Szekeres Viktor
A sziget - Végre nálunk is a nyár gigabukása
A nyár egyik legnagyobb bukásaka, Michael Bay akciófilmje egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy a hírek alapján gondolná az egyszeri mozibajáró.
Ki tudja miért, de Michael Bay rendező megannyi közös siker után úgy döntött, hogy ezúttal Jerry Bruckheimer mozis és tévés überproducer nélkül próbálkozik a kamerák mögött legújabb filmjében. A Bad Boys 1-2, a Szikla, az Armageddon és a Pearl Harbor (valamint a 2007 nyarán bemutatásra kerülő Transformers film jövendőbeli) rendezője ezúttal egy történetorientálnak tűnő film, A sziget elkészítése mellett döntött.
Ehhez mindössze annyi kellett, hogy maga mellé vett egy noname második mozifilmes és egy első mozifilmes forgatókönyvírót, feldobtak egy alaptémát (nem áruljuk el, mert bár az előzetesek lelövik a főszálat a néző előtt, az mégis csak a film 40. perce környékén derül ki), választottak maguk mellé két, eddig főleg nempopcorn mozikban szereplő fiatal sztárt, összekalapoztak 126 millió dollárt (plusz 45 milliót a film marketingköltségeire) és nekiestek a forgatásnak. A végén még egy vödör húzós filmelőzetest is összedobtak, hogy ne érje szó a ház elejét, magyarán szólva minden adott volt a méretes sikerhez. Mégis a film bevétele Amerikában még a 40 millió dollárt sem érte el (aminél még a March of the Penguins című francia dokumentumfilm is többet produkált).
A történet szerint - melyből, ismétlem vétek lenne sok minden elárulni hiszen a filmben ebben merül ki az egyetlen meglepetésfaktor - valahol a 21. század közepén járunk. A világot elérte egy szennyhullám, és az emberek egy elszigetelt, mesterségesen alkotott városban élnek. A lakók egyetlen reményét és szórakozását a lottó jelenti, aminek keretében hellyel-közzel általában hetente kisorsolnak egy embert, aki elmehet a Szigetre, ami a világnak az utolsó olyan zuga, melyet a Szennyeződés érintetlenül hagyott.
Ebben a falanszterben éldegél Lincoln-6-Echo (Ewan MacGregor - Star Wars, Nagy hal, Moulin Rouge), akit az utóbbi időben rémálmok gyötörnek, melyekben a Sziget mellett még a fiú barátja (szigorúan lelki kapcsolat!) Jordan-2-Delta (Scarlett Johansson - Elveszett jelentés, Lány gyöngyfülbevalóval) is jelentős szerepet játszik. Lincoln-6-Echo, miután pszichiáter segítségét is igénybe veszi, úgy dönt, hogy utánanéz a dolgoknak és a felismerés, amire jut, felér egy második világégéssel.
A sztori még érdekesnek is tűnne egyébként, ha később nem fulladna ki és nem menne át közhelyparádéba, és nem szolgálna mindössze körítésként Michael Bay akciófetisizmusához. Mert a Szigetnek igazából ez az egyetlen és igazán nagy erénye: az akciók, illetve az akciófilmes kellékek. Michael Bay most aztán igazán odateszi magát és olyan autós üldözéseket kreál, amitől a Mátrixos Wachowski tesók egymás ujjait nyalogatnák, és amitől Bruckheimert is biztosan elfogná a sárga irigység - vagyis az unalmasabb részeket (mert sajnos a film valóban leül olykor - de ez kit érdekel) brutálisan jól megkoreografált akciók kötik össze.
Emellett Bay elővette az összes jellemző rendezői manírját is, amitől őt tartják napjaink egyik legkúlabb (sic!) rendezőjének. Amikor kell körfahrtot használ, vagyis jól megpörgeti a kamerát, miközben a szereplőit az ellenkező irányba forgatja (emlékszünk ugye a Bad Boysokban Martin Lawrence és Will Smith körül forgó kamerára), megsokszorozza az eddig filmjeiben található, "a kúlság jegyében alulról fényképezzük a hősöket" trükköt, valamint szanaszét szűrőzi az összes képet, legyen az sivatagi nagytotál, vagy Djimon Hounsou egész alakos képe.
