SG.hu·
Az EU franciaországi fúziós erőmű mellett döntött
Az Európai Unió Franciaországot választotta annak a nukleáris reaktornak otthonául, mely reményeik szerint forradalmasítani fogja a világ energiaellátását. A fúziós gép megépítése, ami a Nap kohóihoz hasonlóan bocsátja ki az energiát, milliárdokba fog kerülni.
A tudósok szerint az új reaktor lesz az első olyan prototípus, ami lényegesen több energiát ad ki, mint amit elfogyaszt. A hatalmas műszaki tervezet nemzetközi szintű, közreműködői Európa mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Korea.
A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) végső helyéről decemberben születik meg a döntés. Az EU jelöltje a Franciaország délkeleti részén fekvő Cadarache valószínűleg kemény küzdelemre számíthat a japán Rokkashóval.
Európai részről Spanyolország is pályázott, végül azonban az EU döntése értelmében a projekt európai adminisztratív főhadiszállása Vandellos lesz. Az erőmű - bárhova is kerüljön - több ezer munkahelyet fog létrehozni. Európa mindenesetre úgy véli, jó esélyei vannak az erőmű elhelyezésére. Egy a napokban megjelent interjúban Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója úgy nyilatkozott, miszerint "nagy a valószínűsége hogy európai helyszín nyeri meg a nemzetközi válogatást".
Az ITER projekt a legnagyobb állomása az évtizedeket felölelő atomenergia fejlesztési kutatásnak. A hagyományos atomerőművekben nehéz atomokat választanak szét az energia felszabadításhoz. A fúziós reaktorban az energiát a könnyű atomok magjainak összeolvasztásával nyerik, nagyjából ugyanez a folyamat meg végbe a Nap magjában, ez adja a ragyogását. A tervezet támogatói szerint a jövő kereskedelmi fúziós erőműveinek üzemeltetése olcsó, maga az erőmű pedig környezetbarát lesz, mivel jóval kevesebb radioaktív hulladék termelődik. Mindazonáltal a szükséges technológia kifejlesztése nagyon költségesnek és időigényesnek bizonyul.
Ahhoz hogy fúziós reakciókat használjunk energiaforrásként, a fütőanyagot 100 millió Celsius-fokos hőmérséklet fölé kell hevítenünk, ami többszöröse a Nap közepében uralkodó hőmérsékletnek. Ezen hőmérsékleten a gáz plazmává alakul, és a deutériumból és tríciumból álló plazmarészecskék összeolvadva héliumot és nagy sebességű neutront alkotnak. A felhasználandó üzemanyag gyakorlatilag kimeríthetetlen. A deutérium és a tritium hidrogén izotópok - a deutérium vízből nyerhető ki, míg a tricium egy könnyűfémből, a lítiumból állítható elő, ami világszerte megtalálható. Egy kilogramm ugyanannyi energiát állít elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék.
A fúzió során neutron szabadul fel
Az ITER lesz a világ legnagyobb nemzetközi együttműködéssel készülő kutatási és fejlesztési projektje a Nemzetközi Űrállomás után. Célja 500 megawatt fúziós energia előállítása 500, vagy annál több másodperc alatt minden különálló fúziós kísérlet során (a reakció hosszútávon még nem tartható fenn), így kisérletezve ki a kereskedelmi felhasználás számára szükséges technikákat.
A tudósok szerint az új reaktor lesz az első olyan prototípus, ami lényegesen több energiát ad ki, mint amit elfogyaszt. A hatalmas műszaki tervezet nemzetközi szintű, közreműködői Európa mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Korea.
A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) végső helyéről decemberben születik meg a döntés. Az EU jelöltje a Franciaország délkeleti részén fekvő Cadarache valószínűleg kemény küzdelemre számíthat a japán Rokkashóval. Európai részről Spanyolország is pályázott, végül azonban az EU döntése értelmében a projekt európai adminisztratív főhadiszállása Vandellos lesz. Az erőmű - bárhova is kerüljön - több ezer munkahelyet fog létrehozni. Európa mindenesetre úgy véli, jó esélyei vannak az erőmű elhelyezésére. Egy a napokban megjelent interjúban Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója úgy nyilatkozott, miszerint "nagy a valószínűsége hogy európai helyszín nyeri meg a nemzetközi válogatást".
Az ITER projekt a legnagyobb állomása az évtizedeket felölelő atomenergia fejlesztési kutatásnak. A hagyományos atomerőművekben nehéz atomokat választanak szét az energia felszabadításhoz. A fúziós reaktorban az energiát a könnyű atomok magjainak összeolvasztásával nyerik, nagyjából ugyanez a folyamat meg végbe a Nap magjában, ez adja a ragyogását. A tervezet támogatói szerint a jövő kereskedelmi fúziós erőműveinek üzemeltetése olcsó, maga az erőmű pedig környezetbarát lesz, mivel jóval kevesebb radioaktív hulladék termelődik. Mindazonáltal a szükséges technológia kifejlesztése nagyon költségesnek és időigényesnek bizonyul.
Ahhoz hogy fúziós reakciókat használjunk energiaforrásként, a fütőanyagot 100 millió Celsius-fokos hőmérséklet fölé kell hevítenünk, ami többszöröse a Nap közepében uralkodó hőmérsékletnek. Ezen hőmérsékleten a gáz plazmává alakul, és a deutériumból és tríciumból álló plazmarészecskék összeolvadva héliumot és nagy sebességű neutront alkotnak. A felhasználandó üzemanyag gyakorlatilag kimeríthetetlen. A deutérium és a tritium hidrogén izotópok - a deutérium vízből nyerhető ki, míg a tricium egy könnyűfémből, a lítiumból állítható elő, ami világszerte megtalálható. Egy kilogramm ugyanannyi energiát állít elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék.
A fúzió során neutron szabadul fel
Az ITER lesz a világ legnagyobb nemzetközi együttműködéssel készülő kutatási és fejlesztési projektje a Nemzetközi Űrállomás után. Célja 500 megawatt fúziós energia előállítása 500, vagy annál több másodperc alatt minden különálló fúziós kísérlet során (a reakció hosszútávon még nem tartható fenn), így kisérletezve ki a kereskedelmi felhasználás számára szükséges technikákat.