Cifka Miklós
Vadászpilóták - A repülés szerelmeseinek Taxija
A Top Gunt talán nem dönti le a trónjáról, de Gérard Pirés mozija az eddigi legszebben fényképezett légi felvételekkel büszkélkedhet.
Éppen egy éve, hogy a Lopakodó c. amerikai akciófilmmel kapcsolatban azon sopánkodtam, miért kell számítógéppel készített irreális förmedvénnyel traktálni a T. mozinézőket, miért nem tudják visszaadni a valódi repülés látványát, amit bármelyik repülőnapon megtekinthetünk. Szerencsére Gérard Pirés, a Taxi első részének rendezője bebizonyítja nekünk, hogy igenis meg lehet csinálni.


A történet kissé sablonos: a francia Dassault cég legújabb Mirage 2000-es vadászgép változata egy repülőnap kellős közepén egyszerűen fogja magát, és elhúz az Északi-tenger irányába. Két főhősünk, Antoine "Walk'n" Marchelli (Benoît Magimel) és Sébastien "Fahrenheit" Vallois (Clovis Cornillac) saját Mirage 2000-es gépeikben éppen hazafele tartanának egy gyakorlatról, mikor utasítást kapnak a szökésben lévő gép elfogására. Egy rövid üldözés után - noha visszahívták már őket - Marchelli lelövi az ellopott gépet. A két pilótát először dicsfény, majd rögtön hadbíróság várja. Saját feletteseik hátat fordítanak nekik, miközben egy rejtélyes nő a titkosszolgálathoz invitálja őket...
Ennyi legyen elég az alapszituációnak, maradjon meglepetés a filmre is, noha túl sokat azért ne várjunk. Akad benne pár fordulat, romantika, árulás és zsarolás, de azért nem egy Tom Clancy-regény.

Amiért viszont mindenképpen érdemes megnézni a filmet, azok a légi felvételek. A legtöbb mozifilmben amiben vadászgépeket láthattunk a levegőben, a légi felvételek vagy elég statikusak voltak, tehát egy lassabb repülőgépből vagy a földről vették fel azokat, vagy pedig a pilótafülkéből felvett, nem túl jó minőségű képek voltak. A Vadászpilóták forgatásához viszont egy a törzs alá függeszthető ledobható póttartályt alakítottak át, de mivel ebben nem fért el egy megfelelő minőségű digitális HD-kamera, ezért hagyományos filmre dolgozó megoldásnál maradtak. A kamera mellé így is mindössze 4 percnyi szalagot tudtak bepasszírozni.
Ennek a megoldásnak köszönhetően viszont lenyűgöző képekben lehet részünk, olyanokban, amiket számítógépes trükkfelvételekkel megkockáztatom, hogy legalábbis egy jó ideig még nem lehet visszaadni. A felhőkön látszik, hogy valódi felhők, és nem csak felhőknek szánt dekorációk; a gépek szárnyvégein kicsapódó páracsíkok sem csak látványelemek, és a gépek mozgásán is látszik, hogy nem műteremben vették fel őket. A pilótafülkében, a színészekkel készült jelenetek döntő többsége persze így is a földön lett felvéve, ám elég jól megdolgozták ezeket, így nem ütnek el a külső felvételektől. Pirés pedig nem kiskanállal méri ezeket a felvételeket; becslésre a film mintegy harmadában gyönyörködhetünk bennük, kellemes zenei aláfestéssel.
De felmerül a kérdés: a csodálatos felvételek elég izgalmasak-e azok számára is, akik nem jönnek lázba egy földön álló vadászgép látványától? Azt kell mondjam hogy ebben már nem vagyok biztos. Ne számítsunk a hollywoodi vagy ázsiai akciófilmekre jellemző gyors vágásokra, a valóságban kivitelezhetetlen, de nagyon látványos beállításokra, végtelenített adrenalinlöketre. De ha még ez nem is lenne elég, a filmből mintha hiányozna az a vibrálás, ami miatt például anno a Top Gun rabul ejtette a mozinézőket.
Itt nincs két tonna egóval megáldott Tom Cruise vagy Val Kilmer, akik valljuk be, nagyszerűen megteremtették az amerikai haditengerészet idealizált vadászpilótáinak hamiskás, de magával ragadó hangulatát. No nem mintha a Vadászpilótáknak szégyenkeznie kellene színészei miatt, többségében jól visszaadják karakterüket, de egyikük sem olyan fergeteges mint például Samy Naceri vagy Frédéric Diefenthal volt a Taxi első részében vagy Cyril Raffaelli és David Belle a B13 - A bűnös negyedben.
Emiatt nem is ajánlom tiszta szívvel azon mozinézőknek, akik csak egy gyors, kikapcsolódásra való, de látványos akciófilmre vágynak. Azoknak viszont, akik csak egy kicsit is szerelmesek a repülésbe ez a film kötelező darab, nem valószínű, hogy csalódni fognak benne.
A film francia nyelvű honlapja
Éppen egy éve, hogy a Lopakodó c. amerikai akciófilmmel kapcsolatban azon sopánkodtam, miért kell számítógéppel készített irreális förmedvénnyel traktálni a T. mozinézőket, miért nem tudják visszaadni a valódi repülés látványát, amit bármelyik repülőnapon megtekinthetünk. Szerencsére Gérard Pirés, a Taxi első részének rendezője bebizonyítja nekünk, hogy igenis meg lehet csinálni.


