Szekeres Viktor
Viharlovagok - Katasztrófa a tengeren
Vannak filmek, amelyeket teljesen felesleges elkészíteni. Nem azért, mert annyira rosszak lennének, hanem éppen azért, mert egyszerűen csak "nem rosszak".
Hogy tetszett a Viharlovagok?
Nemcsak felesleges filmek léteznek, hanem olyanok is, amikre kár a szót vesztegetni. Az persze egyáltalán nem rossz dolog, ha egy filmről pár sor alapján mindenki el tudja dönteni, hogy neki való-e, márpedig a Viharlovagok ilyen. Egyrészt nem hátrány, ha az ember tudja, hogy Disney-film (de persze nem feltétlenül gyerekeknek szól), másrészt, hogy egy, az 50-es években játszódó igaz történet, harmadrészt pedig, hogy tengeri katasztrófafilm.
A sztorit nem is érdemes taglalni tovább, a fenti pár morzsa épp elég a döntéshez, karakterszintre pedig azért nem érdemes lemerészkedni, mert rettenetesen tipikus figurákkal van megtömve a film. Hogy a valóságban is ennyire klisések voltak a tengerészek és a többiek, vagy csak a filmes verzió miatt kerültek totálisan lebutításra, azt nem tudjuk, de ha előbbiről van szó, akkor a készítők élhettek volna némi kreatív szabadsággal.
2016-ot írunk, így teljesen természetes, hogy a Viharlovagok látvány tekintetében javarészt kifogástalan, a tengeri jelenetek tényleg nagyon erősek, főleg, ha megfelelő vásznon kíséri őket figyelemmel az ember. Azonban ez a film sajnos nem csak a nyílt vízen játszódik, a szárazföldi események ugyanis igencsak ihletetlenek, a melodráma döbbenetesen felesleges, a romantikázást hányaveti, még akkor is, ha a valóságban is ez történt.
A Viharlovagokkal a legnagyobb gond az, hogy bármennyire is megsüvegelendő némely teljesítmény benne, bármennyire is tudjuk, hogy a valóságban nagy dolog történt, mint film teljesen feleslegesnek tűnik, ma ráadásul még régimódinak is hat. Meg lehet nézni, nem okoz maradandó károsodást, az ember lehet, hogy jól is fogja magát érezni tőle, tipikusan "egynek elmegy"-kategória, de a világon semmi sem indokolja azt, hogy az ember ne más, sokkal jobb filmet válasszon az éppen aktuális kínálatból (díjszezon van, ez nem nehéz). Mint ahogy az is biztos, hogy otthon is jobb döntés lehet egy régi klasszikus (akár katasztrófafilm) újranézése.
Az, hogy tudjuk, hogy a valóságban is megtörténtek az események, másfajta gondolkodásra készteti az embert, s aki fogékony az ilyesmire, az át fogja érezni a sokszor (és túl repetitíven) hangsúlyozott téteket. Sőt, az embernek néhol az az érzése, hogy egy dokumentumfilm a témáról még ennél a változatnál is érdekesebb lehetne.
A sztorit nem is érdemes taglalni tovább, a fenti pár morzsa épp elég a döntéshez, karakterszintre pedig azért nem érdemes lemerészkedni, mert rettenetesen tipikus figurákkal van megtömve a film. Hogy a valóságban is ennyire klisések voltak a tengerészek és a többiek, vagy csak a filmes verzió miatt kerültek totálisan lebutításra, azt nem tudjuk, de ha előbbiről van szó, akkor a készítők élhettek volna némi kreatív szabadsággal.
2016-ot írunk, így teljesen természetes, hogy a Viharlovagok látvány tekintetében javarészt kifogástalan, a tengeri jelenetek tényleg nagyon erősek, főleg, ha megfelelő vásznon kíséri őket figyelemmel az ember. Azonban ez a film sajnos nem csak a nyílt vízen játszódik, a szárazföldi események ugyanis igencsak ihletetlenek, a melodráma döbbenetesen felesleges, a romantikázást hányaveti, még akkor is, ha a valóságban is ez történt.
A Viharlovagokkal a legnagyobb gond az, hogy bármennyire is megsüvegelendő némely teljesítmény benne, bármennyire is tudjuk, hogy a valóságban nagy dolog történt, mint film teljesen feleslegesnek tűnik, ma ráadásul még régimódinak is hat. Meg lehet nézni, nem okoz maradandó károsodást, az ember lehet, hogy jól is fogja magát érezni tőle, tipikusan "egynek elmegy"-kategória, de a világon semmi sem indokolja azt, hogy az ember ne más, sokkal jobb filmet válasszon az éppen aktuális kínálatból (díjszezon van, ez nem nehéz). Mint ahogy az is biztos, hogy otthon is jobb döntés lehet egy régi klasszikus (akár katasztrófafilm) újranézése.
Az, hogy tudjuk, hogy a valóságban is megtörténtek az események, másfajta gondolkodásra készteti az embert, s aki fogékony az ilyesmire, az át fogja érezni a sokszor (és túl repetitíven) hangsúlyozott téteket. Sőt, az embernek néhol az az érzése, hogy egy dokumentumfilm a témáról még ennél a változatnál is érdekesebb lehetne.
|
Viharlovagok (The Finest Hour)
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 117 perc, 2015 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Craig Gillespie forgatókönyvíró: Eric Johnson, Paul Tamasy operatőr: Javier Aguirresarobe producer: Dorothy Aufiero szereplő(k): Chris Pine (Bernie Webber) Eric Bana (Daniel Cluff) Kyle Gallner (Andy Fitzgerald) Holliday Grainger (Miriam) Ben Foster (Richard Livesey) Casey Affleck (Ray Sybert) |
