Hunter
Kétkedés fogadta a tunguzkai ufótörténetet
Független tudósok buta koholmánynak minősítették az orosz Tunguzka-expedíció minap tett bejelentését, miszerint az 1908-ban Szibéria felett bekövetkezett hatalmas robbanáshoz egy idegen űrhajónak is köze volt.
Az Agence France Presse hírügynökség beszámolója szerint kutatók állítólag egy földönkívüli szerkezetet találtak, ami megmagyarázza a 20. század egyik legnagyobb tudományos rejtélyét, egy katasztrófát, ami elsöpört közel 2000 négyzetkilométernyi erdőt az úgy nevezett Tunguzka régióban. Több hírforrás egy technikai eszközről és egy hatalmas fémtömbről beszél, utóbbiból a kutatók állítólag egy darabot magukkal is vittek laboratóriumi elemzésre.
A legtöbb tudós szerint a szibériai pusztítást egy hatalmas meteorit okozta, ami ahelyett, hogy becsapódott volna, felrobbant a felszín fölött. Azonban a Tunguzka Űrjelenség Alapítvány nevet viselő orosz kutató csapat vezetője, Jurij Labvin július végén bejelentette, hogy a helyszínen idegenek jelenlétére utaló bizonyítékok után fognak kutatni. "Olyan bizonyítékokat szándékozunk felfedni, melyek alátámasztják azt a tényt, hogy nem egy meteorit rohamozta meg bolygónkat, hanem egy ufó" - idézi Labvin szavait a Pravda július 29-i száma.
Még egy évszázaddal később is nyilvánvalóak a katasztrófa nyomai
"Attól tartok ez csupán egy buta koholmány" - adott hangot kétkedéseinek Benny Peiser, a Liverpooli John Moores Egyetem neves kutatója. "Az orosz csapat ostoba módon már jó előre bejelentette, hogy azért utaznak Szibériába, hogy egy 'idegen űrhajó' maradványait tárják fel és lőn! Egy héttel később már be is jelentették felfedezésüket." Peiser, a meteoritok és aszteroidák szakértője a katasztrofális eseményeket és a hozzájuk fűződő tudományos munkákat és médiajelentéseket is előszeretettel tanulmányozza összefüggésükben. "Elég szomorú, hogy egyes 'tudományos' újságírók egyáltalán tollat ragadnak ilyen otromba szemét megírásához, a kétkedés legkisebb jele nélkül" - nyilatkozott a SPACE.com-nak.
Az aszteroidaszakértők számára természetesen akad jó néhány válaszra váró kérdés a tunguzkai eset kapcsán. Az isten háta mögötti helyszínen nagyon kevés szemtanú akadt, a robbanás pedig nem hagyott krátert maga után. A rendelkezésre álló bizonyítékok és a modern számítógépes modellezés, valamint az űrkőzetekről szerzett ismeretek alapján a tudósok többsége számára nem kétséges mi történt valójában. Roy Gallant tíz évet töltött a helyszín vizsgálatával, melyről könyvet is írt. Összességében arról számol be a 2002-ben megjelent műben, hogy a felrobbanó objektum egy üstökös magja volt, amivel a legtöbb orosz kutató is egyet értett, bár voltak, akik inkább aszteroidára voksoltak.
"Nem meglepő, hogy a robbanás nem hagyott ép maradványt az objektumból" - mondta Peiser, aki szerint a szakértők világszerte a Gallant által is leírtakat tartják helyt állónak. "Mindazonáltal kutatók állítólag a kozmikus porrészecskék megnövekedett szintjét észlelték a grönlandi jégmagokban, melyek 1908-ra, azaz a tunguzkai eset évére datálhatók."
