Balázs Richárd

Mire jók a párhuzamos univerzumok?

Három amerikai tudós megpróbálja az egymással kölcsönhatásban álló párhuzamos univerzumokat átemelni a sci-fik birodalmából a tudomány világába.

Howard Wiseman professzor és dr. Michael Hall, a Griffith Egyetem Kvantumdinamikai Központjának munkatársai, valamint dr. Dirk-Andre Deckert, a Kaliforniai Egyetem fizikusa szerint a párhuzamos univerzumok valóban léteznek és kölcsönhatásban állnak egymással. Eszerint a „közeli” világegyetemek egy taszító erőnek köszönhetően hatással vannak egymásra, vagyis nem egymástól függetlenül fejlődnek. A szóban forgó kölcsönhatás megmagyarázhatja a kvantummechanika összes bizarrnak tűnő vonzatát.

A világegyetem mikroszópikus méreteken zajló működésének magyarázata csak a kvantumelmélettel oldható meg, ami elvileg minden anyagra alkalmazható, ugyanakkor rendkívül nehéz mélyrehatóan vizsgálni ezt a témát, mivel látszólag olyan furcsa jelenségekről beszélünk, amik megsértik az ok-okozat törvényeit. "Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy senki sem érti a kvantummechanikát" - jegyezte meg egyszer egy elismert amerikai elméleti fizikus, Richard Feynman, aki ezzel gyakorlatilag össze is foglalta azt, amit szinte mindenki megfogalmaz magában, legfeljebb nem hangoztat.

A Griffith Egyetem által kifejlesztett "sok kölcsönhatásban álló világ" megközelítés azonban egy új és merész szemszögből vizsgálja a területet. "A párhuzamos univerzumok elmélete a kvantummechanikában 1957-től létezik" - mondta Wiseman (képünkön). "A jól ismert 'sok-világ értelmezés' szerint minden univerzum egy csomó új univerzumba ágazik, amikor egy kvantummérés történik. Ezáltal minden lehetőség realizálódik - egyes univerzumokban a dinoszauruszok végzetét okozó aszteroida elkerüli a Földet, másokban Ausztráliát a portugálok gyarmatosították. A kritikusok azonban megkérdőjelezik ezeknek az alternatív univerzumoknak a létét, mivel semmilyen hatással nincsenek a saját univerzumunkra. Ebben a tekintetben a mi 'sok kölcsönhatásban álló világ' megközelítésünk teljesen más, ahogy a név is jelzi"

Wiseman és kollégái szerint az általunk tapasztalt univerzum csupán egy a hatalmas számú világegyetem közül, melyek között vannak, amik szinte teljesen megegyeznek a miénkkel, míg mások nagyban különböznek. Az összes világegyetem valós, folyamatosan létezik az időben, és pontosan definiált tulajdonságokkal rendelkezik. Minden kvantumjelenség egy egyetemes taszító erőből adódik a "közeli", vagyis hasonló világok között, ami hajlamos eltéréseket előidézni, eltérőbbé tenni egymástól az univerzumokat.

Dr. Hall szerint megközelítésük lehetőséget ad a párhuzamos világegyetemek létezésének tesztelésére. "A megközelítésünk szépsége, hogy ha csak egy világ van, akkor elméletünk lekorlátozódik a newtoni mechanikákra, míg ha hatalmas számú világ létezik, akkor reprodukálja a kvantummechanikát" - magyarázta. „A kettő között megjósol valami újat, ami eltér a newtoni- és a kvantumelmélettől is. Hisszük, hogy új mentális képet adva a kvantumhatásokról, munkánk hasznos lesz a kvantumjelenségeket tesztelő és kiaknázó kísérletek tervezésénél”

A kvantumevolúció véges számú világok alkalmazásával történő megközelítésének jelentős következményei lehetnek a molekuláris dinamikákban, ami fontos a kémiai reakciók megértése szempontjából. „Ezek nagyszerű elméletek, nem csupán koncepciójukat, de a nagy valószínűséggel az előidézendő áttöréseket tekintve is” – értékelte a tanulmány Bill Poirier, a Texasi Műszaki Egyetem kémia professzora.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mizar1 #68
    Nagyszerű.
    Tehát az annihiláció már nálad is azt jelenti, hogy a tömeggel rendelkező részecske rendszere felbomlik, és elektromágneses mező formájában szétterül. Az elektromágneses mező kvantuma a foton. (Tehát nem csak a fényé. Nem figyeltél a suliban!)

