Dojcsák Dániel
Szív a vasút, vár a MÁV - de mire?
Nehéz elképzelni, hogy az adózók zsebéből évente tizmilliárdokat kirántó Magyar Államvasútak egy fejlett optikai gerinchálózaton ül és nem kezd vele semmit. Szerkesztőségünk szomorú és szánalmas folyamatokra derített fényt a MÁV Informatika munkatársa, Szilvássy László segítségével.
Ugyan maga a téma nem igazán populáris - kit érdekel ugyanis néhány optikai vezeték széthúzgálva az országban - viszont a hozzáállás, a folyamatok képtelensége nagyon jellemző az állami tulajdonú vállalatokra. Meglepő, hogy a MÁV mennyire természetesnek veszi a veszteségességet és a múltban élést. Piac? Verseny? Mit neki.
SG.hu: Bemelegítésként segítsen felvázolni, hogyan néz ki pontosan a MÁV Informatika gerinchálózata. Milyen elemekből épül fel, mit köt össze és hová ér el?
Szilvássy: Előszöris nem a MÁV Informatikáé, hanem a MÁV-é az optikai hálózat. Addig, amíg a MÁV Informatika a MÁV szerves része volt, addig egyszerű volt az élet, mert egy nagy szervezet egyik eleme volt. 1995-ben viszont beindult a kiszervezési hullám, sok mindenkit kitettek külsősnek. 1996-ban jutott erre a sorsra az Informatika is. Egy lépésben ki lehetett rakni 600 embert, viszont az infrastruktúra maradt náluk, mivel a MÁV Informatika egy szolgáltató cég. Minden a MÁV-é, tehát a köldökzsinór rövid. A gerinc a Siemens és a Pantel közös telepítésű műve, ami ma is megvan, köszöni szépen, valószínűleg nincs kihasználva. Több szálból áll és a szerződés úgy van rögzítve, hogy kb. 2 szál a MÁV-é, 5 a Pantelé és persze vannak még apróbetűs részek a használati jogokat illetően.
SG.hu: Mit köt össze pontosan?
Szilvássy: Egy sima csillagpontos gerinchálózat Budapesti központtal, óriási sávszélességgel. Elér minden nagyobb állomásra, mint Nyíregyháza, Debrecen, Szeged stb. Ugyanez a helyzet magával a sínhálózattal is. Valamikor a monarchia idején kialakították a hálózatot, de Trianon után a körbemenő vonalakat levágták, tehát maradt egy csillag alakú háló, amihez azóta érdemben nem nyúltak hozzá.
SG.hu: Ezek szerint a MÁV egy kihasználatlan rendszeren ül? Nem értékesíti tovább feleslegesen maradt kapacitásait?
Szilvássy: Erről nem tudok pontos adatokat mondani, de a lényeg,hogy a MÁV nem profitorientált vállalat, hanem közszolgálatot lát el, ezért nem figyel arra, hogy bevételt szerezzen ilyen - számára nem alapvető - tevékenységekből.
SG.hu: Magának az informatikai cégnek milyen egyéb feladatai vannak azon kívül, hogy a szállításhoz kötődő IT feladatokat ellátja?
Szilvássy: Ez egy elég komoly feladat, tehát ez a fő profil. Mind a négy ágazat összes informatikai igényét kielégíteni nem könnyű feladat, lévén a személyszállítás, az árufuvarozás, pálya és forgalom irányítás és gépészet mind különböző megoldásokat kíván, üzemeltetni kell ezeket, tehát a legtöbb emberünk a végpontokon üzemelő elemek fizikai karbantartását végzi.
SG.hu: Ugyan a MÁV Informatika egy kiszervezett cég, de ezek szerint nyereségtermelésről szó sincs?
Szilvássy: Persze, hogy nincs. Ki a fő megrendelő? A tulajdonos. Egyik zsebéből a másikba fizet. Miről szólna a nyereség? Semmiről.
SG.hu: Ha a MÁV milliárdos veszteségeket termel az országnak, akkor elvárható lenne, hogy legalább a potenciális lehetőségeit használja ki és csökkentse ezt az összeget. Nyújthatnának szolgáltatásokat más megrendelőknek?
