Figyelõnet

2006 a digitális tévé éve lehet

Megkezdik a digitalizálást a nagy kábelszolgáltatók, s beindul a telefondróton továbbított digitális tévé, az IP TV is. A földi digitális műsorszórás fejlődését a megfelelő törvényi háttér hiánya gátolja.

Hollandiában - ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé - az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A "kényszerintézkedést" az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot - vagyis azt a "dobozt", amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre -, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta.

Mint Nagy Péter, az Infrapont Gazdasági Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója elmondta, a távközlési cégeket az készteti a televíziós piacra való belépésre, hogy a kábelszolgáltatók már korábban beléptek az ő piacukra, s műsor mellett telefont és internetet is adnak a kábelükön. A technológia immár elért odáig, hogy a távközlési cégek revansot vehetnek: a műsorterjesztéshez elegendően széles sávot biztosító modemek ára mostanra csökkent le annyira, hogy életképes üzleti modellt lehessen kialakítani a rézdróton továbbított televízióra.

Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. "A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka" - közölte Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője.


Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de a Figyelőnek adott válaszukban azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. "Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni" - közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A Fibernet is készül: "Jövőre tervezzük bevezetni, elsősorban prémiumszolgáltatások elosztására" - válaszolta a Figyelő kérdésére Ábrahám Gergely, a cég pr menedzsere, azt azonban már nem árulta el, mit is értenek prémiumszolgáltatás alatt.

A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. "Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett" - tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.

Műholdas digitális platform már létezik Magyarországon, a 150 csatornát kínáló UPC Direct, ez azonban viszonylag magas ára miatt kiegészítő szerepet játszik, s ez a jövőben sem változik. "Ez drágább technológia, ezért változatlanul azokra a területekre szánjuk, ahol nincs kábel" - mondja Szűcs László.

"A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)" - mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat.

Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. "A földi frekvenciákkal nem lehet szabadon gazdálkodni. Amíg egy kábeles vagy műholdas szolgáltatás elindítása "csak" elhatározás és pénz kérdése, addig egy DVB-T szolgáltatás elindításához számtalan engedélyre van szükség" - hangsúlyozza Tóth András.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • onimusha #6
    a vagy nagyon után kimaradt az árra való utalás ami drág akart lenni :D
  • onimusha #5
    de kúrvajó USA-ban én már 2 éve digibe néztem a legtöbb channelt itthon meg vagy nagyon vagy nincs is
  • shabba #4
    Hát persze a szolgálatók nem önzetlenül cselekednek hanem a nagyobb bevétel a céljuk. Ugye a csillagpontos kábeltv-s rendszerek sem azért épültek ki az utóbbi években mert a soros olyan rossz lett volna. Csak ott ha valaki nem fizet akkor nem lehet kicsukni a szolgáltatásból. Ráadásul nem lehet szelektálni a csomagkínálatot így mindenkihez eljut akár az emelt díjas csatorna is.

    A csillagpontos rendszer megadja a lehetőséget a szolgálatónak hogy a nem fizető ügyfelet kizárja a szolgálatásból, a csomagos struktúra által extra csatornákt is eljutasson a fogyasztóhoz természetesen többlet pénzért.

    A digitális rendszer még tovább növeli ezt a kontrollt és csökkenti a villaélések számát így garantálva a biztos bevételt. Pl. ha a holland digitális tv áraira ránézel akkor van egy 10-15 euros alapdíj, és utána az extra csatornák már nem csomagban vannak hanem darabonként kell fizetni értük további 10-15 eurokat. De az angol vagy amcsi kábeltv árak is 30-50 dollár közötti árszinten mozognak, extra csatornák esetén további díjakkal tetézve. Ez a díjösszeg idehaza igen riasztó, hisz itt már a 3-4ezer forint magasságába drágult tv előfizetési díjak is túl magasnak számítanak.

    Az hogy nem lehet rögzíteni egy adást az nem tartom valószínűnek, de hogy a rögzített adások utólagos lejátszásából is pénzt akarnak majd látni azt viszont igen. Pl. ha beállítod az EPG-ben hogy téged a CSI c. sorozat érdekel és rögzítse a PVR akkor az megkeresi neked az összes ilyet és automatikusan rögzíti az összes adást a merevlemezére. Az elején még tuti ingyen tudod majd nézni ezeket a rögzített tartalmakat, és áttekerhetsz a reklámokon(ugye ezen az amcsik már rég túl vannak a több évvel ez előtti TiVo botrányoktól hangos volt a nemzetközi média). De nem lepődnék meg ha később eltalálni a szolgálató hogy egy jelképes 1 euro-ért nézheted csak meg offline a PVR-ról a rögzített műsort. A média tulajdonos szerveréről VOD letöltött elszalasztott és nem rögzített korábbi részek beszerzéséből pedig majd szintén üzletet fognak csinálni.

    A szolgálatók a bevétel maximalizálásra fognak törekedni ahogy eddig is és minél több eszközük lesz ennek kivitelezésére annál inkább élni fognak majd vele.
  • totya4 #3
    Pl. az is előnye lehet a digitális tv-nek, hogy míg most analógon az ember azt mondja a videonak hogy "felvétel" akkor felvesz. Digitálisnál egyes műsoroknál esetleg visszaszól a lejátszó hogy "kuss". Persze addig, amig a TV nem tisztán digitális jelet fogad, hanem kell egy átalakító, addig még nincs nagy gond...
  • shabba #2
    Ez nem igazán a pénz kérdésen múlik. Ha új technológia nem nyújt többet mint a régi szolgáltatások terén, főleg ha még drágább is az nem lesz vonzó. Főleg ha még nincs is információja arra az 1xű usernek milyen többletet nyújthaz ez az új technológia.

    A ditiális tv akkor tud vonzó lenni, ha olyan többlet szolgálatásokkal kombinálod ami az analógnak nem része. Pl. HDTV(ehhez viszont tartalom is kell) vagy PVR(Personal Video Recorder) v. TiVo képességgel rendelkező Set-top box. Persze az ilyen extra tulajdonságokkal rendelkező set-top boxok drágábbak, akár 300-400 euro extra költséggel is járhat ami elsőre könnyen elriasztja a vásárlót.

    Ezen kívül kell hogy legyen EPG(electronic program guide). De plusz szolgáltatásként megjelenhet a VOD(video on demand) is.

    Azt sem szabad elfelejteni hogy az átállás analógról-digitálisra nem 2 nap alatt zajlik le az előfizetők között, hanem hosszú évekig tartó folyamat. Addig párhuzamosan kell nyújtani az analóg és digitális műsorkínálatot ami többlet erőforrásokat kíván a szolgálató részéről. Épp ezért a digitális esetén nem igen tud azonnal jóval nagyobb programkínálatot biztosítani a szolgálató hisz a rendelkezésre álló kapacitása korlátozott. A digitális műsorok kínálatában bővítése(HDTV-re emelése) jellemzően csak az után lehetséges ha már az analóg kínálatot kivonják és a felszabaduló erőforrásokat a digitálisra lehet fordítani. A néző viszont jellemzően nem ilyen türelmes, ő ha többet fizet akkor azonnal többet akar azért kapni. Már ha egyáltalán érdeklődést mutat a többlet szolgálatás iránt, a többség elégedett is lehet a jelenlegi szolgálatásával, az ő beetetésük hogy a digitális jobb, hosszadalmas "okítást" és reklámhadjáratot követel meg.
  • DWz #1
    Csak tudnam, hogy ki az a barom, aki nem akar atterni digi tv-re. Plane Hollandiaban, ahol mint tudjuk, nem szegeny emberek laknak.