Gyurkity Péter
Magyarok mérték meg a legnagyobb névtelen törpebolygót
A pontosított mérés révén a törpebolygó egycsapásra a legnagyobb névtelen példánnyá vált.
A NASA oldalán olvashatunk egy, a The Astronomical Journal magazinban megjelent új tanulmányról, amely magyar vezetéssel készült. A kutatók a Naprendszerben található egyik törpebolygót vették közelebbről szemügyre, az új mérés alapján pedig kiderült, hogy a legnagyobb névtelen példányról van szó.
Pál András, a budapesti Konkoly Obszervatórium tudományos főmunkatársa, vezette a csapatot, amely a 2007 OR10 névre hallgató, vagyis valójában még hivatalos név nélküli törpebolygót figyelte meg, a Herschel Space Observatory korábban megkapott infravörös adatait kombinálva a Kepler K2-küldetés új számaival. Ebből hamarosan kiderült, hogy a törpebolygó átmérője 1535 kilométer, ami így 100 kilométerrel nagyobb, mint a Makemake, illetve egyharmaddal kisebb, mint a Plútó. A Herschel adatai alapján az átmérőt korábban 1280 kilométerre becsülték, az eltérés tehát itt 255 kilométerre rúg, amiben kulcsszerepet játszott a forgás sebességének meghatározása.
A szakembereknek ugyanis azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a 2007 OR10 (amelyet nevének megfelelően még 2007-ben, amerikai kutatók fedeztek fel) meglehetősen sötét felszínnel és erősebb gravitációval rendelkezik, forgási sebessége pedig igencsak alacsony, hiszen egy teljes fordulat csaknem 45 órát vesz igénybe - ezzel a Naprendszer leglassabban forgó objektumai közé tartozik. A kapott adatok arra utalnak, hogy a felszínen a metán, a szén-monoxid, illetve a nitrogén elegye található, természetesen fagyott formában, amely az ennél kisebb törpebolygókon már kevésbé valószínű.
Azt még nem tudni, hogy a 2007 OR10 mikor kaphatja meg végleges elnevezését, ez ugyanis az eredeti csapat feladata lesz.
A NASA oldalán olvashatunk egy, a The Astronomical Journal magazinban megjelent új tanulmányról, amely magyar vezetéssel készült. A kutatók a Naprendszerben található egyik törpebolygót vették közelebbről szemügyre, az új mérés alapján pedig kiderült, hogy a legnagyobb névtelen példányról van szó.
Pál András, a budapesti Konkoly Obszervatórium tudományos főmunkatársa, vezette a csapatot, amely a 2007 OR10 névre hallgató, vagyis valójában még hivatalos név nélküli törpebolygót figyelte meg, a Herschel Space Observatory korábban megkapott infravörös adatait kombinálva a Kepler K2-küldetés új számaival. Ebből hamarosan kiderült, hogy a törpebolygó átmérője 1535 kilométer, ami így 100 kilométerrel nagyobb, mint a Makemake, illetve egyharmaddal kisebb, mint a Plútó. A Herschel adatai alapján az átmérőt korábban 1280 kilométerre becsülték, az eltérés tehát itt 255 kilométerre rúg, amiben kulcsszerepet játszott a forgás sebességének meghatározása.
A szakembereknek ugyanis azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a 2007 OR10 (amelyet nevének megfelelően még 2007-ben, amerikai kutatók fedeztek fel) meglehetősen sötét felszínnel és erősebb gravitációval rendelkezik, forgási sebessége pedig igencsak alacsony, hiszen egy teljes fordulat csaknem 45 órát vesz igénybe - ezzel a Naprendszer leglassabban forgó objektumai közé tartozik. A kapott adatok arra utalnak, hogy a felszínen a metán, a szén-monoxid, illetve a nitrogén elegye található, természetesen fagyott formában, amely az ennél kisebb törpebolygókon már kevésbé valószínű.
Azt még nem tudni, hogy a 2007 OR10 mikor kaphatja meg végleges elnevezését, ez ugyanis az eredeti csapat feladata lesz.