SG.hu
Just Cause 3
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: Avalanche Studios
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X6 1075T processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon HD 7870 grafikus kártya, 6 GB RAM, 54 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-3770 4-Core 3,4 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 780 vagy ATI Radeon R9 290 grafikus kártya, 8 GB RAM, 54 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Just Cause 2, GTA V
Kategória: nyitott világú akciójáték
Megérkezett a nyitott világú akciójátékok leglátványosabb és legintenzívebb élményét garantáló sorozatának legújabb tagja, amely továbbra sem okoz csalódást a műfaj kedvelőinek. Just Cause 3 játéktesztünk következik!
A GTA-sorozat sikerének receptje elsőre talán egyszerűnek, mi több nyilvánvalónak tekinthető, azonban mégis szinte az összes fejlesztőcsapat belebukott, amikor megpróbálták egy az egyben lemásolni a Rockstar játékát. Voltak azért sikeresebb kezdeményezések, de ezek is csak azzal tudtak elismerést kivívni maguknak, hogy más koncepciót választottak. Míg például a Saints Row-sorozat egy őrült és extrém módon humoros megvalósítással tálalta a nyitott világú kalandozás élményét, addig az Avalanche Studios csapata a Just Cause név alatt megteremtett egy olyan különleges alkotást, amely az interaktív akciófilmek sajátosságait észbontóan látványos jelenetekkel varázsolta a képernyőre, méghozzá a totális szabadság társaságában.
A franchise már az első részében is nagyon jól elkülöníthető stílusjegyeket vonultatott fel, amelyek a második epizódban még hangsúlyosabb szerepet kaptak, most pedig itt a harmadik felvonás, amely minden eddiginél többet, jobbat és természetesen szebbet kínál ebből a különleges élményből. Noha sokaknak már ez is elég lehet a kipróbáláshoz, összességében azonban badarság lenne ennyivel elintézni a játékot. Lássuk tehát alaposabban is, hogy miként sikerült a Just Cause 3!
Kezdjük rögtön azzal a ténnyel, hogy az Avalanche Studios sorozatának soha nem a történet volt az erőssége. Míg a bemutatkozó epizód cselekménye fogcsikorgatva elment a maga akcióhősös kliséivel, addig a folytatás ezen a téren nagyon gyenge volt, éppen ezért kellemes meglepetésként hatott, hogy a készítők megpróbáltak javítani a sztori minőségén, ami a korábbiakkal ellentétben már nem próbálja véresen komolyan venni önmagát, inkább humorral tálalja az izgalmas és még mindig látványos kalandokat.
Óriási pozitívum, hogy a készítők már nemcsak a mellékküldetések, hanem néhány főbb feladat során is viccesebb megközelítést alkalmaztak, a humor tehát a sztori és az események mellett a küldetésekben is megjelenik, noha tény, hogy néha kissé erőltetett formában, de a próbálkozást így is díjaznunk kell. Maga a cselekmény egyébiránt újfent Rico Rodriguezt állítja a középpontba, aki 6 évvel a második rész eseményei után visszatér Medici szigetére, hogy felvegye a kesztyűt egy brutális diktátor, bizonyos Sebastiano Di Ravello önkényuralma ellen. A szokásos klisék elpufogtatása mellett a Just Cause 3 nem mellőzi a váratlan fordulatokat, de azért semmivel se várjunk bonyolultabb történetet egy B-kategóriás hollywoodi mozinál, ami még ennek ellenére is elismerő kijelentés a korábbi részek teljesítményét követően.
Az alkotás tehát ezen a téren határozott változást tudott felmutatni, ami a játékmenet szempontjából csak részben igaz, ebben a tekintetben ugyanis a végeredmény maximálisan az elődök által kitaposott ösvényen halad. Ez mindennek nevezhető, csak éppen problémának nem, hiszen ha valamivel, akkor a játékélménnyel soha nem volt gond a Just Cause-sorozatban, ebből kifolyólag most is egy nyitott világú akciózás vár ránk, egy rendkívüli mértékben kidolgozott mediterrán szigettel a középpontban, amelyre a nagyobb városok, a kisebb falvak, az erdők, a hegyek, a sík vidékek és a végtelennek tűnő tengerek egyaránt jellemzőek.