    Egy hely meghatározása nem csak mérnöki feladat. A fizikus is megteheti, és te is.
    A Világ valóban nem írható le x,y,z koordinátákkal, csak egy ponthoz viszonyított hely.
    Nem is írtam mást. Mindig kihangsúlyoztam, hogy helymeghatározásról beszélek, (egy hely meghatározásáról) amikor a 3D-ről beszéltem. Mert akkor még balga módon azzal jöttél, hogy több térkoordinátára is szükség lehet egy hely meghatározásánál.
    Azóta gondolom átgondoltad a dolgokat, és beláttad a tévedésedet.

    "Nos, ez volt eddig az egyetlen értékelhető megjegyzésed! "

    A többi is az, csak keveset értettél meg belőle.

    "Az elektromágneses mező egy vektortér, aminek van impulzusa, energiája, és tömege, de nincs részecskéje."

    -A fotont annak nevezik.

    Nem kell új anyagdefiníció után nézni. Azért nevezzük a Világot anyagi világnak, mert anyagból van. Az anyagnak természetesen sok megjelenési formája van.

    A gravitációt valóban mérni lehet. Mégpedig az ereje által.
    Ugye annyira balga nem vagy, hogy ezt tagadod?
    Még mindig adós vagy azokkal az egyenletekkel, amelyek megadják a Hold-Föld által okozott "térgörbületek" okozta ár-apály jelenséget.
    Elég, ha a hivatkozást megadod, amely kifejezetten ezzel foglalkozik.
    Tényleg kíváncsi vagyok, hogy egy görbe tér, amely ráadásul nem is anyagi, hanem valamilyen geometria, hogyan kelti az óceánok ár-apály hullámait!

    Einstein nem azt írta, hogy a tér görbül, hanem azt, hogy a Téridőnek van görbülete, amelyet a tömeg befolyásol.

    Basszus, te még mindig nagyon keveset értesz abból, amiket írtam.







    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2014.12.07. 16:14:19
  • Irasidus #67
    Nevezheted ahogy akarod, csak éppen más folytatom takar, a bomlás a gyenge kölcsönhatásra vezethető vissza, míg megsemmisülés az amikor egy elemi részecske az ellentétes töltésű antirészecske párjával találkozik, mindkettő megsemmisül és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik, és tudomásom szerint a foton nem mező, hanem a fény kvantuma.

    "A helymeghatározás alatt, mivel fizikáról beszéltünk, egy hely meghatározását értettem. Azt hittem, ez számodra evidens, és nem csak a geodéziára gondolsz."

    A helymeghatározás is önkényes dolog, ami mérnöki feladat és nem fizika, viszont ha ha általánosan fogalmazod meg, akkor már nem lesz igaz mivel a világ nem írható le x,y,z koordinátákkal. Inercirandszerekben igen, de az önkényes, nagy távolságokon - vagyis általánosítva - nem használható. Leírtam miért.

    "Köszi, tudom, hogy nem egyszerű. De a transzformációs képletek egyértelmű megfeleltetést adnak. Nyilván, a valóságban a mérési pontatlanság, és egyéb pontos adat hiányában soha nem lehet milliméterre összehozni. Ennyire hülyének azért ne nézz."

    Egész végig arról beszéltem, hogy nem adnak egyértelmű megfelelést, egyrészt az eredmény torízt, az alkalmazott függvények más fizikai tartalmat jelenítenek meg, illetve hiányzik egy adat, stb, stb. Beakadt lemez alert!?

    "Az atommag és az elektron között elektromágneses mező van, ami anyag."

