Hunter
Angol égre angol UFO
Ha meghalljuk a "repülő csészealj" kifejezést akkor vagy az 50-es évek B-kategóriás filmjei ugranak be, vagy az UFO-fanatikusok agyszüleményei. Egy angol cég a valóság térnyerése érdekében bemutatott egy robot légijárművet, ami mind külalakját, mind viselkedését tekintve a sci-fik közkedvelt elemére hasonlít.
A korong alakú jármű bármilyen felszínről képes függőleges felszállást végrehajtani, ugyanez igaz a leszállásra is, és ha véletlenül nekiütődne egy sziklának vagy egy kósza épületnek, akkor sem fog tűzgolyóként aláhullani, mint a repülés megcsúfolásának tartott helikopterek.
A fenti jellemvonásokat a hadviselés terén tartják kamatoztathatónak, különösen az utóbbi évtizedek egyik legjellemzőbb hadszínterén, a városi harcokban, de készítői el tudnák képzelni a katasztrófa sújtotta területek mentési munkálataiban, a termények és csővezetések ellenőrzésében és légi felvételek készítésében is. A projekt vezetője, David Steel szerint csészealjuk szinte bármilyen méretben elkészíthető, a 30 centis átmérőtől egészen az emberek szállítására alkalmas arányokig nagyítható.
A gépet Geoff Hatton mérnök tervei és ötletei alapján készítették el. A földönkívüliek körében közkedvelt eszköz mindeddig rengeteg fejtörést okozott a földi mérnököknek. Voltak olyan megoldások, melyek kitűnő lebegési tulajdonságokkal bírtak, manőverezhetőségük azonban csapnivalóra sikerült, másoknál a manőverezés megoldottnak tűnt, csak a levegőben való megmaradás körül adódtak problémák.
A GFS, azaz Geoff's Flying Saucer (Geoff Repülő Csészealja) azonban mindkét kritériumot teljesítette. A gép úgy néz ki, mint egy lefelé fordított tál, tetején egy propellerrel. A légcsavar forgásával a levegő lefelé nyomódik a "tál" külső felülete mentén. Ennek hatására alul nagyobb, felül kisebb légnyomás alakul ki, létrehozva a függőleges felhajtóerőt. A kialakítás révén a szerkezet gravitációs közepén jókora rakomány is elhelyezhető, magyarázta a brit Cambridge-i Egyetem aerodinamika professzora, Holger Babinsky. "Ugyanez egy helikopterrel is megvalósítható, ott azonban a rotor kiálló lapátjai kifejezetten veszélyesek ha egy szűk területen kell manőverezni" - tette hozzá.
A búgócsiga effektus kialakulását a géptest mentén szabályos távolságokban elhelyezett kis lapok gátolják meg, míg a kormányzást a lejjebb elhelyezkedő terelőlapok teszik lehetővé. Steel szerint a csészealj stabilabb és könnyebben repülhető mint egy helikopter, és mivel kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkezik, ezért könnyebb karbantartani is. Egy nagy gond van csupán, az pedig az energiafogyasztás. Mivel a légcsavar a testhez viszonyítva kicsi és zárt térben helyezkedik el miközben hatalmas légmennyiséget kell létrehoznia, így rengeteg energiát elhasznál, az alacsony hatékonyság miatt a fedélzeti akkuk nem sokáig tudják ellátni a GFS-t.
A projekt az USA Védelmi Minisztériumának dollárösszegeiből jutott el jelenlegi stádiumába , a szerződés szerint a briteknek olyan szintre kellett hozniuk az eszközt, hogy az képes legyen lebegni és manőverezni. Ezek teljesültek, a GFS mindkettőre képes enyhe szélben is. A legnagyobb kihívást most már az energiahatékonyság fokozása jelenti. A csészealj jövő júliusban fog bizonyítani a brit Védelmi minisztérium által kiírt Grand Challenge programban, ahol öt másik csapattal kell megküzdenie. A feladat egy kijelölt útvonalon elrejtett, veszélyt jelentő objektumok felderítése, amihez kamerákkal és infravörös technológiával szerelik majd fel a csészealjat.
