Berta Sándor

Óvatosnak kell lennünk a mesterséges intelligenciával?

A számítógépek még nem tudják megérteni az intuíciót és a szerelmet, de ez hamarosan megváltozhat. Vajon valóban kell tartanunk a mesterséges intelligencia erejétől és elterjedésétől?

Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője és egyben a SpaceX magán-űrügynökség alapítója meglehetősen érdekes véleményt fogalmazott meg a mesterséges intelligencia kapcsán. Annak ellenére, hogy a dolog évtizedek óta foglalkoztatja a forgatókönyv- és a regényírók képzeletét, s bár nem lehet eldönteni, hogy áldás lehet-e vagy átok, szerinte nem árt óvatosnak lennünk. A menedzsert az MIT AeroAstro Centennial Symposium nevű rendezvényén kérdezték meg arról, hogy ő személy szerint miként gondolkodik a mesterséges intelligencia fejlődéséről és milyen potenciált lát benne.

Musk ahelyett, hogy az önállóan közlekedő és még a bevásárlásokat is elintéző gépkocsikról kezdett volna beszélni inkább a mesterséges intelligencia által jelentett veszélyekre próbálta meg felhívni a figyelmet. A vezető közölte: ha meg kellene határoznia, hogy mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve, akkor valószínűleg a mesterséges intelligenciát választaná. Úgy gondolja, hogy nagyon óvatosan kellene foglalkozni a gépek intelligenssé tételével, azzal ugyanis démonokat idézünk meg. Az ismert történetek szerint a varázslók csak azt hiszik, hogy egy pentagramma és szentelt víz segítségével ellenőrzésük alatt tarthatják a démonokat, de szerinte ez nem működik, ezért a témával foglalkozó nemzeti vagy nemzetközi hatóságokra van szükség.


A nézőtéri kérdés 1:07-nél hangzik el

Shmuel „Mooly“ Eden, aki az Intelnél az eszközök természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérléséért felel viszont azt az álláspontot képviseli, hogy ugyan az ember el fogja veszíteni a mesterséges intelligencia elleni küzdelmet, ugyanakkor élvezhetjük majd a folyamat előnyeit is. Egy az agy és a gép közötti interfésszel a felhőkörnyezethez tudnánk csatlakozni, s ez feleslegessé tenné az online keresők használatát.

Eden szerint 2030-ban a korszerű IT egyenrangú fél lehet az emberekkel. Már 15 év múlva olyan számítógépeink lehetnek, amelyek felvehetik a versenyt az emberi agy képességeivel. Amennyiben azt nézzük, hogy az emberi agy az elmúlt évszázadban miként fejlődött és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy milyen gyorsan fejlődtek a számítógépek, akkor meg kell állapítanunk, hogy végül az emberi agy veszíteni fog a számítógéppel szemben. "Természetesen számos téma van, amik még nincsenek lefedve, ezek az érzelmek, az intuíció, a szerelem, a különböző értékek. De ha valaki pontosan meghatározná ezeket a dolgokat, akkor be lehetne programozni rájuk a számítógépeket. Ez kísérteties? Talán. De egyúttal lenyűgöző is" - ecsetelte Shmuel „Mooly“ Eden.

A szakember a nemzetközi IT-szakma egyik legbriliánsabb képviselője, 1982 óta dolgozik az Intelnél és meghatározó szerepe volt a Pentium M, valamint a Centrino processzorok kifejlesztésében. 2012 óta ő vezeti a konszern izraeli leányvállalatát. Eden arra számít, hogy egy napon a számítógépeket integrálni fogjuk a testünkbe. Elég csak arra gondolni, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem hallanak, de egy implantátummal képesek lennének erre. Vagy azok az emberek, akiknek nincsenek kezeik, a számítógép által vezérelt protézisekkel tudnának újra tapintani és tárgyakat megfogni. A testünkbe integrált számítógépek kevésbé lennének zavaróak, mint az okostelefonok.

Óvatosnak kell lennünk a mesterséges intelligenciával?
  • Igen
  • Nem
Az Intel vezetője szeptemberben úgy vélte, hogy nem az a kérdés, hogy lesznek-e minket megértő számítógépek, hanem az, hogy mikor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • wraithLord #50
    Szerintem statisztikailag lehetséges, hogy vannak. Az még valószínűbb, hogy kezdetleges élet van.
    Ha azt mondom, hiszek, az azt sugallja, hogy (a téma ismerete nélkül) érdekel, pedig igazából az érdeklődési "kör"-ömnek eléggé a végén van a dolog. :)

    Igazából véleményem szerint a tudomány sem hiszi hogy van, hanem statisztikai alapon valószínűsíti. És ezt a valószínűsítést akarja igazolni az intelligens idegen élet kutatásával. Végül is vagyunk elegen, mindenkit más érdekel, valakit ez, miért ne foglalkozzanak ezzel is. :)

    Egy kutató előzetes megfigyelések alapján valószínűsít valamit. Aztán igazolja vagy cáfolja - vagy az intelligens idegenek esetében esetleg egyik sem következik be. Nevezhetjük hitnek, de a hitet én inkább mindenféle alap (tudományos igényességű megfigyelés, tapasztalat) nélküli képzeletbeli dolgokhoz való ragaszkodásként írnám le. Ami az illető téma iránt érdeklődő laikusokra, vagy nem tudományos téma esetén egyszerűbb emberekre jellemző (ez utóbbira jobb körülírás most nem jutott eszembe).