    Nos, ez volt eddig az egyetlen értékelhető megjegyzésed! Az elektromágneses mező egy vektortér, aminek van impulzusa, energiája, és tömege, de nincs részecskéje. Ezt lehet anyagnak is hívni, mivel az anyagnak nincs egzakt definíciója, viszont a te értelmezésedben minden anyag fotonból épül fel ellenben az elektromágneses mező nem, mint ahogy a mágneses, vagy elektromos mező sem, illetve a többi kölcsönhatás sem. Nos, ideje lenne új anyagdefiníció után nézni, nem? Továbbá, a másik kérdésemre nem válaszoltál, nos?

    "Nem is akartam Einsteint megcáfolni. Honnan veszed ezt? Ettől még a gravitációt mint erőt mérni lehet, vagy nem?"

    Onnan veszem, hogy te írtad: a "gravitáció erő", vagy "Ha szerinted térgörbület, akkor tedd már be ide a Hold keltette ár-apály jelenség leírását", meg hasonló okosságokból! Einstein szerint meg nem erő, hanem a téridő-görbülete. Talán érdemes lenne néha gondolkodni is mit írsz, mert már arra sem emlékszel mit írtál egy kommentel azelőtt. Ajaj.

    "Einstein egyébként azt mondta, hogy a tömeg hatással van az őt körülvevő térre (ami ugye nem üres!) Ez igaz is."

    Egyrészt téridőre, másrészt Einstein egyenletei csak is anyagmentes téridőre írta, ugyanis a gravitáció nem csak a tömegtől függ, legalább 12 féle tényezőtől (metrikus tenzortól) és anyagban eddig senkinek sem sikerült leírni a gravitációt. És kapaszkodj meg, de a tér pont úgy görbül ahogy Einstein megjósolta, azt hiszem már kb. a 10 helyirtóéknél tartanak, és még mindig pontos. Ezenkívül az egész fordítva is igaz, a téridő hatással van az anyagra.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.12.05. 15:57:27
  • mizar1 #66
    A helymeghatározás alatt, mivel fizikáról beszéltünk, egy hely meghatározását értettem. Azt hittem, ez számodra evidens, és nem csak a geodéziára gondolsz.
    Köszi, tudom, hogy nem egyszerű. De a transzformációs képletek egyértelmű megfeleltetést adnak.
    Nyilván, a valóságban a mérési pontatlanság, és egyéb pontos adat hiányában soha nem lehet milliméterre összehozni.
    Ennyire hülyének azért ne nézz.

    Nem is akartam Einsteint megcáfolni. Honnan veszed ezt?
    Ettől még a gravitációt mint erőt mérni lehet, vagy nem?

    Einstein egyébként azt mondta, hogy a tömeg hatással van az őt körülvevő térre (ami ugye nem üres!)
    Ez igaz is.

    Az atommag és az elektron között elektromágneses mező van, ami anyag.


    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2014.12.04. 14:17:11
  • mizar1 #65
    /...egyébként nem a bomlást neveztem megsemmisülésnek, hanem a megsemmisülést neveztem egy részecskét jelentő anyagi rendszer teljes lebomlásának.
    A kettő nem ugyanaz.
    Úgy is mondhatnám, hogy nem minden lebomlás megsemmisülés, de minden megsemmisülés teljes lebomlás.
    A megsemmisülés fizikai tartalma az, hogy nem marad meg az anyagi rendszer.
    Maga az anyag megmarad, csak más megjelenési formában, mezőként létezik tovább.
    Szólj, ha nehéz/.
  • Irasidus #64
    Na még egyszer: te azt írtad eredetileg: - "Azt állítottam, hogy senki nem tud olyan valós testet mutatni, illetve a valós térben olyan pontot mutatni, amelyet ne lehetne három térkoordinátával meghatározni egy ponthoz képest. Ezt jelenti a három térdimenzió." - Ez kijelentés nem egészen ugyanazt takarja, mint a helymeghatározás kérdése. Ugyanis helymeghatározásnál méteres, vagy cm pontosság is elfogadható, míg általánosítava (tehát a fizikai valóságról beszélve) ezek már durva eltérések, amit már leírtam milyen okokra vezethető vissza. Ha pusztán, helymeghatározásról beszélünk, akkor tisztában kell lenni vele, hogy ez nem fizikai valóság leírása: "A szférikus helymeghatározást te hoztad föl arra, hogy a gömb felszínén csak ilyen koordinátái lehetnek egy pontnak, és állítottad, hogy Descartes rendszerbeli koordinátái nem lehetnek." -