A táj tehát kellően változatos, de ami még ennél is jobb, hogy a játéktér elképesztően berendezett, megfelelően részletes, hovatovább szereplői úgy élik a mindennapjaikat, mintha az a valóság lenne. Csak kíváncsiságból érdemes elmerülni például a leghétköznapibb állampolgár életében is, aki gyakran olyan helyzetekbe kerülhet - például rosszul lesz, vagy lerobban az autójával -, hogy az példátlannak tekinthető még a GTA V-höz mérten is. Ez utóbbi Medici óriási területének méreteire egyaránt igaz, amit bár a készítők nem tudtak olyan minőségű tartalommal megtölteni, mint a Rockstar emberei, de azért garantáltan itt sem unatkozunk majd.
A Just Cause 3 világában Rico irányításával folyamatosan azon törjük a fejünket, hogy miként tudnánk nagyobb károkat okozni az ellenséges diktátor soraiban. Ennek érdekében a legtöbb mellékküldetésünk is arra épül majd, hogy valamit a levegőbe kell repítenünk - a másik általános alternatíva még a versenyzés, illetve az ehhez kapcsolódó különféle ügyességi feladatok lesznek -, az igazi izgalmakat viszont még mindig a főbb küldetésekkel kapjuk majd. Ehhez a lázadók oldalán nemcsak DiRavello propagandaeszközeit kell rendszeresen megtizedelnünk, hanem fel kell robbantanunk, illetve el kell foglalnunk azokat a létesítményeket is, amelyek a főellenfél hatalmának zálogát szolgálják.
A kérdéses helyszíneken rendszerint több üzemanyagtartály, műholdak és egyéb apróságok kaptak helyet annak érdekében, hogy minél nagyobb tűzijátékot tudjunk rendezni az elfoglalásuk során, amit úgy kivitelezünk, ahogyan csak szeretnénk, az Avalanche Studios munkatársai ugyanis ezen a téren egyáltalán nem kötötték meg a kezünket. Támadhatunk földön, vízen és levegőben, beroboghatunk járművel, de két lábon is, hogy a nálunk lévő fegyverekkel vigyünk véghez féktelen pusztítást.
Az elérhető pisztolyok, géppuskák és rakétavetők száma ugyan elég szerény lett, azonban éppen elegendő ahhoz, hogy óriási felfordulást hagyjunk magunk mögött, hovatovább mindig lesz nálunk robbanószer is - végtelen mennyiségben -, ami azért alaposan megkönnyíti a dolgunkat, ha rombolásról van szó. Bármelyik bevetés közben rögtönözhetünk, használhatjuk az ellenfél fegyvereit és eszközeit, ezáltal beülhetünk egy tankba, vagy megoldhatjuk a feladatot csendben, riadó nélkül is, ahogyan nekünk tetszik, illetve kényelmes.
Akárcsak a korábbi részekben, úgy a Just Cause 3-ban sem csak átlagos eszközökkel tudunk dacolni ellenfeleinkkel, illetve a távolságokkal, lévén lesz két olyan kiegészítő eszközünk, amelyek már a sorozat jellegzetességeinek tekinthetők. Az egyik ilyen a grappling hook, ami kvázi egy extra erős csáklyaként képes arra, hogy hősünk bármihez oda tudja rántani magát, legyen szó akár objektumokról, akár járművekről, de a harc során is bevethetjük majd, a szupergyors mozgás mellett ugyanis például egy kis szerencsével még helikoptereket is leszedhetünk vele az égből.
Rico másik különleges felszerelése az ejtőernyője, amely olyan speciális, hogy bárhol és bármikor kinyitható, így leugorhatunk vele egy gyorsan mozgó autó tetejéről, de akár egy vadászgépből is kivetődhetünk úgy, hogy garantált lesz a földet érés biztonsága. Utóbbit a harmadik részben egyébiránt egy kis újdonság is kiegészíti, méghozzá főhősünk szárnyas ruhája, avagy a valóságban is létező wingsuit, amelynek alkalmazásával nem kell az ejtőernyőhöz nyúlnunk, ha a magasból leugorva szeretnénk szabadon szállni a szélben, ezzel a kis kiegészítővel ugyanis madárként szelhetjük majd a kék eget.
