Szekeres Viktor
TMNT - Tini nindzsa teknőcök
Nosztalgiahullám borítja el a huszonéveseket, miközben a tinik csak pislognak, hogy valaki képes komolyan venni pár nindzsa teknősbékát. Nem tudják ők, mi a jó.
Újabb képregény-adaptáció, újabb klasszikust támasztanak fel és újabb animációs filmmel rukkolnak elő - kérdés, hogy meddig képes ezt bevenni a gyomor, meddig bírjuk a dömpinget. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de részemről én még nagyon sokáig, így felőlem jöhetnek a klasszikusok, még akkor is, ha két-három közepes próbálkozásra jut egy igazi kincs, mert ezekért a kincsekért megéri a resztlit is megnézni..
A Tini Nindzsa Teknőcök felújítása meg különösképp vivát érdemel, még akkor is, ha az 1984-ben kijött képregényt (akkortájt jelentek meg a Transformer-babák a polcon, melyekből remek popcornfilm született, amit nemrég nálunk is bemutattak) nem élőszereplőkkel filmesítették meg, hanem komputeranimáció segítségével.
Az 1990-es élőszereplős film és a folytatásainak emléke még élénken élhet azok fejében, akik akkortájt bandukoltak át a pubertás kapun. Minden bizonnyal ők hajdanán nagy hévvel tapsoltak a "karatéjozós", szemkötős teknősök láttán és még ma is könnyes szemmel gondolnak vissza az akkor filmverzióra (és az anno magyar nyelven is kapható képregényekre), melyben nyilván a nosztalgia szépítő hatása is erős szerepet játszik. A mostani ifjú generáció, a 12 éven aluli korosztály 17 év múlva a mostani TMNT-filmmel kapcsolatban is hasonló gondolatokat fog táplálni, ez már most megjósolható, minőség ide vagy oda.
A TMNT, melynek magyar címéből ugyebár szándékosan kimaradt a "Mutáns" szócska, négy csatornatöltelék, harcművész teknősről szól (Donatello, Rafaello, Michelangelo és Leonardo), akik Szecska mester felügyelete alatt védik a várost a haramiáktól. A film története szerint ezúttalis veszély fenyegeti New York városát, valaki egy régóta halott hadvezér emberfeletti hatalmát kívánja rászabadítani a városra. Ezt természetesen csakis a teknőc-kvartett akadályozhatja meg, még akkor is, ha a négyes már felbomlott és tagjai inkább civil állás után néztek a város biztonsága fölötti őrködés helyett.
A TMNT igazi akciórajzfilm lett, vagyis meglehetősen mozgalmas és szinte nonstop csihipuhit láthatunk a vásznon, tehát a fentebb említett célközönség elvárásait hamar kipipálták a készítők. Az idősebb, nosztalgiázni kívánó tagozat számára azonban ez a sok gyakás kissé monotonná teheti a filmet, és valami kegyetlenül üressé. Ráadásul a TMNT számítógépes orgiája kissé sterilnek is hat, amin a kissé távolkeleti, majdhogynem anime-szerű gyurmagrafika - legyen bármennyire is pofás olykor - tovább ront.
Mivel az egyik fő-főellenséget, Zúzót a teknőcök már nem egyszer (nomen est omen) lezúzták a filmekben, így a készítők nagyon jól tették, hogy új gonosz után néztek. Az már viszont kevésbé örömteli, hogy ezzel kapcsolatos meghallgatásokra nem jelentkezhettek sokan, hiszen a választott csirkefogó és kompániája, a Talpas Nindzsák meglehetősen súlytalanok maradnak a pizzazabáló teknősökre koncentráló filmben.
Igazából a sok rizsa mellett többet nem, hogy nem lehet, de nem is érdemes írni a TMNT-moziról. Csalódás, ezt aláírjuk, de gyermeki lélekkel igen élvezetes animációs film lett. A nagyobb gond, hogy felnőtt fejjel nem több, mint egy teljesen átlagos, lélektelen, csak-DVD akciófilm animált verziója, vagyis nyugodt szívvel kihagyható, nem feltétlenül éri meg a pénzét, majd valamikor egy kereskedelmi tévéadón. Többet érdemeltek volna a teknőcök, na!
