Hunter
Bizonyított a meditáció jótékony hatása
Ausztrál kutatók és tibeti buddhista szerzetesek közös tanulmánya szerint a meditáció szó szerint képes megváltoztatni azt, ahogy a világot látjuk.
Olivia Carter és Jack Pettigrew professzor, a Queenslandi Egyetem munkatársai, valamint az amerikai Berkeley Egyetem kutatói arra is bizonyítékokat találtak, hogy a szerzetesek a meditáció során kifejlesztett képességei erős befolyással vannak a figyelemre és a tudatra. Őszentsége a Dalai Láma támogatásával 76 szerzetes vett részt a kutatásban. A Current Biology magazinban közzétett tanulmány célja betekintést nyerni hogyan szabályozza az agy a vizuális érzékelést.
A kutatás azt hivatott megvizsgálni, hogy bizonyos típusú tanult meditatív gyakorlatok képesek-e befolyásolni a vizuális észlelés egy tudatos élményét, a binokuláris versengést, ami akkor jön létre, ha szemeink elé két különböző, vagy egy kétértelmű képet tartunk. Utóbbinak klasszikus példája, amikor egy fehér háttéren két egymással szemben álló arcprofil látható, ami egyben egy fehér vázát is létrehoz a háttérben. "Az emberi észlelés számára általában a két kép váltakozik, azonban az egyik meditációs típus esetében a szerzetesek az egyik kép észlelési dominanciájáról számoltak be" - mondta Carter.
A kutatók a szerzetesek közreműködésével két meditáció típusnál tesztelték le a vizuális versengés élményét. Az egyik ilyen a részvétorientált meditáció volt. Ez a szenvedésről való elmélkedés, amit a szeretetteljes jóindulat kisugárzásával kombinálnak, a másik pedig az úgynevezett egypontos meditáció, ami a figyelmet egyetlen tárgyra összpontosítja, ez állítólag az elme stabilitásához és tisztaságához vezet el.
A kutatók olyan képeket mutattak a szerzeteseknek, melyeket pozitívan és negatívan is fel lehet fogni, előbbi az agy bal oldalát, utóbbi a jobb oldalt stimulálja. Pettigrew egy korábbi tanulmányában már kimutatta, hogy a meditációban jártas személyek bal agyféltekéje rendkívül aktív. Míg a részvét meditációt gyakorló szerzetesek között nem volt észlelhető változás a vizuális átkapcsolás arányában, az egypontos meditációt végző szerzeteseknél jelentős emelkedést tapasztaltak az érzékelési dominencia időtartamaiban a versengés során.
A szerzetesek pozitívan értelmezték a képet, melyeknél a gyakorlott meditálók egész sokáig el tudtak időzni. Míg egy átlagember 2 perc után átkapcsol a pozitívról a negatív képre, azok a szerzetesek, akik már közel 20 éve gyakorolják a meditálást, több mint 10 percig képesek voltak elidőzni a "boldog" képen. A szerzetesek mindegyikének legalább 5 év meditációs gyakorlata van, de akadtak olyanok is, akik már több mint 50 éves múltra tekinthettek vissza.
Pettigrew szerint a kutatás eredményei összekötik a meditációt a hagyományos agytudományi gyakorlatokkal és alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a meditáció hasznos lehet érzékeink befolyásolásánál, például a fájdalomcsillapításnál.
Olivia Carter és Jack Pettigrew professzor, a Queenslandi Egyetem munkatársai, valamint az amerikai Berkeley Egyetem kutatói arra is bizonyítékokat találtak, hogy a szerzetesek a meditáció során kifejlesztett képességei erős befolyással vannak a figyelemre és a tudatra. Őszentsége a Dalai Láma támogatásával 76 szerzetes vett részt a kutatásban. A Current Biology magazinban közzétett tanulmány célja betekintést nyerni hogyan szabályozza az agy a vizuális érzékelést.
Képek alapján figyelték az agyműködést |
A kutatók a szerzetesek közreműködésével két meditáció típusnál tesztelték le a vizuális versengés élményét. Az egyik ilyen a részvétorientált meditáció volt. Ez a szenvedésről való elmélkedés, amit a szeretetteljes jóindulat kisugárzásával kombinálnak, a másik pedig az úgynevezett egypontos meditáció, ami a figyelmet egyetlen tárgyra összpontosítja, ez állítólag az elme stabilitásához és tisztaságához vezet el.
A kutatók olyan képeket mutattak a szerzeteseknek, melyeket pozitívan és negatívan is fel lehet fogni, előbbi az agy bal oldalát, utóbbi a jobb oldalt stimulálja. Pettigrew egy korábbi tanulmányában már kimutatta, hogy a meditációban jártas személyek bal agyféltekéje rendkívül aktív. Míg a részvét meditációt gyakorló szerzetesek között nem volt észlelhető változás a vizuális átkapcsolás arányában, az egypontos meditációt végző szerzeteseknél jelentős emelkedést tapasztaltak az érzékelési dominencia időtartamaiban a versengés során.
A szerzetesek pozitívan értelmezték a képet, melyeknél a gyakorlott meditálók egész sokáig el tudtak időzni. Míg egy átlagember 2 perc után átkapcsol a pozitívról a negatív képre, azok a szerzetesek, akik már közel 20 éve gyakorolják a meditálást, több mint 10 percig képesek voltak elidőzni a "boldog" képen. A szerzetesek mindegyikének legalább 5 év meditációs gyakorlata van, de akadtak olyanok is, akik már több mint 50 éves múltra tekinthettek vissza.
Pettigrew szerint a kutatás eredményei összekötik a meditációt a hagyományos agytudományi gyakorlatokkal és alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a meditáció hasznos lehet érzékeink befolyásolásánál, például a fájdalomcsillapításnál.