Balázs Richárd
Új emlékek ültethetők be alvás közben
Először sikerült alvás közben tudatos emlékeket beültetni egerek agyába. A megoldással megváltoztathatóak lehetnek a traumatikus eseményeken átesett emberek emlékei is.
Miközben alszunk, az agy lejátssza a nap történéseit. Az újjal való találkozás során kialakult agytevékenység minta felgyorsítva újra megjelenik. Az agy így gyakorolja az adott tevékenységet, ez a tanulás egyik lényegi része. Akik keveset alszanak, vagy időről időre felriadnak, nem tanulnak olyan hatékonyan, mint akik kellően kipihenik magukat éjszakánként.
Karim Benchenane és munkatársai a párizsi Ipari Fizikai és Kémiai Felsőoktatási Intézetben belenyúltak ebbe a folyamatba, új emlékeket alkotva alvó egereknél. A kutatók a rágcsálók úgynevezett térsejtjeit vették célba, azokat a neuronokat, amik akkor aktívak, amikor bizonyos helyen vagyunk, vagy helyre gondolunk. Ezek a sejtek segítenek belső térképeink kialakításában, felfedezésüket tavaly Nobel-díjjal jutalmazták.
Benchenane csapata elektródákkal követte nyomon az egerek térsejtjeinek tevékenységét, miközben azok egy zárt területet ismertek meg, minden egyes egérnél azonosítva azt a sejtet, ami a terület egy adott részén működésbe lépett. Később, amikor az egerek már aludtak, a kutatók számítógéppel megvizsgálták a nap eseményeit újrajátszó agytevékenységüket. Amikor a számítógép felismerte a meghatározott térsejt működésbe lépését, egy másik elektródával stimulálni kezdte az agy jutalomhoz kacsolódó területeit. Amikor az egerek felébredtek, egyenesen az ahhoz a helyhez mentek, ahol álmukban a jutalmazást érzékelték, vagyis egy teljesen új emlék alakult ki, a helyet jutalommal kötve össze.
Ez volt az első alkalom, hogy tudatos emléket sikerült kialakítani állatoknál alvás közben. Tudatalatti kapcsolódásokat már az elmúlt években létrehoztak, például a cigarettáról leszokni vágyók elméjében a cigarettához záptojás és romlott hal szagát társították. Ezekből a korábbi tanulmányokból adódóan, amennyiben Benchenane egereinél is csak tudatalatti tanulásról lett volna szó, a rágcsálók véletlenszerűen járták volna be a területet, megállva a jutalmat jelentő helynél. Az egerek azonban egyenesen a jutalomhoz siettek, ami tudatos emlékre utal. "Ez azt bizonyítja, hogy nem automatikus viselkedésről van szó. Amit létrehoztunk, az egy adott hely és egy jutalom társítása, amit az egér tudatosan felidézhet"
Benchenane nem gondolja, hogy technikájukkal túl sok egyéb emléktípust, például képességeket be lehetne ültetni az agyba, legalábbis jelenleg nem. A térbeli emlékeket egyszerűbb módosítani, mivel ezeket a legkönnyebb megérteni. Ezzel együtt reméli, hogy technikájukkal eljuthatnak arra a szintre, hogy segíthessenek traumatikus eseményeken átesett emberek emlékeinek megváltoztatásában.
Loren Frank, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem szakértője szintén bizakodó. "Úgy vélem ez valóban fontos lépés a memória károsodásával, vagy a depresszióval küzdők megsegítése felé"- mondta. "Meglepő számomra, mennyi neurológiai és pszichiátriai betegségnek van köze az emlékekhez, beleértve a skizofréniát és a kényszerképzeteket. Gyakorlatilag az agy feldolgozása szelektíven megváltoztatható alvás közben, lágyítva az emlékeket, vagy megváltoztatva érzelmi tartalmukat"
Miközben alszunk, az agy lejátssza a nap történéseit. Az újjal való találkozás során kialakult agytevékenység minta felgyorsítva újra megjelenik. Az agy így gyakorolja az adott tevékenységet, ez a tanulás egyik lényegi része. Akik keveset alszanak, vagy időről időre felriadnak, nem tanulnak olyan hatékonyan, mint akik kellően kipihenik magukat éjszakánként.
Karim Benchenane és munkatársai a párizsi Ipari Fizikai és Kémiai Felsőoktatási Intézetben belenyúltak ebbe a folyamatba, új emlékeket alkotva alvó egereknél. A kutatók a rágcsálók úgynevezett térsejtjeit vették célba, azokat a neuronokat, amik akkor aktívak, amikor bizonyos helyen vagyunk, vagy helyre gondolunk. Ezek a sejtek segítenek belső térképeink kialakításában, felfedezésüket tavaly Nobel-díjjal jutalmazták.
Benchenane csapata elektródákkal követte nyomon az egerek térsejtjeinek tevékenységét, miközben azok egy zárt területet ismertek meg, minden egyes egérnél azonosítva azt a sejtet, ami a terület egy adott részén működésbe lépett. Később, amikor az egerek már aludtak, a kutatók számítógéppel megvizsgálták a nap eseményeit újrajátszó agytevékenységüket. Amikor a számítógép felismerte a meghatározott térsejt működésbe lépését, egy másik elektródával stimulálni kezdte az agy jutalomhoz kacsolódó területeit. Amikor az egerek felébredtek, egyenesen az ahhoz a helyhez mentek, ahol álmukban a jutalmazást érzékelték, vagyis egy teljesen új emlék alakult ki, a helyet jutalommal kötve össze.
Ez volt az első alkalom, hogy tudatos emléket sikerült kialakítani állatoknál alvás közben. Tudatalatti kapcsolódásokat már az elmúlt években létrehoztak, például a cigarettáról leszokni vágyók elméjében a cigarettához záptojás és romlott hal szagát társították. Ezekből a korábbi tanulmányokból adódóan, amennyiben Benchenane egereinél is csak tudatalatti tanulásról lett volna szó, a rágcsálók véletlenszerűen járták volna be a területet, megállva a jutalmat jelentő helynél. Az egerek azonban egyenesen a jutalomhoz siettek, ami tudatos emlékre utal. "Ez azt bizonyítja, hogy nem automatikus viselkedésről van szó. Amit létrehoztunk, az egy adott hely és egy jutalom társítása, amit az egér tudatosan felidézhet"
Benchenane nem gondolja, hogy technikájukkal túl sok egyéb emléktípust, például képességeket be lehetne ültetni az agyba, legalábbis jelenleg nem. A térbeli emlékeket egyszerűbb módosítani, mivel ezeket a legkönnyebb megérteni. Ezzel együtt reméli, hogy technikájukkal eljuthatnak arra a szintre, hogy segíthessenek traumatikus eseményeken átesett emberek emlékeinek megváltoztatásában.
Loren Frank, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem szakértője szintén bizakodó. "Úgy vélem ez valóban fontos lépés a memória károsodásával, vagy a depresszióval küzdők megsegítése felé"- mondta. "Meglepő számomra, mennyi neurológiai és pszichiátriai betegségnek van köze az emlékekhez, beleértve a skizofréniát és a kényszerképzeteket. Gyakorlatilag az agy feldolgozása szelektíven megváltoztatható alvás közben, lágyítva az emlékeket, vagy megváltoztatva érzelmi tartalmukat"