Szilvássy: Természetesen, a MÁV Informatika akár egy másik vasúti társaságot is kiszolgálhatna, vagy az optikai hálózatot is bérbe adhatná, de ez egy érdekes kérdés a kezdetektől fogva. A MÁV Informatika 2001 környékén megpróbált külső ügyfelek felé orientálódni, de nem lett átütő eredménye. A különböző felmérések és statisztikák szerint a piacon senki számára nem volt érdekes a cég. A fő erősségünk az üzemeltetés, tehát heterogén rendszereket, sok végpontos hálózatokat vagyunk képesek menedzselni akár különböző platformokon és különböző protokollokon keresztül is.
SG.hu: Lehetséges lenne, hogy több telephellyel rendelkező cégeknek nyújtanak szolgáltatást?
Szilvássy: Igen, megoldható lenne. A MÁV Informatika folyamatosan gondolkodik ezen, de nincs eredménye. Két dolog függvénye a dolog: létszám és erőforrás. Manapság a létszám lement 400 főre. Ez egy magyarországi informatikai vállalkozásnak igen nagy, viszont ebből 250 fő kifejezetten üzemeltető, tehát PC-t javít, modemet cserél. Aztán 100 fő aki az alkalmazási területen dolgozik, pl. a SAS rendszert és az Oraclet működtetik. A többiek az alkalmazásokkal magukkal foglalkoznak, amik napról napra változnak.
SG.hu: Kik lehetnének mégis potenciális ügyfelek?
Szilvássy: Olyan cégek, akik masszív gépparkkal rendelkeznek földrajzilag szétszórva, vagy komoly adatbázisokat kell üzemeltetniük. Viszont szerintünk az outsourcing üzlet - habár a 2000-es évek elején nagy reményekkel lett beharangozva - mégsem olyan fényes siker. Nem kötöttek nagy szerződéseket, mert a cégek nem nagyon akarják kiengedni ezeket a kezükből.
SG.hu: Ennek éppen ellenkezőjét tapasztaljuk, hiszen mára szinte minden nagy cég már kiszervezte informatikai részlegét. A MÁV-nak ez nem tűnt fel? Neki nem jutott semmi?
Szilvássy: Ez egy jó kérdés, meg kellene nézni tanulmányban, hogy ki hogy kapott, mi miért nem. Kérdés, hogy pályázott-e egyáltalán a MÁV ilyenekre. Ismétlem, látni kell, hogy a MÁV Informatika erőforrásainak nagy részét leköti a MÁV igényeinek kiszolgálása. Új üzlethez a rizikó tőke nem áll rendelkezésre. Kellene egy értékesítési csapat, nekünk ilyen nincs. Nem vagyunk piaci cég, pedig szerettünk volna az lenni, de a MÁV-nak ehhez nem fűzödött érdeke.
SG.hu: A MÁV maga üzemelteti a hálózati megoldásait, vagy igénybe vesz valamilyen célvállalatot erre a feladatra? Gazdaságosan működik legalább ez?
Szilvássy: Saját maga persze. Így jön ki a legjobb áron, hiszen a MÁV-on belüli órabérek és egyéb juttatások messze elmaradnak a piaci ártól.
SG.hu: Ezt talán túl is beszéltük, lezárult a kör, úgy tűnik, hogy ez már nem fog változni. Viszont sokakat érdekel, hogy vajon az InterCity vonatokon miért nincs internet? Technikai háttér van hozzá?
Szilvássy: Technikailag nem olyan könnyű ennek a megvalósítása, a kollégáim tanulmányait biztos elő lehetne bányászni. Ezzel is intenzíven foglalkoztunk, egy miniszteri biztos hajtotta ezt a dolgot. Majdnem egy évnyi munka elment fejlesztésre, tesztelésre kísérletezésre. Technikailag megvalósítható, de kérdés hogy van-e rá fizetőképes kereslet és megéri-e. A MÁV-nak nincs rá forrása, hogy ilyen befektetésbe vágjon. Minden pénznek megvan a helye, de ilyenbe a mostani helyzetben nem csap bele a cég. Nagyon kevés utazó érdeklődött és nem tudnák az árban a különbözetet érvényesíteni.
SG.hu: A 3G elterjedésével lehet, hogy a MÁV örökre eltemeti az ötletet?
