SG.hu

Battleborn

Kiadó: 2K Games
Fejlesztő: Gearbox Software
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-750 2,6 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 945 processzor, Nvidia GeForce GTS 450 vagy ATI Radeon HD 5770 grafikus kártya, 6 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Extreme QX6850 3 GHz-es vagy AMD APU A8-3870K Quad-Core processzor, Nvidia GeForce GTX 660 vagy ATI Radeon HD 7850 grafikus kártya, 8 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Overwatch, Paragon
Kategória: FPS

A Borderlands után a Gearbox ismét megpróbálja a lehetetlent: újdonságot csempészni a játékiparba egy vadonatúj alkotással, amely ráadásul két olyan stílust ötvöz, amelyek eddig köszönőviszonyban sem voltak egymással. Battleborn játéktesztünk következik!

Habár a Gearbox fejlesztői az utóbbi években néhány nagyszerű videojátékot tettek le az asztalra, utoljára csak 2009-ben próbálkoztak meg azzal, hogy egy igazi újdonsággal lepjék meg a közönségüket. Habár a Borderlands első része nagyon nehezen indult, végül mégis sikerre vitte - olyannyira, hogy még a Brothers in Arms-sorozat is mellőzve lett a franchise miatt -, és őszintén szólva ezért, valamint a hosszú kihagyás miatt is aggódtunk egy kicsit, amikor a fejlesztők bejelentették, hogy Battleborn név alatt újfent valami igazán nagy dologra készülnek a háttérben.

Ennek megfelelően már a bejelentéskor tudtuk, hogy egy igazán sajátos játékmenet vár majd ránk a premierkor, amelynek részeként a többjátékos FPS-ek intenzitását a MOBA műfajból ismert taktikus és aprólékos megközelítéssel szerették volna vegyíteni a készítők, ami legalább olyan furcsán hangzik, mint amilyennek a gyakorlatban megtapasztalható. Hogy mégis mi sült ki ebből a különös ötvözetből, és mennyire lehet szeretni a végeredményt, annak az alábbiakban jártunk utána.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A Battleborn kapcsán az első és legfontosabb, hogy biztosan nem a története, illetve a sajátosnak beállított világa miatt szeretjük majd. Ezzel bizonyára óriási csalódást okoz a rajongók többségének, hiszen a korábbi képek és videók alapján azt hihettük, hogy ebből a szempontból valami igazán komoly dolog készülődik a háttérben. Azonban csalódnunk kellett, a cselekményből ugyanis csak arra futotta, hogy a játék által lefestett galaxis éppen a 24. órájában van, miután az óriási univerzumban található Napok sorban kihunynak, és amikor már csak egyetlen világító égitest marad, egy bolygókon és világokon átívelő összefogásra kerül sor, hogy egy elit hadsereg vegye fel a harcot a mindenség elpusztítására készülő Lothar Rendainttal szemben.

Ez a körítés egyfajta alapnak talán kiváló lenne, azonban egy ilyen izgalmas felütés után abban reménykedtünk, hogy az ütközetek során, vagy legalább az egyes karakterek kiválasztásakor kapunk majd némi háttértörténetet egy-egy frakció sajátosságairól. Erre, ezáltal pedig a teljes világ kidolgozottságára azonban nem került sor, sőt mi több, még csak bele sem kezdtek a készítők, ami egy hatalmas kihagyott ziccernek tekinthető. Hogy mégis miért fáj ez nekünk annyira? Elég csak végigfutni a 25 főt számláló karakterfelhozatalon ahhoz, hogy megértsük!

Hozzuk fel példának akár a különleges gombalényt, az elképesztően intelligens és páratlanul fejlett technológiával dolgozó pingvint, vagy bármelyik emberszerű lényt ahhoz, hogy felmerüljön bennünk az igény azzal kapcsolatban, hogy nemcsak a különös harcosok hátterét szeretnénk mind-mind megismerni, hanem világukat, lakhelyüket, népük eredetét és így tovább. Hiába írtak ugyanis mindenkiről néhány sort a fejlesztők, összességében ezt nagyon kevésnek érezhetjük majd, és a helyzetet sajnos az sem oldja meg, hogy a Borderlands-sorozatból megismert nagyszerű humor próbálja meg oldani a kialakult helyzetet.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Maguk a felsorakoztatott harcosok - akiket elég időigényes lesz mind feloldani - egyébiránt kellő változatosságot biztosítanak. Garantáltan mindenki megtalálhatja majd a kedvencét, legyen szimpatikus akár valamilyen közelharci fegyver, akár valamilyen különleges kiegészítő vagy kellék miatt. Ami viszont igazán meglepő volt velük kapcsolatban, az nem is annyira a készítők elképesztően kreatív hozzáállása - tényleg beleadtak mindent, az Overwatch messzire elbújhat a béták alapján -, sokkal inkább az, hogy meglepően jól eltalálták az erőviszonyokat. Nyilvánvalóan akadnak még hiányosságok, de összességében mindegyiknek megvan a maga szerepe és rendeltetése, legyen szó akár a gyógyítókról, vagy a tipikus tank karakterekről, akik egyszerre akár komplett seregeket is képesek lesznek lemészárolni.