Nem szabad elfeledni továbbá, hogy hősünket az óriási játéktéren az ellenállás tagjai is segítik majd, tehát bármikor szükségünk van valamire - például nem akarunk autót lopni vagy gyalogolni -, akkor csak egyetlen szavunkba kerül, és a korábban a garázsba már bevitt járműveket a lázadók leszállítják számunkra, ami igaz az utánpótlásra is. Amennyiben például kifogyott a rakétavetőnk vagy a géppuskánk, csak egy gombnyomás, és már jön is a szállítmány, hogy a féktelen és egyben látványos rombolás - ami valóban a legtöbb akciófilmet is pironkodásra kényszerítheti - soha ne érjen véget.
A Just Cause 3 legnagyobb hibája és hiányossága, hogy elődeihez képest is nagyon hamar unalmassá és ismétlődővé válik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bár valóban elképesztő a látvány, óriási élmény a rombolás, sőt rengeteg lehetőség vár majd ránk a mellékküldetések teljesítése során, a fejlesztők kreativitása azonban ezúttal sem tört az égig, vagyis nagyjából már a második-harmadik órában belefuthatunk ismétlődésekbe, ami a 25-30 órás kampány során rendkívül idegesítő lesz.
Szinte garantált, hogy a legtöbben az újabb létesítmények feloldása után elérhető kihívások többségét nem azért teljesítik majd, mert olyan jó lenne a problémás irányítással versenyezni, hanem azért, mert cserébe értékes fejlesztésekkel gyarapíthatjuk hősünk felszereléseit, ám egy idő után már ez sem jelent túl nagy változatosságot, inkább csak önismétlés vár ránk ezen a téren. Amit érdemes még kiemelni a játék kapcsán, hogy multiplayer mód ezúttal sem került bele - a rajongók már dolgoznak rajta egy modifikáció képében -, ám a kampány átélése és Medici szigetének felfedezése a hibák ellenére is olyan egységes, valamint magas színvonalat képvisel, hogy ezt egyáltalán nem hiányoljuk majd.
Grafika:
A Just Cause 3 PC-s változata megfelelő konfiguráció társaságában egyáltalán nem csúnya, sőt mi több, bőven képes hozni azt a szintet, mint korábban a GTA V, azonban míg a Rockstar összességében ügyes volt az optimalizálással, addig ez az Avalanche Studios művéről már nem mondható el. A nagyobb területeken, a forgalmasabb helyeken vagy a látványosabb robbanások idején például hajlamos meg-megakadni a játék, ami nemcsak számítógépen, hanem konzolokon is igaz. Ezt azonban hajlandóak vagyunk elnézni annak tükrében, hogy a végeredmény elképesztően részletesre sikeredett, a legutolsó kisváros legkisebb utcája is kellően berendezett, a játéktér pedig hatalmas méreteket ölt. Nagy kár, hogy a készítők nem tudták megfelelő mennyiségű és minőségű tartalommal megtölteni a helyszíneket, noha ez a küllem értékéből nyilvánvalóan semmit sem von el.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Miközben a kezelőfelület a korábbi részekből ismert kliséket és sajátosságokat álmodja tovább, addig az irányítás tekintetében továbbra is akadnak problémáink a Just Cause 3-mal. Míg karakterünk a levegőben nagyon egyszerűen terelgethető, az autók kormányzása a rossz fizikából és a kellemetlen tulajdonságokból kifolyólag még kontrollerrel is elég nehézkes lett, és hiába egyszerűsítettek a készítők a csáklya használatán, az továbbra sem működik úgy, ahogyan az elvárható lenne. Ezek az apróságok néha meg-megakasztják a játékélmény gördülékenységét, de azért az továbbra is egy elfogadható szint felett marad.
Játszhatóság: A történet ugyan minden eddiginél jobbra és humorosabbra sikeredett a Just Cause 3 keretein belül, a kampány azonban ennek ellenére sem tudja majd mindig fenntartani a figyelmünket, az egy kaptafára készült mellékes feladatok ugyanis csakhamar el tudják venni a kedvünket attól, hogy alaposabban is belemerüljünk Medici óriási szigetének felfedezésébe. A multiplayer módot a készítők ezúttal is kihagyták a játékból, de emiatt még mindig nincs hiányérzetünk, hiszen felesleges lett volna még több figyelmet elvenni a kampánytól, csupán azért, hogy legyenek benne felesleges, egyszer használatos többjátékos lehetőségek.