    Ráadásul, ha most csupán helymeghatározásról beszélsz, az annál bonyolúltabb dolog, mint amit te elképzelsz...



    "Egyébként szerencsés lehetsz, ha nem érzed, hogy a gravitáció erő. Biztosan lebegve úszol a légben ha suliba mégy.
    Sajnos az én talpamat nyomja a talaj."

    Ez meg nem válasz a kérdésre, csak személyeskedés, persze mindketten tudtuk előre, hogy nem tudod megcáfolni Einsteint, tehát ez borítékolható válasz volt.

    "Ja, és keress egy üres helyet a Világmindenségben. :-) Én bárhová nézek, mindenütt anyagi dolgokat látok. Neked nem lesz olyan könnyű dolgod mint nekem, olyannyira, hogy ha tudsz ilyet mutatni, azért is jár egy Nobel."

    Nagyon jó szemed lehet, bár állítólag te pusztán gondolkodás útján is megismerheted a világot, akkor mit akarsz a látással...? :) Egy elektron és az atommag között milyen anyag van? Vagy a világűrben két távoli hidrogénatom között milyen anyag van?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.12.04. 14:06:26
  • mizar1 #63
    Nekem teljesen mindegy, hogy mennyi butaságot hordasz össze, és az sem érdekel, hogy nem értesz alapvető dolgokat. Ez az én életemen nem változtat.

    A szférikus helymeghatározást te hoztad föl arra, hogy a gömb felszínén csak ilyen koordinátái lehetnek egy pontnak, és állítottad, hogy Descartes rendszerbeli koordinátái nem lehetnek. Persze most már látod, hogy mekkora baromságot írtál, de még mentegeted, hogy nem pontos, meg hasonló.
    A Föld felszínén nyilván gömbháromszögtant használunk a helymeghatározásra, de attól még annak a pontnak éppúgy három téradat felel meg, amely descartes-ba átszámolható, vagyis nem azt jelenti, hogy nem tudunk egy helyet Descartes koordinátákkal egyértelműen meghatározni!
    Az, hogy te erről még nem hallottál, a te bajod.
    Ha erről többet akarsz megtudni, akkor vegyél elő egy felsőgeodézia tankönyvet -bár elég egy alsógeodéziai is, esetleg Mariktól a "Csillagászat". Ha ez sok lenne, Kulin is elmagyarázza neked "a távcső világában" -ha érdekel a csillagászat. Sokat tanulhatsz ezekből.
    Mindez tehát arra volt példa, hogy az anyagi Világot három dimenziósnak nevezzük a helymeghatározó rendszerünkről.
    De elég korán elvesztetted a fonalat, illetve azt hihetted, hogy összezavarsz.
    Ha annyit tudnék a dolgokról mint te, biztosan össze is zavartál volna.

    De látom továbbra is el vagy telve a hülyeségeddel.
    Akkor keress valami tárgyat, és bizonyítsd be, hogy három téradatnál több kell nem csak neked, hanem bárkinek ahhoz, hogy egy pontot meghatározzon benne vagy rajta.
    Basszus, ha bebizonyítod, biz' Isten minden követ megmozgatok, hogy legyen matematikai Nobel, és hogy te azt megkapd.

    Mivel továbbra is játszod az eszed, írd le nekem ide, mi történik az anyaggal annihilációkor. Nézzük a dolog lényegét.
    Én nem szégyellek tanulni egy tizenévestől.