Fentebb már említettük ugyan, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Battleborn a játékmenet szempontjából nagyon jó ötleteket vonultat fel, noha elsőre talán egy kicsit kaotikus lesz majd mindaz, amit képvisel. Alapesetben az 5v5 felállású csaták állnak a középpontban, amelyek a szabályrendszer tekintetében erőteljesen a MOBA műfajban megismert sajátosságokat állítják a középpontba, míg a harcok kimenetele és lezajlása már az online FPS-játékok intenzitását, vagyis belső nézetből élhetünk át olyan élményeket, mint amit például a League of Legends vagy a Heroes of the Storm garantál.

A Battleborn alapesetben két nagyobb szegmensre osztható fel, ezáltal az egyik a sztori, míg a másik a kompetitív multiplayer lenne. A fentiek alapján már bizonyára sejtjük, hogy az első egy óriási becsapás lesz, a kizárólag többjátékos módra kiélezett alkotásokhoz hasonlóan ugyanis a Gearbox művében sem vár ránk hagyományos kampány - a történetről is csak annyit tudunk meg, amennyit már összefoglaltunk belőle -, sokkal inkább ötfős kooperatív ütközetek, amelyek részeként nyolc pályát verekedhetünk végig.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Aki izgalmas feladatokra, vagy összetett mellékküldetésekre számít, az itt és most hatalmasat csalódik majd, a nagyjából 30-40 perc alatt teljesíthető csatatereken ugyanis kvázi nem lesz más dolgunk, mint csapattársaink oldalán likvidálni az egyre erősödő hullámokban ránk támadó ellenfeleket, ami izgalmas és jó móka, de azért nem helyettesít egy klasszikus értelemben vett kampányt.

A Battleborn sztoriján szerencsés esetben 5-6 óra alatt át lehetne futni, azonban garantáltan nem leszünk ilyen szerencsések, a nyolc pályának a megismerése ugyanis sem a sorrendiség, sem a mennyiség tekintetében nem rajtunk múlik majd. Amint ugyanis belevágunk a történet felgöngyölítésébe, a játék minden esetben három pályát ajánl fel, amelyekre szavazni lehet, és amelyik a több voksot bezsebeli, értelemszerűen azon csatározhatunk majd - függetlenül attól, hogy korábban már tucatszor átéltük. Ennek köszönhetően lesz legalább két olyan pálya, amelyekre egyszerűen lehetetlenség lesz eljutni, mert a legtöbben nem akarnak éppen azokon játszani. A kampányban egyébiránt három játékmód vár ránk - Raid, Escort és Defense -, és mindegyik egyfajta bemelegítésnek tekinthető a kompetitív ütközetekre, amelyek kis túlzással egy az egyben ezeken alapulnak majd.

A multiplayer csatározásokban ennek megfelelően az Incursion, a Meltdown és a Capture lehetőségek közül válogatunk majd - szomorú, hogy mindegyikhez összesen csak két pálya lesz elérhető -, amelyek közül kettő inkább a MOBA-gyökerekre, egy pedig az FPS-szálra emlékeztet. Utóbbi kijelentést alátámasztandó lesz ugyanis egy klasszikusnak és egyben kissé unalmasnak tekinthető területfoglalós lehetőség, ami mellett lényegesen izgalmasabbnak ígérkezik majd az a két MOBA-szerű lehetőség, amelyek közül az egyikben a rendszeres időközönként termelődő robotokat kell épségben eljuttatni az ellenfél objektumaihoz, míg a másikban ezeknek a masináknak a feltétlen megóvásáért küzdünk meg ellenfeleinkkel.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Magukról a csatákról érdemes elmondani, hogy összességében messze nem igényelnek annyi sütnivalót és taktikai érzéket, mint például egy League of Legends, ellenben olyan mértékben építenek a csapatmunkára, hogy a magányos multis harcosok, vagy az együttműködésre képtelen hősök azonnal kihullnak majd, ami pozitívum és negatívum is egyben. Jó, mert valóban egy egység hasznos részének érezhetjük majd magunkat a csaták során, de rossz is, mert ha kifogunk egy még éppen az útját kereső játékost, akkor az nagyon csúnyán tönkreteheti a mérkőzésünket, és a bukás sajnos rögtön garantált lesz.

Ami azonban határozottan színesíti majd a harcokat a Battleborn csataterein, az nem más, mint a hősök esetében a fejlődés lehetősége. A játék a meglepően haszontalan loot-rendszere mellett ugyanis szinte minden egyes cselekedetünkért tapasztalati pontokkal jutalmaz meg minket, amelyeket a csaták végeztével értékes fejlesztésekre válthatunk be. Érdekesség, hogy lesznek olyan karakterekhez kötődő extrák, amelyeket csak az adott ütközeten belül oldhatunk fel hősünk számára - ez a MOBA műfaj ismerői számára bizonyára nem újdonság -, de akadnak olyan képességek is, amelyeket ha egyszer ráaggattunk az adott harcosra, akkor az már minden ütközetre elkíséri majd.