Az idegenek és Tunguzka körüli spekulációk szép múltra tekintenek vissza, azon okból kifolyólag, hogy egyetlen más űrbéli látogató sem rendelkezik ilyen alaposan dokumentált hatással a modern történelem mindennapjaira. Az 1908. június 30-án bekövetkezett robbanás 20 millió tonna TNT-nek felelt meg. "Szemtanuk a becsapódási ponttól 20-40 mérföldes távolságban is hirtelen hőhullámot észleltek, amit több rétegnyi ruhán keresztül is érezni lehetett" - írja Jim Oberg 1984-ben megjelent könyvében. "A robbanást több szibériai időjárási állomás is földrengésként dokumentálta."
A becsapódás környéke 1908-ban...
... és napjainkban
Európában azon az éjjelen nem sötétedett be, az emberek elbeszélései szerint Londonban olvasni lehetett a rejtélyes robbanás fényénél, írja Oberg. Amerikai csillagászok hónapok múltán is megváltozott égi körülményekről számoltak be. Mivel krátert nem találtak így vad elméletgyártás indult meg, például egy orosz sci-fi írót, Kazancevet megragadta a Tunguzka és az évtizedekkel később bekövetkezett hirosimai katasztrófa közötti hasonlóság. Ő egy olyan történetet írt, mely szerint a tunguzkai robbanás egy Marsról származó űrhajó nukleáris erőművének meghibásodásából adódott.
Azóta több orosz tudós is előállt azzal, hogy különböző bizonyítékokat találtak a földönkívüliekre Tunguzkában, azonban egyikük sem bizonyította állítását. Persze hinni lehet az idegen civilizációban, azonban bizonyítékok nélkül nem érdemes vele vagdalkozni, szögezi le Plait, aki azt is tudja, milyen bizonyítékra lenne szükség: egy törmelék darabra, de nem akármilyen anyagból. "Szokatlan izotóparánnyal kell rendelkeznie, vagy egyértelműen magán kell viselnie egy hosszú űrutazás nyomait, bár utóbbival is vigyázni kell, hiszen az emberi űrszemét elég sűrűn záporozik vissza a Földre" - mondta. "Kíváncsian várom mivel rukkolnak elő, a végén úgysem az lesz a döntő, hogy mit állítanak, hanem az hogy mivel bizonyítják azt."
Az Agence France Presse hírügynökség beszámolója szerint kutatók állítólag egy földönkívüli szerkezetet találtak, ami megmagyarázza a 20. század egyik legnagyobb tudományos rejtélyét, egy katasztrófát, ami elsöpört közel 2000 négyzetkilométernyi erdőt az úgy nevezett Tunguzka régióban. Több hírforrás egy technikai eszközről és egy hatalmas fémtömbről beszél, utóbbiból a kutatók állítólag egy darabot magukkal is vittek laboratóriumi elemzésre.
A legtöbb tudós szerint a szibériai pusztítást egy hatalmas meteorit okozta, ami ahelyett, hogy becsapódott volna, felrobbant a felszín fölött. Azonban a Tunguzka Űrjelenség Alapítvány nevet viselő orosz kutató csapat vezetője, Jurij Labvin július végén bejelentette, hogy a helyszínen idegenek jelenlétére utaló bizonyítékok után fognak kutatni. "Olyan bizonyítékokat szándékozunk felfedni, melyek alátámasztják azt a tényt, hogy nem egy meteorit rohamozta meg bolygónkat, hanem egy ufó" - idézi Labvin szavait a Pravda július 29-i száma.
Még egy évszázaddal később is nyilvánvalóak a katasztrófa nyomai
"Attól tartok ez csupán egy buta koholmány" - adott hangot kétkedéseinek Benny Peiser, a Liverpooli John Moores Egyetem neves kutatója. "Az orosz csapat ostoba módon már jó előre bejelentette, hogy azért utaznak Szibériába, hogy egy 'idegen űrhajó' maradványait tárják fel és lőn! Egy héttel később már be is jelentették felfedezésüket." Peiser, a meteoritok és aszteroidák szakértője a katasztrofális eseményeket és a hozzájuk fűződő tudományos munkákat és médiajelentéseket is előszeretettel tanulmányozza összefüggésükben. "Elég szomorú, hogy egyes 'tudományos' újságírók egyáltalán tollat ragadnak ilyen otromba szemét megírásához, a kétkedés legkisebb jele nélkül" - nyilatkozott a SPACE.com-nak.
