A nemrégiben lefoglalt brit Oink! torrentlap ügye csak piskótának számít a hazai fájlcserélő társadalomnak a csütörtök késő délutántól megindult lavinához képest. Az előzetes információk szerint több, mint 80 szervert foglaltak le órák alatt az ország különböző szervertermeiben.

A BIX (Budapesti Adatkicserélő Központ) adatforgalma a szokásos esti 60 Gbps-ről szinte azonnal 45-50 Gbps-ra esett. A lefoglalt szerverek között ugyan több teljesen ártatlan, legális szerver is van, de elesett többek között az egyik legnagyobb forgalmú hazai torrent oldal, a Bithumen is, mellette a Bitlove, Independent, Moobs, Insane, Evolution, Revolution szerverek is halottak. Két másik nagyobb szájt pedig elérhetetlen, de ezeket az üzemeltetők állították le a botrány kitörésével egy időben.

Szerkesztőségünk publikus fórumokon és chat szobákban követi az eseményeket, amikor is az online társadalom egy megzavart hangyabolyra hasonlít. Aki él és mozog, az próbál információt gyűjteni és megtudni minden részletet. A lefoglalások nyilvánvalóan nem egyediek, hanem egy jó ideje tervezett és szervezett akció keretében valósultak meg, hiszen a fent említett torrent oldalak proxy szervereit és több, feltöltésre szolgáló szervert is lefoglaltak.


Habár csak néhány tucat szervert foglaltak le, ez egyértelműen látszik az ország internetforgalmának csökkenésén
Warez körökben jól bevett szokás, hogy az illegális szolgáltatásokat egy teljesen legális álcaszerver mögé rejtik, így a lefoglalások biztosan érinteni fognak egyéb szolgáltatásokat is. Egyelőre az ORFK nem válaszolt megkeresésünkre, de a Bithumen üzemeltetői több fórumon megerősítették, hogy szervereiket valóban lefoglalták. Az akciók érintettek nagyobb szerver- és internet-szolgáltatókat is: Interware, GTS-Datanet, Deninet, CFM, Giganet. Egyelőre ezen szolgáltatók termeiben arattak a hatóságok, de tekintettel arra, hogy az események mindössze néhány órája zajlanak, ez a sor még bővülhet.

Az aktuális razzia - ahogy a fentiekből is kiderül - főként a torrentoldalak ellen irányult, igaz több FTP szerver is horogra akadt, melyek sok ezer ember számára szolgáltatták a napi film, zene, játék betevőt. Ezek viszonylag nagynak számítanak, habár ezek sehol nincsenek a Bithumen - információink szerint - 20-30 ezer aktív felhasználójához képest. Ennek ellenére számos további hazai torrentlap továbbra is zavartalanul üzemel, bár több, mint valószínű, hogy mindenki igyekszik rövid ideig megbújni, pihentetni a szervert, elkerülve, hogy ő is sorra kerüljön.

Hámon Krisztina, a GTS-Datanet PR menedzsere szerkesztőségünknek megerősítette, hogy a rendőrség valóban lefoglalt szervereket helyiségeikben. Kiegészítésként elmondta, hogy ők a tartalommal kapcsolatban nem tudnak felvilágosítást adni, hiszen co-location szolgáltatóként nem tekinthetnek bele a náluk elhelyezett szerverek tartalmaiba. Ebből kifolyólag arról sincs egyelőre információjuk, hogy mely cégeket érinti a lefoglalás, és milyen arányban foglaltak le legális, illegális vagy éppen mindkét féle szolgáltatást futtató szervert. Egy bennfentes elmondása szerint az egyik vidéki szolgáltató Datanetnél elhelyezett, majd most lefoglalt gépén többek között a szolgáltató saját webszervere is futott, illetve 13 virtuális szerver, amin akár többszáz kis cég doménje is működhetett. Mindezt valószínűleg amiatt, mert egy kis forgalmú házi torrentszerver is megbújt rajta valahol a bal sarokban.

Kinek van félnivalója?

Kérdezheti bárki, hiszen az nem újdonság, hogy hazánkban a warez társadalmi elfogadottsága körülbelül az alkoholfogyasztással egyenlő: Mindenki tudja, hogy nem helyes, de mindenki szereti, majd mindenki csinálja. Első körben a lefoglalt szerverek tulajdonosainak kell félretenni némi pénzmagot egy jó ügyvédre, kiemelten azoknak, akik FTP- vagy webalapú warezoldalt üzemeltettek, hiszen az ő gépeiken fizikailag is lesznek jogsértő tartalmak. Második körben a torrentszájtok üzemeltetői szállhatnak magukba, akik többnyire egyetemisták vagy fiatal IT-szakemberek. Rajtuk az segíthet, ha a gépeiken csak annak közvetett bizonyítéka van, hogy valakik adatokat cseréltek az ő kooperációjukkal.

Harmadszor a feltöltők számára rezeg a léc. A nagyforgalmú torrent portálokon ugyan a felhasználók magas száma miatt is viszonylag gördülékeny az adatcsere, de tudni kell, hogy többnyire 10-100-akármennyi megabites, nagy sávszélességű gépről történik az eredeti megosztás. Az illegális kópiák elsőként külföldi zárt FTP szervereken jelennek meg, ahonnan a hazai bennfentes tagok átszippantják saját szerverikre, majd szinte percekkel később már meg is jelennek ezek a tartalmak a hazai zárt FTP-ken, majd - legutoljára - a torrentoldalakon. Az első valódi végfelhasználók ez utóbbiakról töltik le, és a gyakorlat szerint ameddig kiemelt igény van egy adott tartalomra (legalább 1-2 hétig) meg is tartják ezt a gyors kapcsolat mögött, majd később a közösség kegyeire bízzák a torrent életben tartását.