A rendszer önmagában meglepően összetett, de sajnálatos módon képtelen pótolni az ütközetek során alkalmazható taktikák hiányát, hiszen bár vannak nagyon jó karakter-összeállítások, amelyekkel igazán hatásosak lehetünk a harcmezőn, a legtöbb esetben azonban inkább csak azért kell együttműködnünk, hogy elég tűzerőnk legyen legyűrni az ellenfeleket, és nem azért, hogy egy közös taktika - esetleg egyszerre több taktika - mentén győzedelmeskedjünk. Emiatt pedig a Gearbox új alkotása sajnos a saját sírját is megássa, hiszen az ütközetek nagyon gyorsan önismétlődővé és unalmassá válnak, miközben a szerény tartalom sem igazán kárpótol minket ezért a problémáért.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: A Battleborn grafikája kapcsán - talán nem véletlenül - sokszor a Borderlands-sorozat juthat majd az eszünkbe, habár a cell-shaded megoldást ott lényegesen képregényesebb formában alkalmazták. Itt inkább egyfajta rajzfilmes csodavilág tárul majd elénk, méghozzá elnagyolt textúrák társaságában, amelyek önmagukban talán nem kifejezetten szépek, ellenben az összkép tekintetében egyáltalán nem panaszkodhatunk miattuk. A hosszú töltési idők és a relatíve átlagos megoldások, de sokkal inkább az egyhangúság azért kicsit rombolják a végeredményt, ellenben az optimalizálás némileg egyensúlyozza ezeket a hiányosságokat.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Összességében az FPS-játékokra jellemző irányítási sajátosságok várnak ránk a Battleborn pályáin, aminek köszönhetően a legtöbben már az első meccsek során magabiztosan terelgethetik kiválasztott hősüket - mindezt ráadásul annak ellenére is, hogy a kezelőfelület némi tanulást, de sokkal inkább megszokást igényel.

Játszhatóság: A Battleborn legnagyobb negatívuma, hogy nagyon gyorsan érdektelenné válik. Elegendő csak néhány gameplay-felvételt megtekinteni ahhoz, hogy rádöbbenjünk arra, mennyire önismétlő és egyhangú a játék, ami elsődlegesen a kevés tartalomnak köszönhető, hiszen sem a szabályrendszerekkel, sem a pályákkal nem estek túlzásokba a készítők, sőt mi több, egy MOBA-hoz mérten a 25 hős sem számít kiemelkedően soknak, pláne úgy, hogy némelyik feloldásához rengeteg időre lesz szükségünk. Ugyanez a játék többi részére is igaz, ezáltal a fejlesztők gyakran pofátlan módszereket alkalmaztak arra, hogy minél több időt tölthessünk a csatározással, holott ezt egy lényegesen taktikusabb élménnyel és jelentősebb mennyiségű tartalommal kellett volna elérniük.

Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligencia terén a játék hozza a kötelezőt, noha egyedül a támogatásunkra szoruló robotsegédek esetében van komolyabb szerepe, másban nem igazán. A nehézség kapcsán kiemelendő, hogy bár a fejlesztők egészen jól skálázták az egyes szereplőket, azért akadnak közöttük igazán halálos kombinációk, tehát kell majd még pár frissítés, amíg mind a 25 hős megkapja a megfelelő korlátozásait, avagy fejlesztéseit annak függvényében, hogy gyengébbek vagy erősebbek-e az átlaghoz mérten.

Hangok, zene: A Battleborn meglehetősen semmitmondó zenéket tálal az intenzív összecsapások alá, amelyek ráadásul el is lehetetlenítik, hogy megfelelően odafigyeljünk a dallamokra, miközben a szinkronok és egyéb hanghatások kapcsán sem brillíroztak az ezekért felelős szakemberek.

Összegzés: A Gearbox legújabb játékával kapcsolatban egy kicsit úgy érezhetjük majd magunkat, hogy bár sok előzetes ígéret elhangzott, rengeteg elképesztő ötlet is felvetült, azonban a csapat ezeknek csak egy bizonyos részét tudta megvalósítani a végeredmény keretein belül. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy a Battleborn rossz lenne, de több tekintetben is egy hatalmas kihagyott ziccer, egy eléggé összecsapottnak és elhamarkodottnak tűnő alkotás, amit talán a későbbi tartalmak jobban feltámasztanak majd, de összességében sokaknak már talán elege van abból, hogy minden félkész állapotban vagy darabokban jelenik meg a piacon, így ennek az alkotásnak sem adnak már elegendő időt. Ha egy igazán különleges online FPS-t keresünk, amely a MOBA szabályrendszert ötvözi a belső nézetes akciók intenzitásával, akkor a játékkal garantáltan mi is kellemes perceket tölthetünk majd el, de a negatívumai és a problémái mindvégig szürke árnyakként lebegnek majd a háttérben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Cryalot #1
    ...olyan mintha a sok vádat ami érte őket a borderlands kapcsán , összesűrítették volna itt egy játékba. Pedig már a BL2 sem igazi "folytatás a javából".