett, de ha egy noname rendező rendezte volna akkor nem titulálnák egyesek zseniálisnak.

    "Meg ez a mondásod: "nekem 80%-ban a történet..." Ja. "Persze, elismerem, hogy Bartók jó, de ez nálam kevés. Nekem 80%-ban a dúdolható dallam számít." LOL"
    Ha összeszedjük a legjobb színészeket meg a legjobb operatőröket, meg a legjobb rendezőt, meg a legjobb vágót és van hozzá egy szánalmasan szar történet akkor az a film jó lesz? Egyeseknek biztos zseniális lesz(a nagy nevek miatt), ha nyer pár oscart akkor mégtöbb embernek de nekem nem. Ellenben ha van egy nagyonjó történet, közepes színészekkel, közepes rendezővel, stb. akkor a film még lehet nagyon jó pusztán a történet miatt.

    "Nem érted, hogy attól, hogy neked nem tetszik, még lehet jó? Tényleg nem érted??"
    Nem érted, hogy attól, hogy nem tetszett még nembiztos, hogy egy idióta barom vagyok aki nem fogta fel a film lényegét? Leírtam már párszor, hogy miért nem tetszett, nem fogom megint. Meg azt sem érted, hogy azt, hogy "jó" nem vetítheted ki mindenkire. Neked jó, nekem nem, ennyi. A barátok közt többmillió embernek jó, nekem egy kalap szar.
  • Laurion #91
    "Mekkora divatmajom vagy" - persze, csak azért tetszhet nekem is a Planet Terror, mert divatmajom vagyok... Véletlenül sem a fricskák, a filmtörténeti utalások, a szellemesség miatt... Véletlenül sem értékelhetem a film parodisztikus ügyességét, ugye? Csak azért tetszhet, mert divatmajom vagyok.

    Te homeless, nem vagy te egy kicsit nagyon egysíkú?

    Meg ez a mondásod: "nekem 80%-ban a történet..." Ja. "Persze, elismerem, hogy Bartók jó, de ez nálam kevés. Nekem 80%-ban a dúdolható dallam számít." LOL

    Nem érted, hogy attól, hogy neked nem tetszik, még lehet jó? Tényleg nem érted??
  • homeless #90
    Ebből látszik, hogy mekkora divatmajom vagy aki műértőnek akar tűnni. A planet terror zseniális? LOOOOOL. Csak azért mondod, hogy zseniális, mert Rodriguez rendezte. Ha uwe boll csinált volna egy full ugyanilyen filmet, akkor egy szar hányadék lenne. Könyörgöm még a film sem veszi komolyan saját magát, erre neked zseniális. Egy szórakoztató és vicces film és ennyi...

    A no country for old men tényleg a mozinéző igazi tesztje abból a szempontból, hogy ki az aki mindenféle külső hatás nélkül tud értékelni egy filmet és ki az aki megy a birkák után. Néha már azt érzem, hogy ezt a filmet kötelező szeretni, és akinek nem tetszik azt kiveti a társadalom magából...lol

    (ja és a színészi játékot elismerem, hogy jó volt, meg az operatőr is, de nálam ez kevés. Nekem 80%-ban a történet határozza meg, hogy tetszik e egy film vagy nem)