Intelligencia, nehézség:
A Just Cause 3 összességében egyáltalán nem tekinthető nehéznek, ellenben egyelőre még szép számmal akadnak benne idegesítő hibák, amelyek megkeseríthetik az életünket. Ami ennél sokkal rosszabb, hogy az ellenfelek mesterséges intelligenciája sincs igazán a helyzet magaslatán, így a legtöbb esetben meg sem próbálnak gondolkozni, csak lőnek ránk, mintha az lenne életük egyetlen célja. Ez a probléma szintén hozzájárul ahhoz, hogy még a fontosabb küldetések is hamar unalomba fulladjanak, olyan változatosság ugyanis nem vár ránk, mint például a Rockstar alkotásaiban.
Hangok, zene: A minőségi hangok és hanghatások fontos szerepet játszanak abban, hogy a játék mediterrán hangulatát és akciófilmes jellegét felerősítsék. Ezen a téren kevés kivetnivalót találunk a végeredményben, egyedül talán néhány szinkron lett egy kicsit túljátszva, de komoly problémák nincsenek.
Összegzés: A Just Cause 3 összességében ezúttal sem hazudtolta meg magát, hiszen egy olyan látványos alkotás lett, amelyben az akciófilmekre hajazó jelenetek, az óriási robbanások, a tűzpárbajok vagy éppen az autós üldözések hatásvadász formában jelennek meg, éppen úgy, ahogyan azt a korábbi részekben megszerettük már. A játék talán nem váltja meg a világot, talán új színt sem hoz a színtérre, de amennyiben te is megőrülsz a nyitott világú, óriási szabadságot garantáló akciókért, akkor az Avalanche Studios alkotása tökéletesen kielégíti az igényeidet, hiszen magabiztosan hozza a kötelezőt, az úgynevezett papírformát, de annál egy kicsivel sem többet. Ha az első két rész tetszett, biztosan ebben sem csalódsz majd!
Fejlesztő: Avalanche Studios
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X6 1075T processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon HD 7870 grafikus kártya, 6 GB RAM, 54 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-3770 4-Core 3,4 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 780 vagy ATI Radeon R9 290 grafikus kártya, 8 GB RAM, 54 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Just Cause 2, GTA V
Kategória: nyitott világú akciójáték
Megérkezett a nyitott világú akciójátékok leglátványosabb és legintenzívebb élményét garantáló sorozatának legújabb tagja, amely továbbra sem okoz csalódást a műfaj kedvelőinek. Just Cause 3 játéktesztünk következik!
A GTA-sorozat sikerének receptje elsőre talán egyszerűnek, mi több nyilvánvalónak tekinthető, azonban mégis szinte az összes fejlesztőcsapat belebukott, amikor megpróbálták egy az egyben lemásolni a Rockstar játékát. Voltak azért sikeresebb kezdeményezések, de ezek is csak azzal tudtak elismerést kivívni maguknak, hogy más koncepciót választottak. Míg például a Saints Row-sorozat egy őrült és extrém módon humoros megvalósítással tálalta a nyitott világú kalandozás élményét, addig az Avalanche Studios csapata a Just Cause név alatt megteremtett egy olyan különleges alkotást, amely az interaktív akciófilmek sajátosságait észbontóan látványos jelenetekkel varázsolta a képernyőre, méghozzá a totális szabadság társaságában.
A franchise már az első részében is nagyon jól elkülöníthető stílusjegyeket vonultatott fel, amelyek a második epizódban még hangsúlyosabb szerepet kaptak, most pedig itt a harmadik felvonás, amely minden eddiginél többet, jobbat és természetesen szebbet kínál ebből a különleges élményből. Noha sokaknak már ez is elég lehet a kipróbáláshoz, összességében azonban badarság lenne ennyivel elintézni a játékot. Lássuk tehát alaposabban is, hogy miként sikerült a Just Cause 3!
