Berta Sándor
Német reform az elektronikai hulladékok kezelésében
A német környezetvédelmi miniszter azt akarja, hogy az üzletek minden rossz és régi eszközt visszavegyenek. A kormányülésen elfogadták a környezetvédelmi minisztérium törvényjavaslatát.
Barbara Hendricks bizonyos feltételek mellett kötelezte a boltokat az elektronikai hulladék visszavételére - a politikus erről az ARD egyik műsorában számolt be. Az ingyenes visszaadás elsősorban a rádiókat, a mobiltelefonokat, a porszívókat és más készülékeket érinti, s a korábbinál jóval könnyebben valósulna meg. A cél egyszerű: ami az üzleteken keresztül kerül forgalomba, azt ugyanígy is kell kivonni a forgalomból. A reformnak köszönhetően a korábbinál jóval több értékes fémet lehet majd kinyerni a régi berendezésekből.
A környezetvédelmi miniszter javaslata kötelezi a 400 négyzetméternél nagyobb értékesítési területtel rendelkező boltokat, hogy ellenkezés nélkül és ingyen visszavegyék az elektronikai hulladékokat és a régi berendezéseket, akkor, ha a felhasználó egy azonos értékű készüléket vásárol. Az új előírás az online kereskedőkre is vonatkozna. 2019-re a gyűjtési és az újraértékesítési kvóta 65 százalékra nőhet. A kisebb, 24 centiméternél rövidebb peremhosszúságú készülékeket - például mobiltelefonokat, kenyérpirítókat - új eszköz vásárlása nélkül is kötelező visszavenni a javaslat szerint, amely az online kereskedőkre is érvényes.
A berlini vezetés szerint a javaslat révén nemcsak az e-hulladék feldolgozásában, a káros anyagok szakszerű elhelyezésében és az értékes anyagok újrahasznosításában lehet előrelépni, hanem vissza lehet szorítani az Afrikába irányuló illegális e-hulladékexportot, amely súlyos környezeti, egészségügyi, társadalmi veszélyt okoz a kontinensen. A parlamenti ellenzéki pártok elégedetlenek a javaslattal, álláspontjuk szerint a kormány csupán a minimális uniós elvárásokat teljesíti, holott Németország többet is tehetne.
Az elektronikai hulladékok leadása jelenleg Németországban önkéntes alapon működik. Gazdasági szervezetek eltérően reagáltak, az online kereskedéssel foglalkozó cégek szövetsége bírálta a javaslatot, amiért az növelheti költségeiket, a kiskereskedők érdekképviselete viszont üdvözölte, hogy a kisebb üzletekre nem vonatkozik a szabály, és úgy értékelte, hogy az online áruházak bevonása biztosítja a méltányos versenyt a nagyobb üzletek és az online értékesítési platformok között.
A BVSE szövetségi szervezet üdvözölte a bejelentést és az újrahasznosítás irányába tett fontos lépésnek nevezte, szerintük a javasolt eljárás egyszerű megoldás a fogyasztóknak az elhasználódott készülékek környezetbarát, biztonságos leselejtezésére. Az európai uniós tagállamban évente becslések szerint 500 000 tonna leselejtezett és kidobott készülék nem kerül az újrahasznosító üzemekbe, ehelyett a többi hulladék közé dobják vagy illegálisan exportálják azokat.
Hazánkban tavaly augusztus 9-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében nem csak ingyen köteles visszavenni a használt elektromos és elektronikus berendezéseket a gyártó és a forgalmazó, hanem ha a vásárlónak házhoz szállítják az újat, akkor szintén ingyen kell a régi berendezést elszállítani tőle.
Barbara Hendricks bizonyos feltételek mellett kötelezte a boltokat az elektronikai hulladék visszavételére - a politikus erről az ARD egyik műsorában számolt be. Az ingyenes visszaadás elsősorban a rádiókat, a mobiltelefonokat, a porszívókat és más készülékeket érinti, s a korábbinál jóval könnyebben valósulna meg. A cél egyszerű: ami az üzleteken keresztül kerül forgalomba, azt ugyanígy is kell kivonni a forgalomból. A reformnak köszönhetően a korábbinál jóval több értékes fémet lehet majd kinyerni a régi berendezésekből.
A környezetvédelmi miniszter javaslata kötelezi a 400 négyzetméternél nagyobb értékesítési területtel rendelkező boltokat, hogy ellenkezés nélkül és ingyen visszavegyék az elektronikai hulladékokat és a régi berendezéseket, akkor, ha a felhasználó egy azonos értékű készüléket vásárol. Az új előírás az online kereskedőkre is vonatkozna. 2019-re a gyűjtési és az újraértékesítési kvóta 65 százalékra nőhet. A kisebb, 24 centiméternél rövidebb peremhosszúságú készülékeket - például mobiltelefonokat, kenyérpirítókat - új eszköz vásárlása nélkül is kötelező visszavenni a javaslat szerint, amely az online kereskedőkre is érvényes.
A berlini vezetés szerint a javaslat révén nemcsak az e-hulladék feldolgozásában, a káros anyagok szakszerű elhelyezésében és az értékes anyagok újrahasznosításában lehet előrelépni, hanem vissza lehet szorítani az Afrikába irányuló illegális e-hulladékexportot, amely súlyos környezeti, egészségügyi, társadalmi veszélyt okoz a kontinensen. A parlamenti ellenzéki pártok elégedetlenek a javaslattal, álláspontjuk szerint a kormány csupán a minimális uniós elvárásokat teljesíti, holott Németország többet is tehetne.
Az elektronikai hulladékok leadása jelenleg Németországban önkéntes alapon működik. Gazdasági szervezetek eltérően reagáltak, az online kereskedéssel foglalkozó cégek szövetsége bírálta a javaslatot, amiért az növelheti költségeiket, a kiskereskedők érdekképviselete viszont üdvözölte, hogy a kisebb üzletekre nem vonatkozik a szabály, és úgy értékelte, hogy az online áruházak bevonása biztosítja a méltányos versenyt a nagyobb üzletek és az online értékesítési platformok között.
A BVSE szövetségi szervezet üdvözölte a bejelentést és az újrahasznosítás irányába tett fontos lépésnek nevezte, szerintük a javasolt eljárás egyszerű megoldás a fogyasztóknak az elhasználódott készülékek környezetbarát, biztonságos leselejtezésére. Az európai uniós tagállamban évente becslések szerint 500 000 tonna leselejtezett és kidobott készülék nem kerül az újrahasznosító üzemekbe, ehelyett a többi hulladék közé dobják vagy illegálisan exportálják azokat.
Hazánkban tavaly augusztus 9-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében nem csak ingyen köteles visszavenni a használt elektromos és elektronikus berendezéseket a gyártó és a forgalmazó, hanem ha a vásárlónak házhoz szállítják az újat, akkor szintén ingyen kell a régi berendezést elszállítani tőle.