A felhasználók felderítése viszont nagyobb falatnak számít. Nincs olyan hatóság, amely képes lenne kriminalizálni egy adott ügyben több tízezer felhasználót, emiatt a megélhetési letöltőknek minden valószínűség szerint nincs félnivalója. A vadászat inkább azok ellen fog folyni, akik gigantikus mennyiségben forgalmaztak ezen az oldalakon, mondhatni a fő célpont a top10 feltöltő. Ezek a felhasználók saját szervereikről vagy kollégiumi, esetleg céges gépeikről egyenként több terabyte adatot töltöttek fel általában (1 terabyte = 1024 gigabyte).

Leginkább kellemetlen helyzetben az van, aki saját munkahelyéről űzte az ipart, hiszen onnan nehezen fogja eltávolítani a nyomokat, nem valószínű, hogy el tudja rejteni magát. Az egyetemisták számára talán könnyebb a helyzet, hiszen péntek délre valószínűleg sok ezer merevlemez kerül majd a biztonság kedvéért a nagymama vidéki spájzába és hirtelen gépek százaira kerülhet szűz, campus licences windows. Az otthoni felhasználók többsége dinamikus IP-címet kap, de ez érdektelen, mivel a szolgáltató - ha akarja - képes azonosítani, hogy adott időben melyik felhasználó használta a címet, de az esetek nagy száma miatt képtelenségnek tűnik a teljes szőnyegbombázás. A Bithumen csapata minden megijedt felhasználónak azt üzeni honlapján, hogy "Az oldal nem tárolt IP címeket, nyugi!" Miért érte meg üzemeltetni?

Az igazszívű fájlmegosztó közösségeknek nincs anyagi haszna ebből a tevékenységből. A lényeg sokak számára a szellemi javak szabad áramoltatása. Sokan csak hobbiból csinálják, és csak kevesek keresnek rajta nagy összeget. A fizetős helyek üzemeltetői viszont adott esetben havonta több millió forintot tesznek zsebre. Egy képzeletbeli fizetős FTP szerver esetén, ahol 1000 felhasználó van és havonta 3000 Ft tagdíjat szednek, egyszerű kiszámolni, hogy évi 36 millió forintot gyűjtenek össze, ami a járulékos költségek levonása után is szép summa marad. Őket valószínűleg senki sem sajnálja, ha kézre kerülnek.

Mi történik a szerverekkel?

A lefoglalt számítógépek merevlemezei szinte elképzelhetetlen kapacitást képviselnek, amit igazságügyi szakértők seregei vizsgálnak majd valószínűleg évekig. Ezekre a gépekre a tulajdonosaik keresztet vethetnek, hiszen a magyar joggyakorlatban sztenderd az évekig elhúzódó bírósági eljárás, ez idő alatt pedig bizonyítékként porosodnak majd valamelyik raktárban. Ez valószínűleg vonatkozik majd azokra a szerverekre is, amin az égvilágon semmil illegális tartalom nem volt.

A naplófájlok elemzése, a tartalmak végigbogarászása már 2000. előtt is hónapokat vett igénybe - pedig akkor még a legnagyobb merevlemezek is alig néhány gigásak voltak - a mostani számokkal pedig jósolhatatlan, hogy mennyi ideig fog tartani a vizsgálat az igazságügyi szakértőknek. Várható az is, hogy a legális, de lefoglalt szerverek tulajdonosai forgalomkiesés és egyéb üzleti hátrányok okán komoly pereket indítanak majd a hatóságok ellen. Ezt a helyzetet körülbelül úgy lehet elképzelni, mintha az utcai tüntetéseken felvonuló, a békés tömegben megbújó erőszakos elemek miatt válogatás nélkül megvernének mindenkit, aki a környéken van. Talán volt is ilyenre példa.

Mi történik a wareztársadalommal?

Gyakorlatilag semmi. Az Oink! példájából is látszik, hogy a fájlcsere olyan erőssé vált, hogy semmilyen módon nem lehet elfojtani, maximum rövid időre megzavarni, lelassítani. A közösség kiköp magából újabb párszáz embert, aki ugyanúgy beásnak ugyanolyan szervereket - talán az eredmény az lesz, hogy a téma egyre nagyobb publicitása miatt egyre többen szereznek tudomást a lehetőségekről és a jövőben azok is torrentről töltik majd a filmeket, akik eddig a tévét bámulták.

A külföldi példákat szemlélve várható, hogy a következő hetekben lesz némi félelem és reszketés a Victor Hugóban, kicsit óvatosabb lesz mindenki. A BSA, ProART, ASVA és a MAHASZ diadalittas közleményekben egymás vállát veregetik majd, amiket a tévék, rádiók kritika nélkül át fognak venni. Közben viszont íródnak majd az újabb oldalak kódjai, épülgetnek az új szerverbirodalmak, és az eddig másodlagos helyek fő terjesztőközpontokká lépnek elő.

Az internet annyira jól sikerült találmány, hogy a támadó önmaga kardjába dől. (Az ARPANET-et azért hozták létre, hogy ha lebombázzák az USA keleti partját, akkor a nyugati parti szerverek kimaradás nélkül átvegyék a szerepet és ne legyen probléma.) A világháló szabadsága miatt a szolgáltatók hiába tiltanak le portokat, hiába korlátoznak adatcsomag-típusokat, a rendőrség hiába foglal le szervereket, nem lesz semmi értelme. Az online közösségi ember (aki tavalyi Time magazin szerint az Év embere) annyira találékony és annyira öntudatos, hogy nem hagyja átverni magát. Ha van könnyebb, okosabb megoldás, akkor azt választja. Ki kell találni egy még könnyebbet és még okosabbat, más lehetőség nincs.