Berta Sándor
A jövő autója inkább szolgáltatás, mint hardver lesz
A jövő városi infrastruktúrája még nincs kiépítve, ezért már most el kellene kezdeni kifejleszteni a jövő rendszereit. Rupert Stadler, az Audi vezérigazgatója az EU gazdasági bizottságában fejtette ki gondolatait.
"A 21. században az egyének szerepe jelentős mértékben megváltozott, aminek oka a minden életterületet érintő digitalizálás. Az ügyfelek napjainkban maguk is részt akarnak venni a termékek létrehozásában. Aki rendelkezik saját 3D-nyomtatóval, az akár ki is nyomtathatja a személyre szabott termékeket. Ma a vásárlók az értékteremtő lánc középpontjában és nem pedig a végén látják magukat, s ha nem elégedettek, akkor nagyon erősen bírálják a vállalatokat a közösségi portálokon."
"Amennyiben ma a jövő hálózatba kötött világáról beszélünk, akkor nem csupán a laptopokra, WiFi-hotspotokra, a Facebookra és a Twitterre gondolunk, a jövőben ugyanis minden életterület össze lesz kötve egymással. Tavaly csupán az összes eszköz 7 százaléka volt online, öt év múlva ez az arány 25 százalék lesz. Akkor már 50 milliárd intelligens tárgy lesz a bolygónkon, ez pedig drámai módon meg fogja változtatni a társadalmunkat. Ezért fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen szerepe lesz az autónak az áttörés ezen szakaszában és milyen többletértékeket kínál majd nekünk. A dolgok internetében az új autó több lesz mint hardver: a vezető és a digitális élete közötti interfész szerepét fogja betölteni. Amennyiben pedig a gépkocsi több lesz hardvernél, akkor mi is többek leszünk gyártóknál és szolgáltatókká válunk" - jelentette ki Rupert Stadler, az Audi vezérigazgatója.
Csak akkor fognak megfelelni az infrastruktúra-projektek a jövő kihívásainak, ha már most is foglalkozzunk a jövő technológiáival. Az, aki ki akarja fejleszteni 2030 operációs rendszerét, annak fel kell készülnie az akkori viszonyokra. A menedzser hangsúlyozta, hogy a jövő közúti járműve túlnő önmagán, összeköttetésben lesz a környezetével és más közlekedési szereplőkkel. Az autók megtanulják kezelni az új közlekedési szituációkat és megosztják egymással a tanult dolgokat. Emellett a város és a gépkocsik is egy hálózat tagjai lesznek.
A digitális világ olyan lehetőségeket kínál nekünk, amelyről soha nem álmodhattunk. Elég csak a közlekedési helyzettel kapcsolatos összes információra gondolni. Különbség van aközött, hogy valaki belehajt egy dugóba, véletlenül hallja a közlekedési híreket, a navigációs rendszere automatikusan új útvonalat tervez vagy valós idejű adatok folynak be más vezetők mobiltelefonjairól.
Stadler szerint mindenképpen a digitalizálás a kulcs. Az intelligens tárgyak közé tartoznak majd a lámpák, a közlekedési táblák, a parkolóhelyek, a buszok, a vasutak, a kerékpárok és autók. Ugyanakkor a 2050-es városi infrastruktúrák 75 százaléka még nincs kiépítve. A jövőben minden eszköz rendelkezni fog digitális operációs rendszerrel. A legjobb példa a jövőbeli megoldásokra a közlekedési lámpák állapotát neten megosztó Ampelinfo online, amely folyamatos haladást tesz lehetővé azáltal, hogy tudatja a vezetővel milyen sebességgel kell mennie, hogy zöldhullámban haladjon, és ehhez alkalmazkodik a motor start/stop rendszere is. Amennyiben Németországban mindenki használná a rendszert, akkor az üzemanyag 15 százalékát, 900 millió litert lehetne megtakarítani. Ez egymilliárd euróval kevesebb üzemanyag-költséget és több mint kétmillió tonnával kevesebb kibocsátott szén-dioxidot jelent.
"Az ENSZ közlekedési bizottsága szerencsére felismerte, hogy fontos megteremteni a vezető nélküli autózás jogi hátterét. Választ kell kapni arra a kérdésre például, hogy milyen etika alapján dönt majd egy autó vészhelyzetben? Amennyiben a parkolóhelyeket szenzorokkal látjuk el, akkor ezek majd felismerik, ha egy hely szabad és ezt jelezni is fogják. Várakozásaink szerint a parkolóházak területe az egyharmadára fog csökkenni, a felszabaduló helyeken pedig a város például piacokat és parkokat alakíthat ki. Az intelligens parkolás összességében 30 százalékkal mérsékelheti a szén-dioxid-kibocsátást" - szögezte le Rupert Stadler.