    Egyébként szerencsés lehetsz, ha nem érzed, hogy a gravitáció erő.
    Biztosan lebegve úszol a légben ha suliba mégy.
    Sajnos az én talpamat nyomja a talaj.

    Ja, és keress egy üres helyet a Világmindenségben. :-)
    Én bárhová nézek, mindenütt anyagi dolgokat látok. Neked nem lesz olyan könnyű dolgod mint nekem, olyannyira, hogy ha tudsz ilyet mutatni, azért is jár egy Nobel.
    Mivel a műszerek is mindenhol anyagi dolgokat érzékelnek, még a legsötétebb űrből is.
    Persze a te fantáziád mindenre képes, azt már látom. :-)


    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2014.12.04. 13:19:27
  • Irasidus #62
    „Komolyan butább vagy a sokévi átlagnál. Azt hiszem befejezem veled.”

    Már mondtad egyszer, hogy befejezed és még is folytatod. Hidd el, én lennék a legboldogabb, ha ezt a szellemi környezetszennyezést és bullshit-áradatod befejeznéd. De úgy tűnik nem vagy szavatartó ember... Egyébként attól, hogy személyeskedsz, nem lesz igazad.

    „Sok egyéb vetület is van, nem csak a mercator. De most nem arról van szó. És azért vagy butább a sokévi átlagnál, mert nem érted meg miről vanszó.”

    De. Arról van szó, hogy a koordinátatranszformációt miért nem lehet torzításmentésen végrehajtani - helymeghatározás céljából. Erre volt ez egy egyszerű példa. Neked. Bonyolultabbat úgy sem értenél meg (bár utaltam arra is), de úgy látszik ez sem érted. Égsz mint a fene, ezért terelsz, vagy csak nem emlékszel mit állítottál egy kommentel ezelőtt? Jaj.

    „Bármilyen pontnak adható a gömb felszínén és belsejében is geocentrikus koordináta. (igen, az általad "dedósnak" nevezett térbeli Descaartes-féle!) De nem reménykedem már abban, hogy ezt fölfogd. Ha te ezt tagadod, akkor olyan sötét vagy, mint az országút. Ha már minősítgetsz, akkor ehhez nekem is jogom van. Nem tudsz olyan anyagi testet mutatni, ahol ezt ne tehetném meg. Én egyedül azt fogom föl nehezen, hogyan lehet valaki annyira sötét, hogy ezt nem képes fölfogni? …
    Szóval, rajzolj egy gömböt, rajzolj bele egy térbeli Descartes-féle ("dedós") koordináta-rendszert.
    Jelölj ki a lerajzolt testben vagy testen bárhol egy pontot, és határozd meg X-et, Y-t, és Z-t. Ha nem megy, akkor kérj meg egy kisgyereket. Neki menni fog. Amint megvan a descart- féle koordináta hármas, nyugodtan csapj a homlokodra, hogy fölfedeztél végre valamit. :-) ”

    Eddig helymeghatározásról beszéltél. Természetesen geocentrikus koordinátarendszert is lehet Descartes féle, (viszont az polárkoordináta rendszer, mivel gömbfelületen számol nem a gömb belsejében, ezért φ,λ,r betűkkel jelöljük és nem x,y,z-vel.) Ezzel csak az a baj, hogy pontatlan a közepes földsugár átlagos volta miatt, amit az a körülmény okoz, hogy az ellipszoid a legtöbb helyen nem illeszkedik a koordináta-rendszer középpontjára. Helymeghatározásra ezért (és még más dolog miatt is) önmagában alkalmatlan. Üres fecsegés helyett, talán oda kellene figyelni mit is írtál eredetileg.

    „Én egy anyagi rendszer (részecske teljes lebomlásáról írtam, és azt nevezik annihilációnak. De már nem csodálkozom azon, hogy ez neked nem megy. … Még annyit: nincs megsemmisülés, még ha ezt is mondják. Anyagi rendszerek lebomlásai és fölépülései vannak. Egy szubatomi részecske is az anyagnak egy rendszere. De ez már természetfilozófia. -Szerintem ilyenről te még nem hallottál.”

