MTI
MIT - vezeték nélküli világítás
Vezeték nélkül bírt világításra villanykörtét a WiTricity nevű amerikai találmány. Az "áramsugárzás" technológiájának köszönhetően eltűnhetnek a környezetszennyező elemek és akkumulátorok, és a villásdugóval sem kell már sokáig bajlódni a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai szerint.
A világhírű amerikai kutatóegyetemen kifejlesztett WiTricity (Wireless Elctricity, azaz vezeték nélküli elektromosság) technológiával két méteres távolságról hozták működésbe a 60 wattos égőt. Fénye a jövőbe világít, amikoris a mobil kommunikációs eszközök feltöltés közben sem lesznek helyhez kötve.
Az eredmény áttörésnek számít, bár az ötlet egyáltalán nem új. Sokáig viszont az volt az uralkodó nézet, hogy a technológia nem eléggé hatékony, mert az elektromágneses energiahullámok az áramforrásból mindenfelé terjednek egy meghatározott irány helyett. Az MIT kutatói ezért azonos hullámhosszra hangolták az áramforrást és a fogyasztót. Létre is jött a kapcsolat ugyanúgy, ahogy összetörik egy borospohár az énekléstől, mert az üvegben a molekulák ugyanolyan frekvencián rezegnek, mint a közelben áriázó operaénekes hanghullámai.
Ősrégi elmélet ez a fizikában. "Semmi sem akadályozta a tudósokat, hogy kifejlesszék az eljárást 10 vagy 20 éve" - mondta Sir John Pendry, a londoni Imperial College tudósa a BBC-nek. "Azt hiszem, az időtényező volt a döntő, exponenciálisan nő a hordozható kommunikációs eszközök száma és mostanra érett meg az idő arra, hogy az utolsó drót is eltűnjön a vezeték nélküli kapcsolatból."
A WiTricity nagy előnye lehet továbbá, hogy feleslegessé teszi a mérgező anyagokat tartalmazó elemeket és akkumulátorokat, mert automatikusan és szünet nélkül ellátja az áramforrásra hangolt készüléket. Sokat kell azonban még finomítani a technológián. Egyelőre ugyanis az elektromosságnak csak 40-45 százaléka jut el a készülékig. Marin Soljacic kutatásvezető, az MIT professzora szerint kétszeresére kell növelni az eljárás hatékonyságát, hogy versenybe tudjon szállni a hagyományos megoldásokkal. Az "áramsugárzó" ráadásul eléggé ormótlan. Két 60 centiméter széles réztekercs van benne, túl nagy egy laptophoz vagy mobiltelefonhoz. A két méteres hatótávolságot is növelni kell, úgy, hogy szobánként egy WiTricity szett elég legyen az összes kütyü áramellátásához.
Soljacic szerint mindez belátható időn belül megvalósítható, az eljárásnak - amelyet a szakzsargon mágneses kapcsolásnak nevez - pedig nincsen egészségkárosító hatása. A kísérletek során a közelben elhelyezett különböző elektromos felszerelések, mobiltelefonok, hitelkártyák sem hibásodtak meg, habár ezzel kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség.
Ráadásul a környezet sem zavarja a WiTricity-t. A 60 wattos izzó akkor is világított, amikor az áramforrás és a lámpa közé különböző tárgyakat helyeztek, vagy emberek álltak a rendszer elemei közé.
A világhírű amerikai kutatóegyetemen kifejlesztett WiTricity (Wireless Elctricity, azaz vezeték nélküli elektromosság) technológiával két méteres távolságról hozták működésbe a 60 wattos égőt. Fénye a jövőbe világít, amikoris a mobil kommunikációs eszközök feltöltés közben sem lesznek helyhez kötve.
Az eredmény áttörésnek számít, bár az ötlet egyáltalán nem új. Sokáig viszont az volt az uralkodó nézet, hogy a technológia nem eléggé hatékony, mert az elektromágneses energiahullámok az áramforrásból mindenfelé terjednek egy meghatározott irány helyett. Az MIT kutatói ezért azonos hullámhosszra hangolták az áramforrást és a fogyasztót. Létre is jött a kapcsolat ugyanúgy, ahogy összetörik egy borospohár az énekléstől, mert az üvegben a molekulák ugyanolyan frekvencián rezegnek, mint a közelben áriázó operaénekes hanghullámai.
Ősrégi elmélet ez a fizikában. "Semmi sem akadályozta a tudósokat, hogy kifejlesszék az eljárást 10 vagy 20 éve" - mondta Sir John Pendry, a londoni Imperial College tudósa a BBC-nek. "Azt hiszem, az időtényező volt a döntő, exponenciálisan nő a hordozható kommunikációs eszközök száma és mostanra érett meg az idő arra, hogy az utolsó drót is eltűnjön a vezeték nélküli kapcsolatból."
A WiTricity nagy előnye lehet továbbá, hogy feleslegessé teszi a mérgező anyagokat tartalmazó elemeket és akkumulátorokat, mert automatikusan és szünet nélkül ellátja az áramforrásra hangolt készüléket. Sokat kell azonban még finomítani a technológián. Egyelőre ugyanis az elektromosságnak csak 40-45 százaléka jut el a készülékig. Marin Soljacic kutatásvezető, az MIT professzora szerint kétszeresére kell növelni az eljárás hatékonyságát, hogy versenybe tudjon szállni a hagyományos megoldásokkal. Az "áramsugárzó" ráadásul eléggé ormótlan. Két 60 centiméter széles réztekercs van benne, túl nagy egy laptophoz vagy mobiltelefonhoz. A két méteres hatótávolságot is növelni kell, úgy, hogy szobánként egy WiTricity szett elég legyen az összes kütyü áramellátásához.
Soljacic szerint mindez belátható időn belül megvalósítható, az eljárásnak - amelyet a szakzsargon mágneses kapcsolásnak nevez - pedig nincsen egészségkárosító hatása. A kísérletek során a közelben elhelyezett különböző elektromos felszerelések, mobiltelefonok, hitelkártyák sem hibásodtak meg, habár ezzel kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség.
Ráadásul a környezet sem zavarja a WiTricity-t. A 60 wattos izzó akkor is világított, amikor az áramforrás és a lámpa közé különböző tárgyakat helyeztek, vagy emberek álltak a rendszer elemei közé.