Matematikusok és archeológusok közösen jutottak arra a következtetésre, hogy a Bibliát időszámításunk előtt 800-ban írták meg első alkalommal.

Lehet az ember hithű keresztény vagy ateista, a Biblia tartalmával, az abban foglalt történetekkel mindenki tisztában van. Ha nem is tudja szóról szóra elmondani a különböző tanításokat vagy részeket, de nagyobb körvonalakban mindenki ismeri Jézus történetét vagy a zsidók kivonulását Egyiptomból. A történészek, kutatók és egyéb, a téma iránt érdeklődő professzorok folyamatosan próbálják megállapítani a könyv keletkezésének pontos idejét, de a vita folyamatosan tart. Az egyik marginális pontja a fennálló nézetkülönbségnek az, hogy Kr. e. 586-ban, Jeruzsálem lerombolása után jegyezték le az első sorokat vagy már előtte létezett.

A csoport, mely előbbit állítja arra alapozza feltevését, hogy Jozsué könyvétől a Királyok második könyvéig a történeteket a Babilonba való menekülés ihlette, azonban ma a másik csoport egyik képviselője, az izraeli Tel Aviv Egyetem matematikusa, Shira Faigenbaum-Golovin bejelentette, hogy első alkalommal van bizonyíték a kezükben ennek ellenkezőjének bizonyítására. A régészekkel kiegészített matematikus csoport kézíráselemzést végzett a Holt-tengertől nyugatra található Aradban látható héber írásokon és megállapították, hogy jóval Kr. e. 586 előttről, hat különböző embertől származnak.



Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekből és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad ősi katonai erőd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplő 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. Az idők során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket. Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeiről szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetőktől az erőd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzői úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem "szakmai szövegek", továbbá az erőd is egy félreeső vidéken állt.

Az igaz, hogy ezek a szövegek nem a Bibliából származnak, de ez a felfedezés alátámasztja, hogy akkoriban elterjedt volt az írástudomány és ez segíthetett a bibliai történetek megalkotásában. "Először van bármilyen bizonyíték a kezünkben" - árulta el Israel Finkelstein archeológus. "Mivel elég félreeső helyen találtuk a szövegeket, így feltételezzük, hogy az írásbeliség elég elterjedt volt a korban és hogy minden társadalmi csoportban többségben voltak az írni-olvasni tudó emberek."

Christopher Rollston, a George Washington Egyetem régész-professzora szerint ez akár 200 évvel is korábbra datálhatja a Biblia keletkezésének idejét. "Most már elég sok régészeti bizonyítékunk van arra, hogy a Biblia bizonyos részeit Kr. e. 800 körül írták." A kutatást vezető Shaus szerint az új bizonyítékok új lendületet adtak számukra és tovább folytatják a munkálatokat és reményeik szerint egy nap össze tudják rakni a Biblia keletkezésének körülményeit. A Holt-tengeri tekercsekről, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyűjteményéről úgy gondolják, hogy évszázadokkal későbbről származik.