Berta Sándor
Különleges helyszínekre telepítenek IMAX-mozikat
Legutóbb a Bécsi Állami Operaházat átépítették át IMAX-teremmé, de más fejlesztésekkel is igyekeznek lépést tartani a házimozikkal.
A Mission Impossible 5 szomszédunkban lezajlott nagyszabású bemutatójáról mi is többször beszámoltunk. Eric Jacques, az IMAX műszaki vezetője elmondta, hogy a munkában összesen harmincan vettek részt. Áprilisban egyeztettek először a Paramount csapatával, illetve az opera műszaki vezetőivel, hogy mit lehet technikai szempontból megvalósítani és mit nem. A legnagyobb kihívást egyértelműen az jelentette, hogy elhelyezzék a 17 méter széles és 9,5 méter magas filmvásznat. Egyedi vásznat terveztek, amely pontosan elfért és kitöltötte az egész teret. A helyzetüket nehezítette, hogy volt, amin nem változtathattak, például a tetőre semmit sem szerelhettek fel, így alapvetően csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezték el az épületen.
A Mission Impossible 5-öt nem IMAX-kamerákkal forgatták, hanem utólag optimalizálták. A több hétig tartó digitális utómunka során a képeket finomították, hogy több részletet lehessen érzékelni: növelték a kontrasztot és az élességet, hogy a nézők úgy érezzék, mintha ők is az alkotás részesei volnának.
Három napig éjjel-nappal dolgoztak egyetlen vetítés kedvéért
Andrew Cripps, az IMAX Európáért felelős elnöke közölte: tervezik, hogy különleges események helyszínein is felszerelik a mozitechnikájukat, ugyanakkor konkrét elképzeléseik még nincsenek. A jövőben továbbra is az innovációkon kell dolgozniuk, mert a házimozi rendszerek képességei folyamatosan javulnak, így a mozitechnikának is meg kell újulnia.
A technológia egyik nagy újdonsága a nagy termekhez szánt lézeres vetítés. Az első mozikat - az USA-ban öt filmszínházat - már fel is szerelték ezzel a megoldással. Szeptemberben Nagy-Britanniában is lesz egy ilyen terem, majd az év végére Berlinben is. Feltétel, hogy a teremnek legalább 24 méter szélesnek kell lennie, hogy alkalmazni lehessen - állítólag ezáltal még szebbé válik a filmes élmény, mert a színek még tisztábban jelennek meg és nagyobb a kontraszt is. A 3D-filmeknél az is előny, hogy a kép világosabb és élesebb lesz. (Szintén lézeres vetítést alkalmaz a Dolby Cinema, melyet két holland városban telepítettek.)
Andrew Cripps és Eric Jacques a Bécsi Operaház előtt
Eric Jacques hozzátette, hogy a lézeres vetítés technikai megvalósítása még nagy kihívást jelent. A teljes rendszert kicsinyíteni kell még és eközben nagyon precízen kell eljárni. Ezzel kapcsolatban azonban a szakember további részleteket nem akart elárulni, viszont arra kitért, hogy a 3D-t egy nagyon hatékony megoldásnak tartja ha nagyon tudatosan alkalmazzák.
Cripps ezzel kapcsolatban utalt a rendezők alkotási szabadságára; eleinte szinte minden rendező erőltette a 3D-technológiát, ezért volt az, hogy nagyon sok film megjelent, amelyeket jobb lett volna nem így látni. Szerinte ha a rendezők jól kezelik a 3D-t, és a kezdetektől terveznek vele, azaz kreatív, új élményeket adó dolgokat találnak ki akkor a 3D valóban gazdagíthatja az alkotást. Becslése szerint a jövőben kevesebb hollywoodi film lesz látható 3D-ben, de ami igen, az masszívan a látványra megy. A nagyon jó 3D-filmek között említette a Jurassic World-öt, a Pi életét és az Avatárt, melyek nagyszerűek voltak 3D-ben is.
Az IMAX Európáért felelős elnöke végül leszögezte, hogy a kalózkodást a filmipar szempontjából komoly problémának tartja, de már reagáltak rá azzal, hogy a filmpremiereket globálisan viszonylag közeli időpontokra helyezték egymáshoz. Még inkább zavarja viszont a kikerülő kalózkópiák rossz minősége; a kalózok beülnek egy vetítésre, felveszik az alkotásokat, és katasztrófális, élvezhetetlen felvételeket tesznek közé, melyek még az egyébként jó filmektől is elveszik az emberek kedvét.