Kezdjük rögtön azzal a ténnyel, hogy az Avalanche Studios sorozatának soha nem a történet volt az erőssége. Míg a bemutatkozó epizód cselekménye fogcsikorgatva elment a maga akcióhősös kliséivel, addig a folytatás ezen a téren nagyon gyenge volt, éppen ezért kellemes meglepetésként hatott, hogy a készítők megpróbáltak javítani a sztori minőségén, ami a korábbiakkal ellentétben már nem próbálja véresen komolyan venni önmagát, inkább humorral tálalja az izgalmas és még mindig látványos kalandokat.
Óriási pozitívum, hogy a készítők már nemcsak a mellékküldetések, hanem néhány főbb feladat során is viccesebb megközelítést alkalmaztak, a humor tehát a sztori és az események mellett a küldetésekben is megjelenik, noha tény, hogy néha kissé erőltetett formában, de a próbálkozást így is díjaznunk kell. Maga a cselekmény egyébiránt újfent Rico Rodriguezt állítja a középpontba, aki 6 évvel a második rész eseményei után visszatér Medici szigetére, hogy felvegye a kesztyűt egy brutális diktátor, bizonyos Sebastiano Di Ravello önkényuralma ellen. A szokásos klisék elpufogtatása mellett a Just Cause 3 nem mellőzi a váratlan fordulatokat, de azért semmivel se várjunk bonyolultabb történetet egy B-kategóriás hollywoodi mozinál, ami még ennek ellenére is elismerő kijelentés a korábbi részek teljesítményét követően.
Az alkotás tehát ezen a téren határozott változást tudott felmutatni, ami a játékmenet szempontjából csak részben igaz, ebben a tekintetben ugyanis a végeredmény maximálisan az elődök által kitaposott ösvényen halad. Ez mindennek nevezhető, csak éppen problémának nem, hiszen ha valamivel, akkor a játékélménnyel soha nem volt gond a Just Cause-sorozatban, ebből kifolyólag most is egy nyitott világú akciózás vár ránk, egy rendkívüli mértékben kidolgozott mediterrán szigettel a középpontban, amelyre a nagyobb városok, a kisebb falvak, az erdők, a hegyek, a sík vidékek és a végtelennek tűnő tengerek egyaránt jellemzőek.
A táj tehát kellően változatos, de ami még ennél is jobb, hogy a játéktér elképesztően berendezett, megfelelően részletes, hovatovább szereplői úgy élik a mindennapjaikat, mintha az a valóság lenne. Csak kíváncsiságból érdemes elmerülni például a leghétköznapibb állampolgár életében is, aki gyakran olyan helyzetekbe kerülhet - például rosszul lesz, vagy lerobban az autójával -, hogy az példátlannak tekinthető még a GTA V-höz mérten is. Ez utóbbi Medici óriási területének méreteire egyaránt igaz, amit bár a készítők nem tudtak olyan minőségű tartalommal megtölteni, mint a Rockstar emberei, de azért garantáltan itt sem unatkozunk majd.
A Just Cause 3 világában Rico irányításával folyamatosan azon törjük a fejünket, hogy miként tudnánk nagyobb károkat okozni az ellenséges diktátor soraiban. Ennek érdekében a legtöbb mellékküldetésünk is arra épül majd, hogy valamit a levegőbe kell repítenünk - a másik általános alternatíva még a versenyzés, illetve az ehhez kapcsolódó különféle ügyességi feladatok lesznek -, az igazi izgalmakat viszont még mindig a főbb küldetésekkel kapjuk majd. Ehhez a lázadók oldalán nemcsak DiRavello propagandaeszközeit kell rendszeresen megtizedelnünk, hanem fel kell robbantanunk, illetve el kell foglalnunk azokat a létesítményeket is, amelyek a főellenfél hatalmának zálogát szolgálják.
A kérdéses helyszíneken rendszerint több üzemanyagtartály, műholdak és egyéb apróságok kaptak helyet annak érdekében, hogy minél nagyobb tűzijátékot tudjunk rendezni az elfoglalásuk során, amit úgy kivitelezünk, ahogyan csak szeretnénk, az Avalanche Studios munkatársai ugyanis ezen a téren egyáltalán nem kötötték meg a kezünket. Támadhatunk földön, vízen és levegőben, beroboghatunk járművel, de két lábon is, hogy a nálunk lévő fegyverekkel vigyünk véghez féktelen pusztítást.
