Berta Sándor
Európának hátrányt jelenthet az erős adatvédelem?
Az adatok nemcsak kockázatokat rejtenek, hanem lehetőségeket is - ezt az álláspontot képviseli Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa, valamint Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési és digitális infrastruktúrákért felelős miniszter.
Alexander Dobrindt úgy vélte, hogy a cégek számára az adatokhoz való hozzáférés meghatározó lesz a jövőbeli versenyképességük szempontjából, aki ugyanis uralja az információkat és a platformokat, az ül a gazdaság váltóinál. Hasonlata szerint az adatok jelentik a 21. század nyersanyagát, függetlenül attól, hogy a Google percenkénti kétmillió keresési eredményét vagy a Facebook percenkénti 1,8 millió lájkját nézzük. Szintén mindegy, hogy az információk az intelligens üzemekben vagy a hálózatba kötött autókban keletkeznek, s az egyre nagyobb mértékű adatgyűjtésről vagy az intelligens kiértékelésről van-e szó. A túlzottan erős adatvédelem ugyanakkor komoly hátrányokat jelenthet Európa számára.
"Az Amerikai Egyesült Államokban minden olyan dolog engedélyezve van, amit nem tiltanak. Az Európai Unióban ez fordítva van. Amíg ez nem változik meg, addig a vesztesek oldalán leszünk" - fejtette ki a miniszter. Szerinte fontos lenne egy európai uniós digitális belső piac létrehozása, amelynél meghatároznák a műszaki és a szabályozási szabványokat.
Dobrindt álláspontját osztotta Günther Oettinger is, aki szerint nem szabad túlzásba vinni az adatvédelmet. Aki ugyanis tökéletesen óvja az információkat, az soha többé nem fogja tudni felhasználni azokat. Álláspontja szerint pragmatikus adatkezelésre van szükség és arra, hogy a gazdaság és a felhasználók érdekei kiegyenlítődjenek.
A Google, az Apple, a Facebook és az Amazon példája megmutatja, hogy mennyire fontosak az információk. Ez a négy amerikai konszern kétszer annyit ér, mint a Német Részvényindex (DAX) 30 vállalata. Még az online cipőkereskedelemmel foglalkozó és nyereséget sosem elkönyvelő Zalando is értékesebb a tőzsdén, mint a Lufthansa, mert engedélyezi az ügyfelei adataihoz való hozzáféréseket. Amennyiben az európai gazdaságnak és politikának a következő 3-5 évben nem sikerül megoldani a jelenlegi helyzetet, úgy az a veszély fenyeget, hogy a cégek a fő tevékenységi területükön is a tengerentúli vetélytársaik mögé fognak szorulni.
Oettinger a biztosi meghallgatásán azt hangoztatta, hogy az infokommunikációs technológia közvetetten kulcsfontosságú az unió gazdaságának. Már ekkor jelezte, hogy digitális közös piacot kellene létrehozni és hogy egységes, online európai szerzői jogdíjat akar. November közepén pedig arról beszélt, hogy az elérhetőség és az adatvédelem az EU két új informatikai csapásiránya.
Alexander Dobrindt úgy vélte, hogy a cégek számára az adatokhoz való hozzáférés meghatározó lesz a jövőbeli versenyképességük szempontjából, aki ugyanis uralja az információkat és a platformokat, az ül a gazdaság váltóinál. Hasonlata szerint az adatok jelentik a 21. század nyersanyagát, függetlenül attól, hogy a Google percenkénti kétmillió keresési eredményét vagy a Facebook percenkénti 1,8 millió lájkját nézzük. Szintén mindegy, hogy az információk az intelligens üzemekben vagy a hálózatba kötött autókban keletkeznek, s az egyre nagyobb mértékű adatgyűjtésről vagy az intelligens kiértékelésről van-e szó. A túlzottan erős adatvédelem ugyanakkor komoly hátrányokat jelenthet Európa számára.
"Az Amerikai Egyesült Államokban minden olyan dolog engedélyezve van, amit nem tiltanak. Az Európai Unióban ez fordítva van. Amíg ez nem változik meg, addig a vesztesek oldalán leszünk" - fejtette ki a miniszter. Szerinte fontos lenne egy európai uniós digitális belső piac létrehozása, amelynél meghatároznák a műszaki és a szabályozási szabványokat.
Dobrindt álláspontját osztotta Günther Oettinger is, aki szerint nem szabad túlzásba vinni az adatvédelmet. Aki ugyanis tökéletesen óvja az információkat, az soha többé nem fogja tudni felhasználni azokat. Álláspontja szerint pragmatikus adatkezelésre van szükség és arra, hogy a gazdaság és a felhasználók érdekei kiegyenlítődjenek.
A Google, az Apple, a Facebook és az Amazon példája megmutatja, hogy mennyire fontosak az információk. Ez a négy amerikai konszern kétszer annyit ér, mint a Német Részvényindex (DAX) 30 vállalata. Még az online cipőkereskedelemmel foglalkozó és nyereséget sosem elkönyvelő Zalando is értékesebb a tőzsdén, mint a Lufthansa, mert engedélyezi az ügyfelei adataihoz való hozzáféréseket. Amennyiben az európai gazdaságnak és politikának a következő 3-5 évben nem sikerül megoldani a jelenlegi helyzetet, úgy az a veszély fenyeget, hogy a cégek a fő tevékenységi területükön is a tengerentúli vetélytársaik mögé fognak szorulni.
Oettinger a biztosi meghallgatásán azt hangoztatta, hogy az infokommunikációs technológia közvetetten kulcsfontosságú az unió gazdaságának. Már ekkor jelezte, hogy digitális közös piacot kellene létrehozni és hogy egységes, online európai szerzői jogdíjat akar. November közepén pedig arról beszélt, hogy az elérhetőség és az adatvédelem az EU két új informatikai csapásiránya.