Berta Sándor
Az emberi agy működését szimulálja a Blue Gene/L
Az IBM által támogatott Blue Brain-projekt nemcsak új chipekhez vezethet, de akár egészségügyi haszna is lehet, hiszen segítségével gyógyíthatóvá válhat például az Alzheimer-kór, az autizmus vagy a pszichózis.
Az IBM óriáscég Blue Gene/L típusú szuperszámítógépének egyik példánya a Lausanne-i Szövetségi Tartományi (Kantoni) Politechnikumnak és Főiskolára került és egyúttal segít a svájci szakembereknek abban is, hogy az elkövetkező években sikeresen szimulálni tudják az agy egy területét. Az emberi agy neuron áramköreinek modellezése az amerikai és svájci kutatók szerint elvezethet a számítógépchipek következő generációjához is.
A szakemberek első lépésként az emberi agy neuron áramköreinek egy darabját akarják modellezni egy programmal. A kutatók úgy vélik, a közeljövőben ezáltal képesek lesznek az emberi agy felfogó, figyelő és memorizáló képesség működésének megértésére, illetve valamikor esetleg ennek a teljesítménynek a számítógépekbe való átültetésére is.
Henry Markram svájci kutató elmondta, hogy a Blue Gene/L segítségével akarják megérteni, hogy pontosan miként is működik az emberi agy. A szakember szerint azonban ehhez még optimális esetben is évekre lesz szükség, mivel a szükséges számítások elvégzéséhez új, a jelenlegi szuperszámítógépeknél nagyobb teljesítményű rendszerek kellenek majd. Markram szerint az agy neuronhálózata hasonlít egy fa működésére, ahol az információk az ágakon és a leveleken keresztül jutnak el a központi részbe és a gyökereken keresztül távoznak onnan.
Az évek során kinyert tapasztalatokat a svájci kutatók egy tízezer, teljes egészében hálózatba kötött számítógépes neuronmodellbe táplálnák be. Jelenleg a szakemberek egy legfeljebb hat neuronból álló hálózat működését tudják csak modellezni. Az IBM által átadott és továbbfejlesztett szuperszámítógép és annak 22,8 teraflopsos teljesítményének segítségével a tudományos csapat tagjai azt remélik, hogy az egyébként becslések szerint három évig tartó számítási műveletet jelentősen lerövidíthetik.
Először azonban a rendszert el kell látni a megfelelő adatokkal, amelyeknek bevitele akár évekig is eltarthat. Markram szerint mindenekelőtt meg kell tanítani a számítógépet arra, hogy úgy működjön, mint az emberi agy. A professzor közölte, hogy az agy funkcióinak sejtszintű modellezése olyan összetett feladat, amelyhez több százezer paramétert kell megvizsgálni és figyelembe venni. Csak ha ez sikerül, kerülhet majd sor az összesen négy IBM Blue Gene/L szuperszámítógépen futó három dimenziós modell létrehozására. A rendszer egyébként csupán akkora helyet foglal el, mint négy egymás mellé rakott hűtőszekrény.
A tervek szerint 2008-ra már elméletileg lehetővé válhat az agy egy része működésének modellezése. De a a skizofrénia, a depresszió és a többi betegség kiváltó okainak tanulmányozására az agykérget, az agy legnagyobb és legösszetettebb részét kell majd szimulálniuk.
Az IBM óriáscég Blue Gene/L típusú szuperszámítógépének egyik példánya a Lausanne-i Szövetségi Tartományi (Kantoni) Politechnikumnak és Főiskolára került és egyúttal segít a svájci szakembereknek abban is, hogy az elkövetkező években sikeresen szimulálni tudják az agy egy területét. Az emberi agy neuron áramköreinek modellezése az amerikai és svájci kutatók szerint elvezethet a számítógépchipek következő generációjához is.
A szakemberek első lépésként az emberi agy neuron áramköreinek egy darabját akarják modellezni egy programmal. A kutatók úgy vélik, a közeljövőben ezáltal képesek lesznek az emberi agy felfogó, figyelő és memorizáló képesség működésének megértésére, illetve valamikor esetleg ennek a teljesítménynek a számítógépekbe való átültetésére is.
Henry Markram svájci kutató elmondta, hogy a Blue Gene/L segítségével akarják megérteni, hogy pontosan miként is működik az emberi agy. A szakember szerint azonban ehhez még optimális esetben is évekre lesz szükség, mivel a szükséges számítások elvégzéséhez új, a jelenlegi szuperszámítógépeknél nagyobb teljesítményű rendszerek kellenek majd. Markram szerint az agy neuronhálózata hasonlít egy fa működésére, ahol az információk az ágakon és a leveleken keresztül jutnak el a központi részbe és a gyökereken keresztül távoznak onnan.
Az évek során kinyert tapasztalatokat a svájci kutatók egy tízezer, teljes egészében hálózatba kötött számítógépes neuronmodellbe táplálnák be. Jelenleg a szakemberek egy legfeljebb hat neuronból álló hálózat működését tudják csak modellezni. Az IBM által átadott és továbbfejlesztett szuperszámítógép és annak 22,8 teraflopsos teljesítményének segítségével a tudományos csapat tagjai azt remélik, hogy az egyébként becslések szerint három évig tartó számítási műveletet jelentősen lerövidíthetik.Először azonban a rendszert el kell látni a megfelelő adatokkal, amelyeknek bevitele akár évekig is eltarthat. Markram szerint mindenekelőtt meg kell tanítani a számítógépet arra, hogy úgy működjön, mint az emberi agy. A professzor közölte, hogy az agy funkcióinak sejtszintű modellezése olyan összetett feladat, amelyhez több százezer paramétert kell megvizsgálni és figyelembe venni. Csak ha ez sikerül, kerülhet majd sor az összesen négy IBM Blue Gene/L szuperszámítógépen futó három dimenziós modell létrehozására. A rendszer egyébként csupán akkora helyet foglal el, mint négy egymás mellé rakott hűtőszekrény.
A tervek szerint 2008-ra már elméletileg lehetővé válhat az agy egy része működésének modellezése. De a a skizofrénia, a depresszió és a többi betegség kiváltó okainak tanulmányozására az agykérget, az agy legnagyobb és legösszetettebb részét kell majd szimulálniuk.