    Egyedül te nevezed a bomlást megsemmisülésnek, a többesszám használatára megint csak azt tudom mondani: sikzofrénia alert! Eddig semmivel sem sikerült alámásztatni, hogy ez a két folyamat ugyanaz lenne, csupán azt bizonyítottad be, hogy egyiket sem érted. Továbbá természetfilozófia egy frászkarikát, ez részecskefizika, ami természettudomány. A szavakat még mindig nem érted. :(

    „A gravitáció erő. Ha szerinted térgörbület, akkor tedd már be ide a Hold keltette ár-apály jelenség leírását.”

    Einstein szerint meg nem erő, hanem térgörbület, nyilván most akkor az következne, hogy te levezeted nekem, hol is tévedett Einstein. Hajrá! :) Egyszer már leírtam, de úgy látszik a memóriáddal baj van: Tudod nem én vagyok az akinek saját fantáziája van erről, amit kérdezel azt a google is kidobja. Viszont amit én kérdeztem - Einstein cáfolata - az csak a te fejedben létezik (vagyis ott sem, mert ez csak üres fecsegés a részedről, ezt mindketten tudjuk, különben már válaszoltál már volna, és nem terelnéd a szót - amúgy tudod, én kérdeztem előbb, bunkó és vitaképtelen dolog válasz helyett visszakérdezni! ;)

    „Így van, üres tér nem létezik. De ennek megértéséhez úgy látszik a te agyad kevés.”

    Valóban, a te személyes fantáziád csak neked valóság, az én agyam ennél többet tud, és állítom, hogy kreatívabb a fantáziám is, mint a tiéd. Szóval ez megint csak üres fecsegés a részedről, de úgy látszik ennyire vagy csak képes. Hát...
  • mizar1 #61
    Még annyit: nincs megsemmisülés, még ha ezt is mondják.
    Anyagi rendszerek lebomlásai és fölépülései vannak.
    Egy szubatomi részecske is az anyagnak egy rendszere.

    De ez már természetfilozófia. -Szerintem ilyenről te még nem hallottál.
    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2014.12.02. 13:49:16
  • mizar1 #60
    Szóval, rajzolj egy gömböt, rajzolj bele egy térbeli Descartes-féle ("dedós") koordináta-rendszert.
    Jelölj ki a lerajzolt testben vagy testen bárhol egy pontot, és határozd meg X-et, Y-t, és Z-t.

    Ha nem megy, akkor kérj meg egy kisgyereket. Neki menni fog.

    Amint megvan a descart- féle koordináta hármas, nyugodtan csapj a homlokodra, hogy fölfedeztél végre valamit. :-)
  • mizar1 #59
    Komolyan butább vagy a sokévi átlagnál.
    Azt hiszem befejezem veled.

    Sok egyéb vetület is van, nem csak a mercator.
    De most nem arról van szó. És azért vagy butább a sokévi átlagnál, mert nem érted meg miről van szó.
    Bármilyen pontnak adható a gömb felszínén és belsejében is geocentrikus koordináta. (igen, az általad "dedósnak" nevezett térbeli Descaartes-féle!) De nem reménykedem már abban, hogy ezt fölfogd.
    Ha te ezt tagadod, akkor olyan sötét vagy, mint az országút. Ha már minősítgetsz, akkor ehhez nekem is jogom van.

    Nem tudsz olyan anyagi testet mutatni, ahol ezt ne tehetném meg.
    Én egyedül azt fogom föl nehezen, hogyan lehet valaki annyira sötét, hogy ezt nem képes fölfogni?

    Én egy anyagi rendszer (részecske teljes lebomlásáról írtam, és azt nevezik annihilációnak. De már nem csodálkozom azon, hogy ez neked nem megy.

    A gravitáció erő.
    Ha szerinted térgörbület, akkor tedd már be ide a Hold keltette ár-apály jelenség leírását.

    Így van, üres tér nem létezik. De ennek megértéséhez úgy látszik a te agyad kevés.

    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2014.12.02. 12:22:30