"A 21. században az egyének szerepe jelentős mértékben megváltozott, aminek oka a minden életterületet érintő digitalizálás. Az ügyfelek napjainkban maguk is részt akarnak venni a termékek létrehozásában. Aki rendelkezik saját 3D-nyomtatóval, az akár ki is nyomtathatja a személyre szabott termékeket. Ma a vásárlók az értékteremtő lánc középpontjában és nem pedig a végén látják magukat, s ha nem elégedettek, akkor nagyon erősen bírálják a vállalatokat a közösségi portálokon."
"Amennyiben ma a jövő hálózatba kötött világáról beszélünk, akkor nem csupán a laptopokra, WiFi-hotspotokra, a Facebookra és a Twitterre gondolunk, a jövőben ugyanis minden életterület össze lesz kötve egymással. Tavaly csupán az összes eszköz 7 százaléka volt online, öt év múlva ez az arány 25 százalék lesz. Akkor már 50 milliárd intelligens tárgy lesz a bolygónkon, ez pedig drámai módon meg fogja változtatni a társadalmunkat. Ezért fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen szerepe lesz az autónak az áttörés ezen szakaszában és milyen többletértékeket kínál majd nekünk. A dolgok internetében az új autó több lesz mint hardver: a vezető és a digitális élete közötti interfész szerepét fogja betölteni. Amennyiben pedig a gépkocsi több lesz hardvernél, akkor mi is többek leszünk gyártóknál és szolgáltatókká válunk" - jelentette ki Rupert Stadler, az Audi vezérigazgatója.
Csak akkor fognak megfelelni az infrastruktúra-projektek a jövő kihívásainak, ha már most is foglalkozzunk a jövő technológiáival. Az, aki ki akarja fejleszteni 2030 operációs rendszerét, annak fel kell készülnie az akkori viszonyokra. A menedzser hangsúlyozta, hogy a jövő közúti járműve túlnő önmagán, összeköttetésben lesz a környezetével és más közlekedési szereplőkkel. Az autók megtanulják kezelni az új közlekedési szituációkat és megosztják egymással a tanult dolgokat. Emellett a város és a gépkocsik is egy hálózat tagjai lesznek.
A digitális világ olyan lehetőségeket kínál nekünk, amelyről soha nem álmodhattunk. Elég csak a közlekedési helyzettel kapcsolatos összes információra gondolni. Különbség van aközött, hogy valaki belehajt egy dugóba, véletlenül hallja a közlekedési híreket, a navigációs rendszere automatikusan új útvonalat tervez vagy valós idejű adatok folynak be más vezetők mobiltelefonjairól.
Stadler szerint mindenképpen a digitalizálás a kulcs. Az intelligens tárgyak közé tartoznak majd a lámpák, a közlekedési táblák, a parkolóhelyek, a buszok, a vasutak, a kerékpárok és autók. Ugyanakkor a 2050-es városi infrastruktúrák 75 százaléka még nincs kiépítve. A jövőben minden eszköz rendelkezni fog digitális operációs rendszerrel. A legjobb példa a jövőbeli megoldásokra a közlekedési lámpák állapotát neten megosztó Ampelinfo online, amely folyamatos haladást tesz lehetővé azáltal, hogy tudatja a vezetővel milyen sebességgel kell mennie, hogy zöldhullámban haladjon, és ehhez alkalmazkodik a motor start/stop rendszere is. Amennyiben Németországban mindenki használná a rendszert, akkor az üzemanyag 15 százalékát, 900 millió litert lehetne megtakarítani. Ez egymilliárd euróval kevesebb üzemanyag-költséget és több mint kétmillió tonnával kevesebb kibocsátott szén-dioxidot jelent.
"Az ENSZ közlekedési bizottsága szerencsére felismerte, hogy fontos megteremteni a vezető nélküli autózás jogi hátterét. Választ kell kapni arra a kérdésre például, hogy milyen etika alapján dönt majd egy autó vészhelyzetben? Amennyiben a parkolóhelyeket szenzorokkal látjuk el, akkor ezek majd felismerik, ha egy hely szabad és ezt jelezni is fogják. Várakozásaink szerint a parkolóházak területe az egyharmadára fog csökkenni, a felszabaduló helyeken pedig a város például piacokat és parkokat alakíthat ki. Az intelligens parkolás összességében 30 százalékkal mérsékelheti a szén-dioxid-kibocsátást" - szögezte le Rupert Stadler.