Az aszteroidaszakértők számára természetesen akad jó néhány válaszra váró kérdés a tunguzkai eset kapcsán. Az isten háta mögötti helyszínen nagyon kevés szemtanú akadt, a robbanás pedig nem hagyott krátert maga után. A rendelkezésre álló bizonyítékok és a modern számítógépes modellezés, valamint az űrkőzetekről szerzett ismeretek alapján a tudósok többsége számára nem kétséges mi történt valójában. Roy Gallant tíz évet töltött a helyszín vizsgálatával, melyről könyvet is írt. Összességében arról számol be a 2002-ben megjelent műben, hogy a felrobbanó objektum egy üstökös magja volt, amivel a legtöbb orosz kutató is egyet értett, bár voltak, akik inkább aszteroidára voksoltak.
"Nem meglepő, hogy a robbanás nem hagyott ép maradványt az objektumból" - mondta Peiser, aki szerint a szakértők világszerte a Gallant által is leírtakat tartják helyt állónak. "Mindazonáltal kutatók állítólag a kozmikus porrészecskék megnövekedett szintjét észlelték a grönlandi jégmagokban, melyek 1908-ra, azaz a tunguzkai eset évére datálhatók."
Az idegenek és Tunguzka körüli spekulációk szép múltra tekintenek vissza, azon okból kifolyólag, hogy egyetlen más űrbéli látogató sem rendelkezik ilyen alaposan dokumentált hatással a modern történelem mindennapjaira. Az 1908. június 30-án bekövetkezett robbanás 20 millió tonna TNT-nek felelt meg. "Szemtanuk a becsapódási ponttól 20-40 mérföldes távolságban is hirtelen hőhullámot észleltek, amit több rétegnyi ruhán keresztül is érezni lehetett" - írja Jim Oberg 1984-ben megjelent könyvében. "A robbanást több szibériai időjárási állomás is földrengésként dokumentálta."
A becsapódás környéke 1908-ban...
... és napjainkban
Európában azon az éjjelen nem sötétedett be, az emberek elbeszélései szerint Londonban olvasni lehetett a rejtélyes robbanás fényénél, írja Oberg. Amerikai csillagászok hónapok múltán is megváltozott égi körülményekről számoltak be. Mivel krátert nem találtak így vad elméletgyártás indult meg, például egy orosz sci-fi írót, Kazancevet megragadta a Tunguzka és az évtizedekkel később bekövetkezett hirosimai katasztrófa közötti hasonlóság. Ő egy olyan történetet írt, mely szerint a tunguzkai robbanás egy Marsról származó űrhajó nukleáris erőművének meghibásodásából adódott.
Azóta több orosz tudós is előállt azzal, hogy különböző bizonyítékokat találtak a földönkívüliekre Tunguzkában, azonban egyikük sem bizonyította állítását. Persze hinni lehet az idegen civilizációban, azonban bizonyítékok nélkül nem érdemes vele vagdalkozni, szögezi le Plait, aki azt is tudja, milyen bizonyítékra lenne szükség: egy törmelék darabra, de nem akármilyen anyagból. "Szokatlan izotóparánnyal kell rendelkeznie, vagy egyértelműen magán kell viselnie egy hosszú űrutazás nyomait, bár utóbbival is vigyázni kell, hiszen az emberi űrszemét elég sűrűn záporozik vissza a Földre" - mondta. "Kíváncsian várom mivel rukkolnak elő, a végén úgysem az lesz a döntő, hogy mit állítanak, hanem az hogy mivel bizonyítják azt."