Színészvezetés terén azonban lenne még mit fejlődni a rendezőknek, hiszen bár elég neves mellékszereplő gárda állt rendelkezésére - mind Steve Buscemi, mind Sean Bead (Gyűrűk ura, Ronin), mind pedig Djimon Hounsou nagyon korrekten hozza magát (hogy Michael Clarke Duncan szerepeltetésére miért volt szükség, azt nem nagyon érteni). A gond inkább a főszereplőkkel van, de annyira nem is színészi képességek terén, hiszen Ewan Macgregor rutinból ledarálja a feladatot, Scarlett Johansson viszont - hiába szeretjük - úgy tűnik, baromira nem képes felnőni a feladathoz. Bár hihetetlen kerek szemekkel csodálkozik rá a világra és nagyon aranyos, de a Bay-féle kúlságfaktor rá valamiért hatástalan volt (a szőke cicababa faktor sem segít, sajnos).
Szerepe inkább csak abban merül ki, hogy az öltöztető mindenféle szűk, testhezálló ruhákat aggat rá a hímnemű nézők legnagyobb örömére. (Egyébként a premier után a szereplőkkel elég nagy szópárbajba keveredő producerek a két főszereplő ismeretlenségére - még tévészínészek is jobbak lettek volna! - fogták rá a film csúfos amerikai bukását. Valahol igazuk is lehet, hiszen a világ többi részén már 100 millió dollár bevétel felett jár. Brilliáns példája, hogy saját sarunkat miképp kell másra kenni.)
Sok a duma - a lényeg: A szigetet érdemes megnézni, mert nem rossz film. Igaz, hihetetlenül buta, kábé olyan egyszerű, mint Marsi Anikó és Győzike szerelemgyereke, és ennél talán még a Múmia is emelkedettebb volt. Ezen az sem változtat, hogy a film középpontjában álló kérdés miatt a készítők előszeretettel emlegetik A szigetet, mint napjaink fenyegető társadalmi kérdéseivel foglalkozó filmet. (Nyilván...)
Mindazonáltal "A sziget" egy roppant látványos film, érdemes az akciójeleneteknél nézni a vászon jobb alsó sarkában pergő dollárszámlálót - ebből is kiderül, hogy Michael Bay minden egyes dollárral el tud számolni, amit az akciókra költött (és láthatjuk, hogy a forgatókönyvre valóban nem maradt pénz). Sajnos valamiért olykor a film megpróbál vicces lenni, de az erőltetett bohóctréfák ugyancsak a hitelességet csorbítják és afféle börleszkbe viszik el.
Summa summarum, A sziget metekintésével tipikus agyatlan, de baromi látványos nyári szórakozásnak nézhet elébe mozibajáró - ilyen is ránkfér olykor, még akkor is, ha a történet egyetlen csattanóját már mindenki tudja az előzetesekből. Úgyis vége a nyárnak, nosza a moziba be!
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Ki tudja miért, de Michael Bay rendező megannyi közös siker után úgy döntött, hogy ezúttal Jerry Bruckheimer mozis és tévés überproducer nélkül próbálkozik a kamerák mögött legújabb filmjében. A Bad Boys 1-2, a Szikla, az Armageddon és a Pearl Harbor (valamint a 2007 nyarán bemutatásra kerülő Transformers film jövendőbeli) rendezője ezúttal egy történetorientálnak tűnő film, A sziget elkészítése mellett döntött.
Ehhez mindössze annyi kellett, hogy maga mellé vett egy noname második mozifilmes és egy első mozifilmes forgatókönyvírót, feldobtak egy alaptémát (nem áruljuk el, mert bár az előzetesek lelövik a főszálat a néző előtt, az mégis csak a film 40. perce környékén derül ki), választottak maguk mellé két, eddig főleg nempopcorn mozikban szereplő fiatal sztárt, összekalapoztak 126 millió dollárt (plusz 45 milliót a film marketingköltségeire) és nekiestek a forgatásnak. A végén még egy vödör húzós filmelőzetest is összedobtak, hogy ne érje szó a ház elejét, magyarán szólva minden adott volt a méretes sikerhez. Mégis a film bevétele Amerikában még a 40 millió dollárt sem érte el (aminél még a March of the Penguins című francia dokumentumfilm is többet produkált).
A történet szerint - melyből, ismétlem vétek lenne sok minden elárulni hiszen a filmben ebben merül ki az egyetlen meglepetésfaktor - valahol a 21. század közepén járunk. A világot elérte egy szennyhullám, és az emberek egy elszigetelt, mesterségesen alkotott városban élnek. A lakók egyetlen reményét és szórakozását a lottó jelenti, aminek keretében hellyel-közzel általában hetente kisorsolnak egy embert, aki elmehet a Szigetre, ami a világnak az utolsó olyan zuga, melyet a Szennyeződés érintetlenül hagyott.
