Szekeres Viktor
Swing - vicces magyar komédia remek zenékkel
Jó éve van a magyar filmeknek, hiszen három-négy kiemelkedő alkotás mellett láthattunk majdnem féltucat jól sikerültet is. A Swing is korrekt lett.
Hogy tetszett a Swing?
Fazekas Csabát az igen biztatóan indult fiatal filmrendezők között tartjuk számon, hiszen a Boldog születésnapot! sokak számára volt kedves film. Azonban az a film nem ma debütált, egy tíz éves premierről van szó, azóta jóformán semmit sem láttunk tőle, így a Swing a nagy visszatérést jelenti. No meg azt, hogy a Megdönteni Hajnal Tímeát után ismét mozikba került egy magyar közönségfilm.
A Swing története akár egy mondatban is elmesélhető: a középpontban három különböző korú, nem túl jó passzban lévő nő áll, akiket egy haknikat vállaló együttessé szerveznek össze. Pofonegyszerű, a további történések már az együttesként való létezés következményei poénokkal, konfliktusokkal és természetesen romantikával.
A Swinggel kapcsolatban mindenképp érdemes leszögezni, hogy egy zenés filmről van szó. Nem nyomja el teljesen a zene, nem énekelnek benne szüntelen, nem dalban mesélik el a történetet, azonban mégiscsak egy együttesről és annak megpróbáltatásairól szól. Így tehát vannak benne bizonyos kötelezően lefutandó körök, márpedig ez nem biztos, hogy minden nézőt lelkesíteni fog, főleg azokat nem, akik a szvinges, régiesebb stílusért nincsenek annyira oda. Zömében egyébként fellépéseken történő dalra fakadásokra kell gondolni (nem saját szerzeményeket hallhatunk, hanem klasszikusokat), s természetesen kötelező jelleggel minden színész kapott magának dalt.
Egy magyar közönségfilmnél sokszor használják a kritikusok kapaszkodónak egyes színészek alakítását, hogy legalább azokat lehet élvezni. Nos, ha valakinek gondja lenne a zenék mennyiségével, vagy mondjuk a túlzott biztonsági játékkal, esetleg a romantikus panelekkel, akkor legalább Törőcsik Mari vagy Kulka János alakítása biztos növelni fogja számára a film értékét, még akkor is, ha a a főbb szereplők zömére egyáltalán nem lehet panaszunk.
Nem először, és vélhetően nem is utoljára írjuk le, hogy a Swing "korrekt" és "vállalható" film lett, márpedig ezt tíz évvel ezelőtt nem sok magyar közönségfilmre mondhattuk volna el. Azonban ez a film nem tíz éve, hanem ma került bemutatásra, s mint ilyen, kissé magasabb lécet kellett volna megugrania ahhoz, hogy pozitívabb jelzőket halmozhassunk. Kár, hogy kissé megalkuvónak tűnik a végeredmény, kár, hogy nem lett harsányabb, vagy viccesebb, vagy merészebb, kár, hogy csak momentumai vannak, s nem hosszabb fergeteges és/vagy emlékezetes jelenetei. Persze azért így sem rossz, korunk divatos és nem kicsit lejáratott kifejezéséve élve "egynek elmegy", de...
A Swing esetében még véletlenül sem egy csendes, kis független produkcióról van szó (már ha lenne ilyesmi a hazai filmgyártásban), hanem egy külsőségeiben a nagyszabású hazai közönségfilmekre, multiplexes komédiákra hajazó produkcióról, mellyel a forgalmazó némiképp túllőve a célon, el is árasztotta a plázamozikat, hogy rémisztően alacsony mozinként nézőszámot produkáljon. Ki tudja, talán a kevesebb ezúttal több lett volna - mind filmkészítési szempontból, mind a forgalmazás terén.
A Swing története akár egy mondatban is elmesélhető: a középpontban három különböző korú, nem túl jó passzban lévő nő áll, akiket egy haknikat vállaló együttessé szerveznek össze. Pofonegyszerű, a további történések már az együttesként való létezés következményei poénokkal, konfliktusokkal és természetesen romantikával.
A Swinggel kapcsolatban mindenképp érdemes leszögezni, hogy egy zenés filmről van szó. Nem nyomja el teljesen a zene, nem énekelnek benne szüntelen, nem dalban mesélik el a történetet, azonban mégiscsak egy együttesről és annak megpróbáltatásairól szól. Így tehát vannak benne bizonyos kötelezően lefutandó körök, márpedig ez nem biztos, hogy minden nézőt lelkesíteni fog, főleg azokat nem, akik a szvinges, régiesebb stílusért nincsenek annyira oda. Zömében egyébként fellépéseken történő dalra fakadásokra kell gondolni (nem saját szerzeményeket hallhatunk, hanem klasszikusokat), s természetesen kötelező jelleggel minden színész kapott magának dalt.
Egy magyar közönségfilmnél sokszor használják a kritikusok kapaszkodónak egyes színészek alakítását, hogy legalább azokat lehet élvezni. Nos, ha valakinek gondja lenne a zenék mennyiségével, vagy mondjuk a túlzott biztonsági játékkal, esetleg a romantikus panelekkel, akkor legalább Törőcsik Mari vagy Kulka János alakítása biztos növelni fogja számára a film értékét, még akkor is, ha a a főbb szereplők zömére egyáltalán nem lehet panaszunk.
Nem először, és vélhetően nem is utoljára írjuk le, hogy a Swing "korrekt" és "vállalható" film lett, márpedig ezt tíz évvel ezelőtt nem sok magyar közönségfilmre mondhattuk volna el. Azonban ez a film nem tíz éve, hanem ma került bemutatásra, s mint ilyen, kissé magasabb lécet kellett volna megugrania ahhoz, hogy pozitívabb jelzőket halmozhassunk. Kár, hogy kissé megalkuvónak tűnik a végeredmény, kár, hogy nem lett harsányabb, vagy viccesebb, vagy merészebb, kár, hogy csak momentumai vannak, s nem hosszabb fergeteges és/vagy emlékezetes jelenetei. Persze azért így sem rossz, korunk divatos és nem kicsit lejáratott kifejezéséve élve "egynek elmegy", de...
A Swing esetében még véletlenül sem egy csendes, kis független produkcióról van szó (már ha lenne ilyesmi a hazai filmgyártásban), hanem egy külsőségeiben a nagyszabású hazai közönségfilmekre, multiplexes komédiákra hajazó produkcióról, mellyel a forgalmazó némiképp túllőve a célon, el is árasztotta a plázamozikat, hogy rémisztően alacsony mozinként nézőszámot produkáljon. Ki tudja, talán a kevesebb ezúttal több lett volna - mind filmkészítési szempontból, mind a forgalmazás terén.
|
Swing
színes, magyar zenés romantikus komédia, 117 perc, 2014 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Fazekas Csaba forgatókönyvíró: Fazekas Csaba operatőr: Garas Dániel producer: Bodzsár István szereplők: Ónodi Eszter (Kati) Csákányi Eszter (Rita) Törőcsik Franciska (Angéla) Törőcsik Mari (Emmi) Kulka János (Ali) Mészáros Béla (Miki) Csuja Imre (Tibor) Szatory Dávid (Gábor) |
