A tudósok újra visszatértek az emberi agyhoz annak érdekében, hogy okosabb robotokat állíthassanak elő. Azok a kutatók, akik mesterséges idegrendszert használnak - olyan áramkörök, melyek az agysejteket utánozzák - a robotok vezérlésére, általában figyelmen kívül hagyják az agy biokémiáját.

A University of Sussex tudósai azonban rájöttek, hogy kulcs fontosságú vegyi anyagok szimulálásával fokozhatják a robotok idegrendszerének teljesítményét. Ezeket az újfajta hálózatokat a vezérlő rendszerek kifejlesztéséhez használják, hogy a robotok bonyolult felismerési feladatokat is végre tudjanak hajtani, illetve a járásukat koordinálják velük.


Ahogy a név is mutatja a mesterséges idegrendszer elektromos áramköröket takar, melyek az agy működésének elvét modellezi. Számos mesterséges intelligencia kutató használja ezeket a vezérlő programokat, általában több száz vajrációját, hogy láthassák, hogyan cselekszik a robot az adott helyzetben. A legjobban teljesítő programok kerülnek be a robot vezérlő rendszerébe. A Dr. Phil Husbands által vezetett tudóscsoport azonban rábukkant egy olyan alapvető részletre, ami hiányzik a fenti hálózatokból. Neurofiziológusok kimutatták, hogy a salétrom-oxid létfontosságú szerepet játszik az agyműködésben, beleértve a tanulást és az emlékezést. Az agyban a gáz az idegszöveteken át terjed és megváltoztatja az idegek reakcióit. Husbands és munkatársai megtalálták a módját, hogy utánozzák a salétrom-oxid tevékenységét az idegrendszerben, átültetve ezt a robotok vezérlő programjaiba. Legtöbbször a vezérlő programok generációinak ezreire van szükség, hogy a robot jól teljesítse az adott feladatot. Az új szimulációval Husbands csapata azonban olyan programokat állított elő, ami sokkal gyorsabb és kisebb, mint az eddigiek, ezzel újabb lépést téve a mesterséges intelligencia fejlődésében.