A Göttingeni Egyetem ódon falait látva, nem is gondolná az ember, hogy milyen korszerű módszerek segítségével igyekeznek megőrizni a szakemberek a több százéves remekműveket. Göttingenben van a Müncheni Egyetem után Németország második legnagyobb könyvdigitalizálási központja.

A könyvtár alatt egy emelet mélységében egy félig megvilágított teremben Martin Liebetruth azon dolgozik, hogy elhelyezze egy középkori könyveket úgy, hogy a fényszórók fénye a legjobb szögben essen rá. A feje fölött lóg egy különleges szkenner. A munka azonban még csak most kezdődik.

A Göttingeni Egyetem Digitalizálási Központjában eddig 11 726 kötet 4 487 815 oldalát digitalizálták be. Ezeknek a fele bárki számára szabadon hozzáférhető. Maga a szkennelés egy monoton, sok hibát rejtő folyamat. A digitalizálást összesen négy számítógép végzi és a könyvek mellett hozzáférhetők folyóiratok is. Egy jó napon a négy rendszer akár 6000 oldalt is be tud olvasni. Ralf Stockmanm, a központ vezetője szerint azonban a sebesség viszonylagos. A fő cél a minőségi munka. Ráadásul nem elég csak szkennelni, utána jön az ellenőrzés. Mindent jól végzett-e el a kolléga, nem másolt-e le egy oldalt kétszer vagy nem hagyott-e ki egy oldalt. Jó sorrendben vannak-e az oldalak? Jól láthatók, olvashatók-e? Ezekre a kérdésekre mint választ kell találniuk. Hiba pedig bármikor becsúszhat. Egyetlen oldal beszkennelésére ugyanis alig 5 másodperc jut.

Nem véletlen, hogy ez a világ egyik legnehezebb munkája. A dolgozók általában 4 óránként váltják egymást és még fújtatni sincsen idejük, nem hogy ebédelni vagy vécézni. S ehhez jön, hogy a könyvekre is vigyázni kell, hiszen a több száz éves művek értéke felbecsülhetetlen. A legtöbb könyvet fekete-fehérben digitalizálják. A hibákat, foltokat egy különleges szűrővel távolítják el. Az elmosódott betűket a számítógép kicseréli újakra. Ez éjjel is működik, automatikusan. A képek, grafikák hibáinál a munkatársaknak is segíteniük kell a rendszernek.

Minden digitalizált könyvet egy külön szerveren tárolnak el a pincében. Jelenleg a beszkennelt művek már 500 GB helyet foglalnak el. Ezt egészíti ki, hogy minden könyvről és dokumentumról 4 másolatot CD-re is égetnek és ezeket biztonsági okokból külön tárolják. A göttingeni szakemberek szakmai szempontból nincsenek ugyanakkor elájulva a Google hasonló projektjétől. Ralf Stockmann szerint a Google munkája elmosódott, mintha kapkodnának, nem fordítanának elég időt a munkára. Ez a minőség rovására megy.



A Göttingeni Digitalizálási Központ gyakorlatilag nyitva áll a látogatók előtt. Bár csoportokat nem visznek körbe, de ha valakit érdekel és szerencséje van, bejuthat e birodalomba. Akinek nincs szerencséje, annak sem kell elkeserednie, hiszen az interneten elérhető egy próbamunka, a Gutenberg-biblia digitalizálása. A Göttingeni Könyvtár a biblia négy példányából egyet őriz. A felbecsülhetetlen értékű művet még pergamenre írták. A Gutenberg-biblia mind az 1282 oldalát öt éve lehet megtekinteni a világhálón is. A szkennelésnél egy különleges módszert alkalmaztak, aminek köszönhetően nem kellett a könyv minden oldalát teljesen felütni, így nem sérültek a lapok.

A kutatók mindenesetre nem panaszkodhatnak, bőven el vannak látva munkával. A Göttingeni Egyetem könyvtárában még körülbelül 100 000 könyvet kell beszkennelni. Ebben azonban önkéntesek is segíthetnek. A felhasználók kiválaszthatnak egy nekik tetsző alkotást és támogathatják a beszkennelést. Az egyetlen követelmény, hogy a könyvnek 1900 előtt kellett megjelennie és ezáltal nem vonatkoznak rá a szerzői és a szomszédos jogok.

Eddig 135 esetben sikerült ilyen támogatót találni. Egy oldal bedigitalizálása 25 centbe kerül és aki szeretné, megkapja a végső bedigitalizált mű egyik elektronikus változatát is CD-n. Sőt, ajándékként a támogató nevét és az adomány mértékét is feltüntetik a mű elektronikus változatának az elején.