A történet kissé sablonos: a francia Dassault cég legújabb Mirage 2000-es vadászgép változata egy repülőnap kellős közepén egyszerűen fogja magát, és elhúz az Északi-tenger irányába. Két főhősünk, Antoine "Walk'n" Marchelli (Benoît Magimel) és Sébastien "Fahrenheit" Vallois (Clovis Cornillac) saját Mirage 2000-es gépeikben éppen hazafele tartanának egy gyakorlatról, mikor utasítást kapnak a szökésben lévő gép elfogására. Egy rövid üldözés után - noha visszahívták már őket - Marchelli lelövi az ellopott gépet. A két pilótát először dicsfény, majd rögtön hadbíróság várja. Saját feletteseik hátat fordítanak nekik, miközben egy rejtélyes nő a titkosszolgálathoz invitálja őket...
Ennyi legyen elég az alapszituációnak, maradjon meglepetés a filmre is, noha túl sokat azért ne várjunk. Akad benne pár fordulat, romantika, árulás és zsarolás, de azért nem egy Tom Clancy-regény.

Amiért viszont mindenképpen érdemes megnézni a filmet, azok a légi felvételek. A legtöbb mozifilmben amiben vadászgépeket láthattunk a levegőben, a légi felvételek vagy elég statikusak voltak, tehát egy lassabb repülőgépből vagy a földről vették fel azokat, vagy pedig a pilótafülkéből felvett, nem túl jó minőségű képek voltak. A Vadászpilóták forgatásához viszont egy a törzs alá függeszthető ledobható póttartályt alakítottak át, de mivel ebben nem fért el egy megfelelő minőségű digitális HD-kamera, ezért hagyományos filmre dolgozó megoldásnál maradtak. A kamera mellé így is mindössze 4 percnyi szalagot tudtak bepasszírozni.
Ennek a megoldásnak köszönhetően viszont lenyűgöző képekben lehet részünk, olyanokban, amiket számítógépes trükkfelvételekkel megkockáztatom, hogy legalábbis egy jó ideig még nem lehet visszaadni. A felhőkön látszik, hogy valódi felhők, és nem csak felhőknek szánt dekorációk; a gépek szárnyvégein kicsapódó páracsíkok sem csak látványelemek, és a gépek mozgásán is látszik, hogy nem műteremben vették fel őket. A pilótafülkében, a színészekkel készült jelenetek döntő többsége persze így is a földön lett felvéve, ám elég jól megdolgozták ezeket, így nem ütnek el a külső felvételektől. Pirés pedig nem kiskanállal méri ezeket a felvételeket; becslésre a film mintegy harmadában gyönyörködhetünk bennük, kellemes zenei aláfestéssel.
De felmerül a kérdés: a csodálatos felvételek elég izgalmasak-e azok számára is, akik nem jönnek lázba egy földön álló vadászgép látványától? Azt kell mondjam hogy ebben már nem vagyok biztos. Ne számítsunk a hollywoodi vagy ázsiai akciófilmekre jellemző gyors vágásokra, a valóságban kivitelezhetetlen, de nagyon látványos beállításokra, végtelenített adrenalinlöketre. De ha még ez nem is lenne elég, a filmből mintha hiányozna az a vibrálás, ami miatt például anno a Top Gun rabul ejtette a mozinézőket.
Itt nincs két tonna egóval megáldott Tom Cruise vagy Val Kilmer, akik valljuk be, nagyszerűen megteremtették az amerikai haditengerészet idealizált vadászpilótáinak hamiskás, de magával ragadó hangulatát. No nem mintha a Vadászpilótáknak szégyenkeznie kellene színészei miatt, többségében jól visszaadják karakterüket, de egyikük sem olyan fergeteges mint például Samy Naceri vagy Frédéric Diefenthal volt a Taxi első részében vagy Cyril Raffaelli és David Belle a B13 - A bűnös negyedben.
Emiatt nem is ajánlom tiszta szívvel azon mozinézőknek, akik csak egy gyors, kikapcsolódásra való, de látványos akciófilmre vágynak. Azoknak viszont, akik csak egy kicsit is szerelmesek a repülésbe ez a film kötelező darab, nem valószínű, hogy csalódni fognak benne.
A film francia nyelvű honlapja
A Vadászpilóták alapja egy, az 1950-es évek végén kezdődött francia képregénysorozat, amelyben a francia légierő két elit pilótája, Tanguy és Laverdure történeteit követhetjük nyomon. A képregény Albert Uderzo, az Asterix és Obelix képregények atyjának és Jean-Michel Charlier-nek a gyermeke, és évtizedekig volt a francia fiatalok kedvence, ráadásul két TV-sorozat is született belőle. Az első 1967-ben harminckilenc 52 perces részt élt meg, majd ennek a folytatásaként 1988-ban egy második sorozat további tízet. A tv-sorozat címe volt Les chevaliers du ciel, vagyis szabados fordításban az Égbolt Lovagjai.
|

A Vadászpilóták alapja egy, az 1950-es évek végén kezdődött francia képregénysorozat, amelyben a francia légierő két elit pilótája, Tanguy és Laverdure történeteit követhetjük nyomon. A képregény Albert Uderzo, az Asterix és Obelix képregények atyjának és Jean-Michel Charlier-nek a gyermeke, és évtizedekig volt a francia fiatalok kedvence, ráadásul két TV-sorozat is született belőle. Az első 1967-ben harminckilenc 52 perces részt élt meg, majd ennek a folytatásaként 1988-ban egy második sorozat további tízet. A tv-sorozat címe volt Les chevaliers du ciel, vagyis szabados fordításban az Égbolt Lovagjai.