A Mission Impossible 5 szomszédunkban lezajlott nagyszabású bemutatójáról mi is többször beszámoltunk. Eric Jacques, az IMAX műszaki vezetője elmondta, hogy a munkában összesen harmincan vettek részt. Áprilisban egyeztettek először a Paramount csapatával, illetve az opera műszaki vezetőivel, hogy mit lehet technikai szempontból megvalósítani és mit nem. A legnagyobb kihívást egyértelműen az jelentette, hogy elhelyezzék a 17 méter széles és 9,5 méter magas filmvásznat. Egyedi vásznat terveztek, amely pontosan elfért és kitöltötte az egész teret. A helyzetüket nehezítette, hogy volt, amin nem változtathattak, például a tetőre semmit sem szerelhettek fel, így alapvetően csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezték el az épületen.
A Mission Impossible 5-öt nem IMAX-kamerákkal forgatták, hanem utólag optimalizálták. A több hétig tartó digitális utómunka során a képeket finomították, hogy több részletet lehessen érzékelni: növelték a kontrasztot és az élességet, hogy a nézők úgy érezzék, mintha ők is az alkotás részesei volnának.
Három napig éjjel-nappal dolgoztak egyetlen vetítés kedvéért
Andrew Cripps, az IMAX Európáért felelős elnöke közölte: tervezik, hogy különleges események helyszínein is felszerelik a mozitechnikájukat, ugyanakkor konkrét elképzeléseik még nincsenek. A jövőben továbbra is az innovációkon kell dolgozniuk, mert a házimozi rendszerek képességei folyamatosan javulnak, így a mozitechnikának is meg kell újulnia.
A technológia egyik nagy újdonsága a nagy termekhez szánt lézeres vetítés. Az első mozikat - az USA-ban öt filmszínházat - már fel is szerelték ezzel a megoldással. Szeptemberben Nagy-Britanniában is lesz egy ilyen terem, majd az év végére Berlinben is. Feltétel, hogy a teremnek legalább 24 méter szélesnek kell lennie, hogy alkalmazni lehessen - állítólag ezáltal még szebbé válik a filmes élmény, mert a színek még tisztábban jelennek meg és nagyobb a kontraszt is. A 3D-filmeknél az is előny, hogy a kép világosabb és élesebb lesz. (Szintén lézeres vetítést alkalmaz a Dolby Cinema, melyet két holland városban telepítettek.)
Andrew Cripps és Eric Jacques a Bécsi Operaház előtt
Eric Jacques hozzátette, hogy a lézeres vetítés technikai megvalósítása még nagy kihívást jelent. A teljes rendszert kicsinyíteni kell még és eközben nagyon precízen kell eljárni. Ezzel kapcsolatban azonban a szakember további részleteket nem akart elárulni, viszont arra kitért, hogy a 3D-t egy nagyon hatékony megoldásnak tartja ha nagyon tudatosan alkalmazzák.
Cripps ezzel kapcsolatban utalt a rendezők alkotási szabadságára; eleinte szinte minden rendező erőltette a 3D-technológiát, ezért volt az, hogy nagyon sok film megjelent, amelyeket jobb lett volna nem így látni. Szerinte ha a rendezők jól kezelik a 3D-t, és a kezdetektől terveznek vele, azaz kreatív, új élményeket adó dolgokat találnak ki akkor a 3D valóban gazdagíthatja az alkotást. Becslése szerint a jövőben kevesebb hollywoodi film lesz látható 3D-ben, de ami igen, az masszívan a látványra megy. A nagyon jó 3D-filmek között említette a Jurassic World-öt, a Pi életét és az Avatárt, melyek nagyszerűek voltak 3D-ben is.
Az IMAX Európáért felelős elnöke végül leszögezte, hogy a kalózkodást a filmipar szempontjából komoly problémának tartja, de már reagáltak rá azzal, hogy a filmpremiereket globálisan viszonylag közeli időpontokra helyezték egymáshoz. Még inkább zavarja viszont a kikerülő kalózkópiák rossz minősége; a kalózok beülnek egy vetítésre, felveszik az alkotásokat, és katasztrófális, élvezhetetlen felvételeket tesznek közé, melyek még az egyébként jó filmektől is elveszik az emberek kedvét.