Szilvássy: Sajnos valószínű. A MÁV számára a legfontosabb az alapszolgáltatás fejlesztése. Látszik, hogy amint a Budapest-Esztergom viszonylatban megújították a kocsikat, visszatért az utazóközönség.
Ugyan maga a téma nem igazán populáris - kit érdekel ugyanis néhány optikai vezeték széthúzgálva az országban - viszont a hozzáállás, a folyamatok képtelensége nagyon jellemző az állami tulajdonú vállalatokra. Meglepő, hogy a MÁV mennyire természetesnek veszi a veszteségességet és a múltban élést. Piac? Verseny? Mit neki.
SG.hu: Bemelegítésként segítsen felvázolni, hogyan néz ki pontosan a MÁV Informatika gerinchálózata. Milyen elemekből épül fel, mit köt össze és hová ér el?
Szilvássy: Előszöris nem a MÁV Informatikáé, hanem a MÁV-é az optikai hálózat. Addig, amíg a MÁV Informatika a MÁV szerves része volt, addig egyszerű volt az élet, mert egy nagy szervezet egyik eleme volt. 1995-ben viszont beindult a kiszervezési hullám, sok mindenkit kitettek külsősnek. 1996-ban jutott erre a sorsra az Informatika is. Egy lépésben ki lehetett rakni 600 embert, viszont az infrastruktúra maradt náluk, mivel a MÁV Informatika egy szolgáltató cég. Minden a MÁV-é, tehát a köldökzsinór rövid. A gerinc a Siemens és a Pantel közös telepítésű műve, ami ma is megvan, köszöni szépen, valószínűleg nincs kihasználva. Több szálból áll és a szerződés úgy van rögzítve, hogy kb. 2 szál a MÁV-é, 5 a Pantelé és persze vannak még apróbetűs részek a használati jogokat illetően.
SG.hu: Mit köt össze pontosan?
Szilvássy: Egy sima csillagpontos gerinchálózat Budapesti központtal, óriási sávszélességgel. Elér minden nagyobb állomásra, mint Nyíregyháza, Debrecen, Szeged stb. Ugyanez a helyzet magával a sínhálózattal is. Valamikor a monarchia idején kialakították a hálózatot, de Trianon után a körbemenő vonalakat levágták, tehát maradt egy csillag alakú háló, amihez azóta érdemben nem nyúltak hozzá.
SG.hu: Ezek szerint a MÁV egy kihasználatlan rendszeren ül? Nem értékesíti tovább feleslegesen maradt kapacitásait?
Szilvássy: Erről nem tudok pontos adatokat mondani, de a lényeg,hogy a MÁV nem profitorientált vállalat, hanem közszolgálatot lát el, ezért nem figyel arra, hogy bevételt szerezzen ilyen - számára nem alapvető - tevékenységekből.
SG.hu: Magának az informatikai cégnek milyen egyéb feladatai vannak azon kívül, hogy a szállításhoz kötődő IT feladatokat ellátja?
Szilvássy: Ez egy elég komoly feladat, tehát ez a fő profil. Mind a négy ágazat összes informatikai igényét kielégíteni nem könnyű feladat, lévén a személyszállítás, az árufuvarozás, pálya és forgalom irányítás és gépészet mind különböző megoldásokat kíván, üzemeltetni kell ezeket, tehát a legtöbb emberünk a végpontokon üzemelő elemek fizikai karbantartását végzi.
SG.hu: Ugyan a MÁV Informatika egy kiszervezett cég, de ezek szerint nyereségtermelésről szó sincs?
Szilvássy: Persze, hogy nincs. Ki a fő megrendelő? A tulajdonos. Egyik zsebéből a másikba fizet. Miről szólna a nyereség? Semmiről.
SG.hu: Ha a MÁV milliárdos veszteségeket termel az országnak, akkor elvárható lenne, hogy legalább a potenciális lehetőségeit használja ki és csökkentse ezt az összeget. Nyújthatnának szolgáltatásokat más megrendelőknek?
