SG.hu·

Mégsem tévedett Einstein

Egy új kutatásnak köszönhetően igazolást nyerhet Albert Einstein kozmológiai állandója, amit a világegyetem téridő szerkezetének egyenletébe vezetett be, később azonban, mint élete legnagyobb tévedését visszavont.

80 év telt el azóta és a Supernova Legacy Survey (SNLS) sajtóközleménye most azt állítja, hogy az univerzum tágulásának gyorsulása mögött álló rejtélyes sötét energia plusz-mínusz 10 százalék pontossággal úgy viselkedik, mint Einstein kozmológiai állandója. A SNLS megfigyelése azért jelentős, mert számos elméletet megdönteni látszik, melyek mind arra spekuláltak, hogy a világegyetem tágulásával a sötét energia természete is változni fog. Erre azonban semmi sem utal, így jelen állapot szerint megintcsak Einsteinnek lehet igaza.

A francia és kanadai kutatókból álló csoport az Oxford, a Caltech és a Berkeley Egyetem csillagászaival együttműködve azt a nem kis célt tűzték ki maguk elé, hogy megállapítsák vajon megmagyarázható-e a sötét energia a kozmológiai állandóval, vagy egy alapjaiban új fizikai elmélet szükséges hozzá. Jelenleg úgy tűnik jó a kozmológiai állandó, mivel már az első év megfigyeléseinek eredményei is nagyban megegyeznek Einstein állandójával. A kutatás teljes, öt éves időtartama tovább fogja pontosítani az adatokat, egyben megismerteti a sötét energia tulajdonságait.


Az SNLS célja 700 távoli szupernóva felfedezése és megvizsgálása, hogy ezeken keresztül térképezhessék fel az univerzum tágulásának történelmét. A szupernóvák olyan rendkívüli fényerejű "szabványgyertyák", amelyek teljesen egyformán égnek le, azaz látható fényességük kizárólag csak a tőlünk mért távolságuktól függ. Ezért alkalmasak arra, hogy segítségükkel meghatározzák az univerzum tágulásának ütemét fejlődésének különböző időszakaiban. Ehhez elegendő a szupernóvák távolságát a nekik otthont adó galaxisok vöröseltolódásával összehasonlítani.

Ez a módszer vezetett el az 1990-es évek végén ahhoz a megdöbbentő felfedezéshez, hogy a világegyetem gyorsuló mértékben tágul. Magát a tágulást 1924-ben Edwin Hubble amerikai csillagász észlelte először. A csillagászok úgy vélték az anyag gravitációs vonzása miatt a tágulás lassul, éppen ezért okozott nem kis meglepetést, amikor ennek pontosan az ellenkezője derült ki. Az elméletgyártók megpróbálták különböző kozmológiai modellekkel megmagyarázni a jelenséget. Ekkor került elő a sötét energia-elv is, ami egyfajta taszító erő lenne a gravitációs vonzás ellentételezésére. Mibenlétéről senki nem tud semmit, viselkedését azonban megpróbálhatjuk megismerni.

Az utóbbi évek kozmológiai megfigyelései szerint a világegyetem mindössze 25%-a anyag, a többi sötét energia. Az anyaggal ellentétben amit a tágulás gyengít, a sötét energia nagyjából állandónak tűnik. Pontosan ezt támasztják alá az SNLS eredményei, és ezt a fajta sötét energiát feltételezte maga Einstein is, amikor bevezette a kozmológiai állandóját, mivel szükség volt rá az akkori, statikus világegyetemről alkotott képhez. Miután felfedezték az univerzum tágulását, Einstein úgy vélte feleslegessé vált állandója, és egyszerűen tévedésnek minősítette azt.

A gyorsuló tágulás felfedezése után azonban megint kellett egy állandó, vagy valamilyen más modell a gyorsulás megmagyarázására, és az SNLS eredményei szerint erre a kozmológiai állandó a legalkalmasabb. A megfigyelések megerősítik azokat a korábbi felfedezéseket, melyek szerint a tágulás a múltban lassabb, míg jelenleg egyre gyorsuló ütemben megy végbe, amit látszólag az energia egy ismeretlen formája vezérel.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dez2006. 01. 25.. 16:56||#316
Ó, hát a világ egyszerû: egyszerûen nem olyan, amilyennek mi hisszük. 😄
© Tiberius B2006. 01. 24.. 05:27||#315
Nekem ok, csak gondoltam, leírom, persze azóta születtek elméletek, felfedezések, amik befolyásolták a szemléletet, szeretném azt hinni persze, hogy a világ nagyon egyszerû, ami igaz is lesz, vmikor, addig azomban még hátravan pár könyv és év. Kicsit iddõigényes ez az iskola. Sajna, de így tanuljhuk meg az élet egy részét.
<#ticking><#nevetes1><#ticking>
Egyszerû, mégis öszetett és végtelenül bonyolult, ez a világegyetem és az ember is. Szerintem.
© dez2006. 01. 23.. 16:46||#314
Szerintem ez nem ilyen egyszerû. A kvantumos világ alaptulajdonsága egyfajta határozatlansági állapot, a megfigyelés ebbõl zökkenti ki, egy adott határozott állapotba kényszerítve, ejtve azt lokálisan. (A materialisták nem szeretik elismerni, de ez nagyon szépen mutatja, hogy a világ nem olyan "materiális", mint amilyennek õk szeretnék tudni. Felületesen szemlélve persze olyan.)
© Tiberius B2006. 01. 22.. 23:06||#313
"A határozatlansági reláció bevallottan technikai probléma"
Most olvasok egy '65-ben készült könyvet, amiben benne van a határozatlansági reláció, az egész abból következik, hogy mi csak "fénnyel" figyelünk meg, vagy a behatás nagy(ha nagy az energia, kicsi a hullámhossz), vagy nagy a hullámhossz, ez meg határozatlanná teszi asszem a helyet, pontosabban pontatlanná, tehát nem nézhetjük meg kellõ pontossággal a dolgokat a kvantumok világában, mert akkor drasztikusan megváltoztatjuk a megfigyelt dolgot, érdekes, hogy manapság ez sokkal nagyobb filozófiai terhet jelent, mer ilyeneket hoznak elõ, mint megfigyelõ, a Schrödinger-féle hullámegyenlet is benne van, az is arra adválaszt, hgoy mit érzékelünk, elég érdekes, hogy pl. ott a tömegtõl függ, hogy mennyire elmosódik egy test észlelése. Na mindegy, ez már egy régi topic régi hozzászólása, szóval csak ennyi. Remélem vki megnézi és felújul a topic.
© Tiberius B2005. 12. 17.. 00:40||#312
kösz a tanácsot
© Epikurosz2005. 12. 16.. 22:47||#311
Sztem az alsó jobb.
© Tiberius B2005. 12. 16.. 22:36||#310
Melyik maradjon?
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkoráltalános törvényhozás elvéül szolgáljon!"
© Epikurosz2005. 12. 14.. 23:25||#309
Pironkodva kell elismernem, hogy nem emlékszem rá. Na, látod, ezért jó lenne, ha aláírásodba berittyentenéd.
© Tiberius B2005. 12. 13.. 20:27||#308
A kategorikus imperatívusz Kanttól jobb lenne?<#nevetes1>
© BiroAndras2005. 12. 12.. 17:12||#307