Újabb képregény-adaptáció, újabb klasszikust támasztanak fel és újabb animációs filmmel rukkolnak elő - kérdés, hogy meddig képes ezt bevenni a gyomor, meddig bírjuk a dömpinget. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de részemről én még nagyon sokáig, így felőlem jöhetnek a klasszikusok, még akkor is, ha két-három közepes próbálkozásra jut egy igazi kincs, mert ezekért a kincsekért megéri a resztlit is megnézni..
A Tini Nindzsa Teknőcök felújítása meg különösképp vivát érdemel, még akkor is, ha az 1984-ben kijött képregényt (akkortájt jelentek meg a Transformer-babák a polcon, melyekből remek popcornfilm született, amit nemrég nálunk is bemutattak) nem élőszereplőkkel filmesítették meg, hanem komputeranimáció segítségével.
Az 1990-es élőszereplős film és a folytatásainak emléke még élénken élhet azok fejében, akik akkortájt bandukoltak át a pubertás kapun. Minden bizonnyal ők hajdanán nagy hévvel tapsoltak a "karatéjozós", szemkötős teknősök láttán és még ma is könnyes szemmel gondolnak vissza az akkor filmverzióra (és az anno magyar nyelven is kapható képregényekre), melyben nyilván a nosztalgia szépítő hatása is erős szerepet játszik. A mostani ifjú generáció, a 12 éven aluli korosztály 17 év múlva a mostani TMNT-filmmel kapcsolatban is hasonló gondolatokat fog táplálni, ez már most megjósolható, minőség ide vagy oda.
A TMNT, melynek magyar címéből ugyebár szándékosan kimaradt a "Mutáns" szócska, négy csatornatöltelék, harcművész teknősről szól (Donatello, Rafaello, Michelangelo és Leonardo), akik Szecska mester felügyelete alatt védik a várost a haramiáktól. A film története szerint ezúttalis veszély fenyegeti New York városát, valaki egy régóta halott hadvezér emberfeletti hatalmát kívánja rászabadítani a városra. Ezt természetesen csakis a teknőc-kvartett akadályozhatja meg, még akkor is, ha a négyes már felbomlott és tagjai inkább civil állás után néztek a város biztonsága fölötti őrködés helyett.
A TMNT igazi akciórajzfilm lett, vagyis meglehetősen mozgalmas és szinte nonstop csihipuhit láthatunk a vásznon, tehát a fentebb említett célközönség elvárásait hamar kipipálták a készítők. Az idősebb, nosztalgiázni kívánó tagozat számára azonban ez a sok gyakás kissé monotonná teheti a filmet, és valami kegyetlenül üressé. Ráadásul a TMNT számítógépes orgiája kissé sterilnek is hat, amin a kissé távolkeleti, majdhogynem anime-szerű gyurmagrafika - legyen bármennyire is pofás olykor - tovább ront.
Mivel az egyik fő-főellenséget, Zúzót a teknőcök már nem egyszer (nomen est omen) lezúzták a filmekben, így a készítők nagyon jól tették, hogy új gonosz után néztek. Az már viszont kevésbé örömteli, hogy ezzel kapcsolatos meghallgatásokra nem jelentkezhettek sokan, hiszen a választott csirkefogó és kompániája, a Talpas Nindzsák meglehetősen súlytalanok maradnak a pizzazabáló teknősökre koncentráló filmben.
Igazából a sok rizsa mellett többet nem, hogy nem lehet, de nem is érdemes írni a TMNT-moziról. Csalódás, ezt aláírjuk, de gyermeki lélekkel igen élvezetes animációs film lett. A nagyobb gond, hogy felnőtt fejjel nem több, mint egy teljesen átlagos, lélektelen, csak-DVD akciófilm animált verziója, vagyis nyugodt szívvel kihagyható, nem feltétlenül éri meg a pénzét, majd valamikor egy kereskedelmi tévéadón. Többet érdemeltek volna a teknőcök, na!