Szilvássy: Természetesen, a MÁV Informatika akár egy másik vasúti társaságot is kiszolgálhatna, vagy az optikai hálózatot is bérbe adhatná, de ez egy érdekes kérdés a kezdetektől fogva. A MÁV Informatika 2001 környékén megpróbált külső ügyfelek felé orientálódni, de nem lett átütő eredménye. A különböző felmérések és statisztikák szerint a piacon senki számára nem volt érdekes a cég. A fő erősségünk az üzemeltetés, tehát heterogén rendszereket, sok végpontos hálózatokat vagyunk képesek menedzselni akár különböző platformokon és különböző protokollokon keresztül is.
SG.hu: Lehetséges lenne, hogy több telephellyel rendelkező cégeknek nyújtanak szolgáltatást?
Szilvássy: Igen, megoldható lenne. A MÁV Informatika folyamatosan gondolkodik ezen, de nincs eredménye. Két dolog függvénye a dolog: létszám és erőforrás. Manapság a létszám lement 400 főre. Ez egy magyarországi informatikai vállalkozásnak igen nagy, viszont ebből 250 fő kifejezetten üzemeltető, tehát PC-t javít, modemet cserél. Aztán 100 fő aki az alkalmazási területen dolgozik, pl. a SAS rendszert és az Oraclet működtetik. A többiek az alkalmazásokkal magukkal foglalkoznak, amik napról napra változnak.
SG.hu: Kik lehetnének mégis potenciális ügyfelek?
Szilvássy: Olyan cégek, akik masszív gépparkkal rendelkeznek földrajzilag szétszórva, vagy komoly adatbázisokat kell üzemeltetniük. Viszont szerintünk az outsourcing üzlet - habár a 2000-es évek elején nagy reményekkel lett beharangozva - mégsem olyan fényes siker. Nem kötöttek nagy szerződéseket, mert a cégek nem nagyon akarják kiengedni ezeket a kezükből.
SG.hu: Ennek éppen ellenkezőjét tapasztaljuk, hiszen mára szinte minden nagy cég már kiszervezte informatikai részlegét. A MÁV-nak ez nem tűnt fel? Neki nem jutott semmi?
Szilvássy: Ez egy jó kérdés, meg kellene nézni tanulmányban, hogy ki hogy kapott, mi miért nem. Kérdés, hogy pályázott-e egyáltalán a MÁV ilyenekre. Ismétlem, látni kell, hogy a MÁV Informatika erőforrásainak nagy részét leköti a MÁV igényeinek kiszolgálása. Új üzlethez a rizikó tőke nem áll rendelkezésre. Kellene egy értékesítési csapat, nekünk ilyen nincs. Nem vagyunk piaci cég, pedig szerettünk volna az lenni, de a MÁV-nak ehhez nem fűzödött érdeke.
SG.hu: A MÁV maga üzemelteti a hálózati megoldásait, vagy igénybe vesz valamilyen célvállalatot erre a feladatra? Gazdaságosan működik legalább ez?
Szilvássy: Saját maga persze. Így jön ki a legjobb áron, hiszen a MÁV-on belüli órabérek és egyéb juttatások messze elmaradnak a piaci ártól.
SG.hu: Ezt talán túl is beszéltük, lezárult a kör, úgy tűnik, hogy ez már nem fog változni. Viszont sokakat érdekel, hogy vajon az InterCity vonatokon miért nincs internet? Technikai háttér van hozzá?
Szilvássy: Technikailag nem olyan könnyű ennek a megvalósítása, a kollégáim tanulmányait biztos elő lehetne bányászni. Ezzel is intenzíven foglalkoztunk, egy miniszteri biztos hajtotta ezt a dolgot. Majdnem egy évnyi munka elment fejlesztésre, tesztelésre kísérletezésre. Technikailag megvalósítható, de kérdés hogy van-e rá fizetőképes kereslet és megéri-e. A MÁV-nak nincs rá forrása, hogy ilyen befektetésbe vágjon. Minden pénznek megvan a helye, de ilyenbe a mostani helyzetben nem csap bele a cég. Nagyon kevés utazó érdeklődött és nem tudnák az árban a különbözetet érvényesíteni.
SG.hu: A 3G elterjedésével lehet, hogy a MÁV örökre eltemeti az ötletet?
Szilvássy: Sajnos valószínű. A MÁV számára a legfontosabb az alapszolgáltatás fejlesztése. Látszik, hogy amint a Budapest-Esztergom viszonylatban megújították a kocsikat, visszatért az utazóközönség.