Az elérhető pisztolyok, géppuskák és rakétavetők száma ugyan elég szerény lett, azonban éppen elegendő ahhoz, hogy óriási felfordulást hagyjunk magunk mögött, hovatovább mindig lesz nálunk robbanószer is - végtelen mennyiségben -, ami azért alaposan megkönnyíti a dolgunkat, ha rombolásról van szó. Bármelyik bevetés közben rögtönözhetünk, használhatjuk az ellenfél fegyvereit és eszközeit, ezáltal beülhetünk egy tankba, vagy megoldhatjuk a feladatot csendben, riadó nélkül is, ahogyan nekünk tetszik, illetve kényelmes.
Akárcsak a korábbi részekben, úgy a Just Cause 3-ban sem csak átlagos eszközökkel tudunk dacolni ellenfeleinkkel, illetve a távolságokkal, lévén lesz két olyan kiegészítő eszközünk, amelyek már a sorozat jellegzetességeinek tekinthetők. Az egyik ilyen a grappling hook, ami kvázi egy extra erős csáklyaként képes arra, hogy hősünk bármihez oda tudja rántani magát, legyen szó akár objektumokról, akár járművekről, de a harc során is bevethetjük majd, a szupergyors mozgás mellett ugyanis például egy kis szerencsével még helikoptereket is leszedhetünk vele az égből.
Rico másik különleges felszerelése az ejtőernyője, amely olyan speciális, hogy bárhol és bármikor kinyitható, így leugorhatunk vele egy gyorsan mozgó autó tetejéről, de akár egy vadászgépből is kivetődhetünk úgy, hogy garantált lesz a földet érés biztonsága. Utóbbit a harmadik részben egyébiránt egy kis újdonság is kiegészíti, méghozzá főhősünk szárnyas ruhája, avagy a valóságban is létező wingsuit, amelynek alkalmazásával nem kell az ejtőernyőhöz nyúlnunk, ha a magasból leugorva szeretnénk szabadon szállni a szélben, ezzel a kis kiegészítővel ugyanis madárként szelhetjük majd a kék eget.
Nem szabad elfeledni továbbá, hogy hősünket az óriási játéktéren az ellenállás tagjai is segítik majd, tehát bármikor szükségünk van valamire - például nem akarunk autót lopni vagy gyalogolni -, akkor csak egyetlen szavunkba kerül, és a korábban a garázsba már bevitt járműveket a lázadók leszállítják számunkra, ami igaz az utánpótlásra is. Amennyiben például kifogyott a rakétavetőnk vagy a géppuskánk, csak egy gombnyomás, és már jön is a szállítmány, hogy a féktelen és egyben látványos rombolás - ami valóban a legtöbb akciófilmet is pironkodásra kényszerítheti - soha ne érjen véget.
A Just Cause 3 legnagyobb hibája és hiányossága, hogy elődeihez képest is nagyon hamar unalmassá és ismétlődővé válik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bár valóban elképesztő a látvány, óriási élmény a rombolás, sőt rengeteg lehetőség vár majd ránk a mellékküldetések teljesítése során, a fejlesztők kreativitása azonban ezúttal sem tört az égig, vagyis nagyjából már a második-harmadik órában belefuthatunk ismétlődésekbe, ami a 25-30 órás kampány során rendkívül idegesítő lesz.
Szinte garantált, hogy a legtöbben az újabb létesítmények feloldása után elérhető kihívások többségét nem azért teljesítik majd, mert olyan jó lenne a problémás irányítással versenyezni, hanem azért, mert cserébe értékes fejlesztésekkel gyarapíthatjuk hősünk felszereléseit, ám egy idő után már ez sem jelent túl nagy változatosságot, inkább csak önismétlés vár ránk ezen a téren. Amit érdemes még kiemelni a játék kapcsán, hogy multiplayer mód ezúttal sem került bele - a rajongók már dolgoznak rajta egy modifikáció képében -, ám a kampány átélése és Medici szigetének felfedezése a hibák ellenére is olyan egységes, valamint magas színvonalat képvisel, hogy ezt egyáltalán nem hiányoljuk majd.