Ebben a falanszterben éldegél Lincoln-6-Echo (Ewan MacGregor - Star Wars, Nagy hal, Moulin Rouge), akit az utóbbi időben rémálmok gyötörnek, melyekben a Sziget mellett még a fiú barátja (szigorúan lelki kapcsolat!) Jordan-2-Delta (Scarlett Johansson - Elveszett jelentés, Lány gyöngyfülbevalóval) is jelentős szerepet játszik. Lincoln-6-Echo, miután pszichiáter segítségét is igénybe veszi, úgy dönt, hogy utánanéz a dolgoknak és a felismerés, amire jut, felér egy második világégéssel.
A sztori még érdekesnek is tűnne egyébként, ha később nem fulladna ki és nem menne át közhelyparádéba, és nem szolgálna mindössze körítésként Michael Bay akciófetisizmusához. Mert a Szigetnek igazából ez az egyetlen és igazán nagy erénye: az akciók, illetve az akciófilmes kellékek. Michael Bay most aztán igazán odateszi magát és olyan autós üldözéseket kreál, amitől a Mátrixos Wachowski tesók egymás ujjait nyalogatnák, és amitől Bruckheimert is biztosan elfogná a sárga irigység - vagyis az unalmasabb részeket (mert sajnos a film valóban leül olykor - de ez kit érdekel) brutálisan jól megkoreografált akciók kötik össze.
Emellett Bay elővette az összes jellemző rendezői manírját is, amitől őt tartják napjaink egyik legkúlabb (sic!) rendezőjének. Amikor kell körfahrtot használ, vagyis jól megpörgeti a kamerát, miközben a szereplőit az ellenkező irányba forgatja (emlékszünk ugye a Bad Boysokban Martin Lawrence és Will Smith körül forgó kamerára), megsokszorozza az eddig filmjeiben található, "a kúlság jegyében alulról fényképezzük a hősöket" trükköt, valamint szanaszét szűrőzi az összes képet, legyen az sivatagi nagytotál, vagy Djimon Hounsou egész alakos képe.
Színészvezetés terén azonban lenne még mit fejlődni a rendezőknek, hiszen bár elég neves mellékszereplő gárda állt rendelkezésére - mind Steve Buscemi, mind Sean Bead (Gyűrűk ura, Ronin), mind pedig Djimon Hounsou nagyon korrekten hozza magát (hogy Michael Clarke Duncan szerepeltetésére miért volt szükség, azt nem nagyon érteni). A gond inkább a főszereplőkkel van, de annyira nem is színészi képességek terén, hiszen Ewan Macgregor rutinból ledarálja a feladatot, Scarlett Johansson viszont - hiába szeretjük - úgy tűnik, baromira nem képes felnőni a feladathoz. Bár hihetetlen kerek szemekkel csodálkozik rá a világra és nagyon aranyos, de a Bay-féle kúlságfaktor rá valamiért hatástalan volt (a szőke cicababa faktor sem segít, sajnos).
Szerepe inkább csak abban merül ki, hogy az öltöztető mindenféle szűk, testhezálló ruhákat aggat rá a hímnemű nézők legnagyobb örömére. (Egyébként a premier után a szereplőkkel elég nagy szópárbajba keveredő producerek a két főszereplő ismeretlenségére - még tévészínészek is jobbak lettek volna! - fogták rá a film csúfos amerikai bukását. Valahol igazuk is lehet, hiszen a világ többi részén már 100 millió dollár bevétel felett jár. Brilliáns példája, hogy saját sarunkat miképp kell másra kenni.)
Sok a duma - a lényeg: A szigetet érdemes megnézni, mert nem rossz film. Igaz, hihetetlenül buta, kábé olyan egyszerű, mint Marsi Anikó és Győzike szerelemgyereke, és ennél talán még a Múmia is emelkedettebb volt. Ezen az sem változtat, hogy a film középpontjában álló kérdés miatt a készítők előszeretettel emlegetik A szigetet, mint napjaink fenyegető társadalmi kérdéseivel foglalkozó filmet. (Nyilván...)
Mindazonáltal "A sziget" egy roppant látványos film, érdemes az akciójeleneteknél nézni a vászon jobb alsó sarkában pergő dollárszámlálót - ebből is kiderül, hogy Michael Bay minden egyes dollárral el tud számolni, amit az akciókra költött (és láthatjuk, hogy a forgatókönyvre valóban nem maradt pénz). Sajnos valamiért olykor a film megpróbál vicces lenni, de az erőltetett bohóctréfák ugyancsak a hitelességet csorbítják és afféle börleszkbe viszik el.
Summa summarum, A sziget metekintésével tipikus agyatlan, de baromi látványos nyári szórakozásnak nézhet elébe mozibajáró - ilyen is ránkfér olykor, még akkor is, ha a történet egyetlen csattanóját már mindenki tudja az előzetesekből. Úgyis vége a nyárnak, nosza a moziba be!
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése