Balázs Richárd

Metán kibocsátást észlelt a Curiosity

Rövid életű metán kibocsátásokat észlelt a Marson a NASA Curiosity robotja, ellentmondva kezdeti jelentéseinek.

A felfedezés aktív gáztermelésre utal, eredete azonban még kérdéses, ugyanúgy lehet a forrás idegen mikrobák kolóniája, mint a földalatti víz és a kőzetek kölcsönhatása. "Ezek rendkívül izgalmas mérések" - mondta Christopher Webster, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának munkatársa, aki az Amerikai Geofizikai Egyesület tegnapi ülésén prezentálta az eredményeket. "Újra nyitottá váltak a marsi metánnal kapcsolatos viták"

A marsjáró emellett összetett szerves molekulákra is bizonyítékot talált a kőzetmintákban - ez az első határozott bizonyíték a szerves anyag felszíni jelenlétére, sőt azt is kimutatták, hogy a robot leszállóhelye egykor az élet számára is alkalmas tó volt. Jelenleg egy másik NASA szonda, a bolygó körül keringő MAVEN is vizsgálja a területet.

A marsi metán régóta bújócskázik a tudósokkal, észlelése rendkívül érdekes lenne, a Föld metánjának 90 százaléka ugyanis az élettől származik, legyen az jelen-, vagy múltbeli. 2004-ben három független csapat is nagy mennyiségű metánról számolt be a Mars légkörében, méréseikhez földi és űreszközöket is bevetettek, egy 2003-as elemzés pedig három területet határozott meg a marsi metán forrásaként. Az elmúlt évtized azonban nem hozott újabb eredményeket, sőt egyáltalán nem észlelték a metán jelenlétét, ami azt is jelenthette, hogy a gáz az évek alatt szép lassan elillant, ami lehetetlennek tűnik, mivel ismereteink szerint ehhez közel 300 évre lenne szükség, vagy soha nem is volt jelen.

A Gale-kráterben földet ért Curiosity-tól perdöntő bizonyítékokat vártak, amihez fel is szerelték egy lézeres színképelemzővel. A robot 2012 augusztusában érkezett meg a vörös bolygóra, kezdetben egyáltalán nem észlelt metánt, tavaly novemberben azonban 5,5 ppm értéket mért. "Teljesen megdöbbentünk" - mondta Webster, hozzátéve, hogy a rákövetkező két hónapban az értékek 9 ppm-re nőttek, mielőtt visszazuhantak volna 0,7 ppm-re. "Azt hittük a kezdeti sikertelenségekkel le is zártuk a metán témakörét a Marson, azután hirtelen ez történt egy évvel ezelőtt"

A tény, hogy a metán egyszer csak megjelent a mérésekben, majd újra eltűnt, azt jelenti, hogy valószínűleg egy kis forrásból származott, valahonnan a marsjáró közeléből, egy távolabbi nagyobb kibocsátás ugyanis nem produkált volna hasonló eredményeket, magyarázta Webster. A kérdés, hogy mi a forrás? "Továbbra is ott tartunk, hogy a metánnak több eredete is lehet" - mondta Bruce Jakosky, a MAVEN expedíció főfelügyelője. "Még nincs információnk, amit bejelenthetnénk"

A MAVEN nem rendelkezik kellő érzékenységgel a metánhoz, az orosz-európai ExoMars, ami 2016-ban indul a Földről, azonban már hathatós segítséget nyújthat a szálak felgöngyölítésében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #13
    A Valles Marineris kb. 7 kilometer mely. Ehhez kepest a Mount Everest 8.8 km magas. Ha a felszinen atlagban az elet szamara ellenseges legkort es viszonyokat mernek, az nem jelenti azt, hogy az egyik volgy aljan levo barlangban nem jobbak az elet szamara az eselyek. Ha a Mars csak egy kicsit melegebb es vizesebb volt regen, akkor kialakulhatott az elet es ahogy a Mariana arok aljan is van egy kis elet, ugy a Marson is megmaradhatott par helyen. Ez persze lehet oxigent nem igenylo valtozat is, mint a korai foldi eletformak, amik a mostani oxigenes legkort letrehoztak. Ezeknek csak viz, meleg, szendioxid es par szerves alapmolekula kell, a tobbit megoldjak maguk. Erre az alapra akar egy magasabb szintu elolenyekbol allo bioszfera is letre tud jonni, foleg ha vannak elszigeteltebb, esetleg magasabb nyomason levo barlangok.

    ps: Az is lehet, az egysejtuek ott vannak a marsjarok kerekei elott (es alatt), csak nem vesszuk eszre oket, mert csak idonkent aktivak, pl. amikor a marsjarok a homokviharok miatt meg a kamerajukat sem merik kinyitni...
  • SirBubu #12
    és a környezetedben lévők nem döbbentek meg?

    (bocs, de nem bírtam kihagyni)
  • NEXUS6 #11
    A Földön az eddig felfedezett legnagyobb barlang a vietnami Son Dong több száz méter széles és magas illetve 5-6 km hosszú. A Marson az alacsonyab gravitáció miatt még nagyobbak is lehetnek. Az ilyen kis oázisokban megmaradhatott az élet, ha volt általánosan elterjedt a felszínen, vagy az is lehet, ha elég összetett barlangrendszerek húzódnak a felszín alatt, valójában mindíg is csak ott volt.
  • fonak #10
    Fingottak a kis zöld emberkék a föld alatt.
  • Pares #9
    Nem hiszem, hogy "vétel" erőssége megoldhatatlan gondot okozna. A lyukba való leereszkedés viszont már problémásabb lehet.
  • Pares #8
    Úgy tűnik, hogy igen. Amúgy nem is a Curiosity-re gondoltam, hanem a következő Mars misszióra...
    Utoljára szerkesztette: Pares, 2014.12.17. 19:30:51
  • fade2black #7
    bingó
  • Ender Wiggin #6
    babsaláta után én is észleltem. teljesen megdöbbentett.
  • Archenemy #5
    Tuti tök jó lenne a barlangban a vétel
  • Molnibalage #4
    A Marson van barlang? Találtak már ilyet? A C-t nem azért küldték oda, egy meghatározott célhoz. Ez nem sétálgatás, mint a Földön... A fúrás meg igen energiaigényes dolog és a C-n milyen fúró van...?