Grafika:
A Just Cause 3 PC-s változata megfelelő konfiguráció társaságában egyáltalán nem csúnya, sőt mi több, bőven képes hozni azt a szintet, mint korábban a GTA V, azonban míg a Rockstar összességében ügyes volt az optimalizálással, addig ez az Avalanche Studios művéről már nem mondható el. A nagyobb területeken, a forgalmasabb helyeken vagy a látványosabb robbanások idején például hajlamos meg-megakadni a játék, ami nemcsak számítógépen, hanem konzolokon is igaz. Ezt azonban hajlandóak vagyunk elnézni annak tükrében, hogy a végeredmény elképesztően részletesre sikeredett, a legutolsó kisváros legkisebb utcája is kellően berendezett, a játéktér pedig hatalmas méreteket ölt. Nagy kár, hogy a készítők nem tudták megfelelő mennyiségű és minőségű tartalommal megtölteni a helyszíneket, noha ez a küllem értékéből nyilvánvalóan semmit sem von el.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Miközben a kezelőfelület a korábbi részekből ismert kliséket és sajátosságokat álmodja tovább, addig az irányítás tekintetében továbbra is akadnak problémáink a Just Cause 3-mal. Míg karakterünk a levegőben nagyon egyszerűen terelgethető, az autók kormányzása a rossz fizikából és a kellemetlen tulajdonságokból kifolyólag még kontrollerrel is elég nehézkes lett, és hiába egyszerűsítettek a készítők a csáklya használatán, az továbbra sem működik úgy, ahogyan az elvárható lenne. Ezek az apróságok néha meg-megakasztják a játékélmény gördülékenységét, de azért az továbbra is egy elfogadható szint felett marad.Játszhatóság:
A történet ugyan minden eddiginél jobbra és humorosabbra sikeredett a Just Cause 3 keretein belül, a kampány azonban ennek ellenére sem tudja majd mindig fenntartani a figyelmünket, az egy kaptafára készült mellékes feladatok ugyanis csakhamar el tudják venni a kedvünket attól, hogy alaposabban is belemerüljünk Medici óriási szigetének felfedezésébe. A multiplayer módot a készítők ezúttal is kihagyták a játékból, de emiatt még mindig nincs hiányérzetünk, hiszen felesleges lett volna még több figyelmet elvenni a kampánytól, csupán azért, hogy legyenek benne felesleges, egyszer használatos többjátékos lehetőségek.
Intelligencia, nehézség:
A Just Cause 3 összességében egyáltalán nem tekinthető nehéznek, ellenben egyelőre még szép számmal akadnak benne idegesítő hibák, amelyek megkeseríthetik az életünket. Ami ennél sokkal rosszabb, hogy az ellenfelek mesterséges intelligenciája sincs igazán a helyzet magaslatán, így a legtöbb esetben meg sem próbálnak gondolkozni, csak lőnek ránk, mintha az lenne életük egyetlen célja. Ez a probléma szintén hozzájárul ahhoz, hogy még a fontosabb küldetések is hamar unalomba fulladjanak, olyan változatosság ugyanis nem vár ránk, mint például a Rockstar alkotásaiban.
Hangok, zene:
A minőségi hangok és hanghatások fontos szerepet játszanak abban, hogy a játék mediterrán hangulatát és akciófilmes jellegét felerősítsék. Ezen a téren kevés kivetnivalót találunk a végeredményben, egyedül talán néhány szinkron lett egy kicsit túljátszva, de komoly problémák nincsenek.
Összegzés:
A Just Cause 3 összességében ezúttal sem hazudtolta meg magát, hiszen egy olyan látványos alkotás lett, amelyben az akciófilmekre hajazó jelenetek, az óriási robbanások, a tűzpárbajok vagy éppen az autós üldözések hatásvadász formában jelennek meg, éppen úgy, ahogyan azt a korábbi részekben megszerettük már. A játék talán nem váltja meg a világot, talán új színt sem hoz a színtérre, de amennyiben te is megőrülsz a nyitott világú, óriási szabadságot garantáló akciókért, akkor az Avalanche Studios alkotása tökéletesen kielégíti az igényeidet, hiszen magabiztosan hozza a kötelezőt, az úgynevezett papírformát, de annál egy kicsivel sem többet. Ha az első két rész tetszett, biztosan ebben sem csalódsz majd!