A korong alakú jármű bármilyen felszínről képes függőleges felszállást végrehajtani, ugyanez igaz a leszállásra is, és ha véletlenül nekiütődne egy sziklának vagy egy kósza épületnek, akkor sem fog tűzgolyóként aláhullani, mint a repülés megcsúfolásának tartott helikopterek.
A fenti jellemvonásokat a hadviselés terén tartják kamatoztathatónak, különösen az utóbbi évtizedek egyik legjellemzőbb hadszínterén, a városi harcokban, de készítői el tudnák képzelni a katasztrófa sújtotta területek mentési munkálataiban, a termények és csővezetések ellenőrzésében és légi felvételek készítésében is. A projekt vezetője, David Steel szerint csészealjuk szinte bármilyen méretben elkészíthető, a 30 centis átmérőtől egészen az emberek szállítására alkalmas arányokig nagyítható. A gépet Geoff Hatton mérnök tervei és ötletei alapján készítették el. A földönkívüliek körében közkedvelt eszköz mindeddig rengeteg fejtörést okozott a földi mérnököknek. Voltak olyan megoldások, melyek kitűnő lebegési tulajdonságokkal bírtak, manőverezhetőségük azonban csapnivalóra sikerült, másoknál a manőverezés megoldottnak tűnt, csak a levegőben való megmaradás körül adódtak problémák.
A GFS, azaz Geoff's Flying Saucer (Geoff Repülő Csészealja) azonban mindkét kritériumot teljesítette. A gép úgy néz ki, mint egy lefelé fordított tál, tetején egy propellerrel. A légcsavar forgásával a levegő lefelé nyomódik a "tál" külső felülete mentén. Ennek hatására alul nagyobb, felül kisebb légnyomás alakul ki, létrehozva a függőleges felhajtóerőt. A kialakítás révén a szerkezet gravitációs közepén jókora rakomány is elhelyezhető, magyarázta a brit Cambridge-i Egyetem aerodinamika professzora, Holger Babinsky. "Ugyanez egy helikopterrel is megvalósítható, ott azonban a rotor kiálló lapátjai kifejezetten veszélyesek ha egy szűk területen kell manőverezni" - tette hozzá.
A búgócsiga effektus kialakulását a géptest mentén szabályos távolságokban elhelyezett kis lapok gátolják meg, míg a kormányzást a lejjebb elhelyezkedő terelőlapok teszik lehetővé. Steel szerint a csészealj stabilabb és könnyebben repülhető mint egy helikopter, és mivel kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkezik, ezért könnyebb karbantartani is. Egy nagy gond van csupán, az pedig az energiafogyasztás. Mivel a légcsavar a testhez viszonyítva kicsi és zárt térben helyezkedik el miközben hatalmas légmennyiséget kell létrehoznia, így rengeteg energiát elhasznál, az alacsony hatékonyság miatt a fedélzeti akkuk nem sokáig tudják ellátni a GFS-t.
A projekt az USA Védelmi Minisztériumának dollárösszegeiből jutott el jelenlegi stádiumába , a szerződés szerint a briteknek olyan szintre kellett hozniuk az eszközt, hogy az képes legyen lebegni és manőverezni. Ezek teljesültek, a GFS mindkettőre képes enyhe szélben is. A legnagyobb kihívást most már az energiahatékonyság fokozása jelenti. A csészealj jövő júliusban fog bizonyítani a brit Védelmi minisztérium által kiírt Grand Challenge programban, ahol öt másik csapattal kell megküzdenie. A feladat egy kijelölt útvonalon elrejtett, veszélyt jelentő objektumok felderítése, amihez kamerákkal és infravörös technológiával szerelik majd fel a csészealjat.