    Én is intelligens földönkívüli életben hívő lennék, ha érdekelne a dolog. Mert lövésem nincs hozzá, laikus vagyok a témában, de ragaszkodom hozzá, hogy biztos vannak, mert valamit hallottam a témában.
    Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2014.10.29. 23:32:56
  • MasterMason #49
    Matematikai egyenlet - képlet támasztja alá ezt a feltételezést, szemben azzal, hogy létezik emberi nyelven beszélő kígyó, meg örök életet termő gyümölcsfa.
  • Archenemy #48
    Tehát az a bizonyíték, hogy tuti van :)
    Bocs, de pont erről szól az idézet. Hogy valaki hisz valamiben akor is, ha nincs rá bizonyíték. Te pont így hiszel a földönkívüli civilizációkban. Nulla bizonyíték van, hogy ilyenek léteznek. Mégis ennek a hite valahogy elfogadott, sőt, progresszív és tudományos. Ilyenkor nincs Okham beretvája meg a többi okosság, hanem csak úgy elhisszük, hogy vannak ufók, mert annyira hihetetlen, hogy nincsenek.

    Ez nem azt jelenti, hogy én ne gondolnám azt, hogy vannak hasonló civilizációk, csak erre a kettősmércére hívom fel a figyelmet. "nem hiszem el, mert nincs rá bizonyíték" vs" elhiszem bizonyíték nélkül, mert az ellenkezőjét elképzelhetetlennek tartom".

    Mondjuk elég valószínűnek tartom, hogy ha vannak is ilyen civilizációk, mi a büdös életbe nem fogunk találkozni velük.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Fermi_paradox
  • MasterMason #47
    Mivel kb legalább 100 milliárd galaxis van, és mindegyikben van legalább 400 milliárd csillag, és mivel a mi galaxisunkban is van legalább egy hely, ahol kialakult az élet, így hát a valószínűség számítás szerint kb 99.9%-ék, hogy máshol is kialakult élet.

    Az, hogy mi intelligens és mi nem azt hagyjuk, mert a földi civilizáció minden kivéve intelligens.
  • Archenemy #46
    Jelzem, hogy elolvastam amit írtál, de érdemben már nem válaszolok, mert agyrágózás valóban :)

    Viszont az aláírásod:
    "Faith is belief in spite of, even perhaps because of, the lack of evidence."

    Te hiszel a földönkívüli, intelligens civilizációk létezésében?

  • wraithLord #45
    A második felvetésed inkább agyrágógumi, mint az első. Az más kérdés, hogy nem lényeg, mert pl. soha nem fogunk tudni rájönni, hogy szimuláltak vagyunk-e vagy nem. Tehát a mi szempontunkból "igaziak" vagyunk. Gondolkodom, tehát vagyok. Tök mindegy, hogy a közeg micsoda, ahol vagyok. Vagy ha nem is mindegy, de azok, akik a részei ennek a közegnek, sosem fognak tudni átlépni rajta.

    Ha rájönnénk, hogy minket csináltak, és hogy kik csináltak minket, akkor utána az lenne a kérdés, hogy azok hogy jöttek létre, akik minket csináltak. És így tovább, ha a mi tervezőinket is valaki csinálta. Előbb utóbb eljutnánk oda, hogy valamelyik tervező létrejött. Tehát előbb-utóbb kérdés lenne az is (ha eljutnánk odáig, de nem jutnánk el).

    Azt most is tudjuk kutatni, hogy az élet hogy jöhet létre spontán, azt viszont nem, hogy létrehozott-e valaki, ki hozott létre minket, és azt ki hozta létre, és azt ki hozta létre és hogy az X-edik tervező hogy alakulhatott ki spontán, mert annak nincs tervezője.
    Ergo, Ockham borotvája módon le lehet vágni az egészet arra, hogy élet hogy jöhet létre spontán.
    Ez a téma agyrágóguminak nem jó, csak egy lehetőség. Ami vagy úgy van, vagy nem.

    Igazából ez a tervezettség, meg szimuláltság ugyanolyan, mint isten. A fantázia határtalan. Az univerzum nem az, ráadásul kutatható is.
  • Archenemy #44
    Eeegen, csak nem az a kérdés, hogy aki minket csinált (teremtett, programozott, vagy egyszerűen csak olyan világot kreált, ahol létrejöhettünk), azt ki csinálta... hanem hogy mi hogy jöttünk létre :)

    Egyébként egy másik agyrágógumit gyúrtam kicsit át. Ha lehet szimulálni világokat pl. egy szuperszámítógéppel, akkor annak az esélye, hogy mi egy szimulált világban élünk, sokkal nagyobb, mint annak az esélye, hogy az "igaziban" :)

    Persze ennek nincs nagy jelentősége, ha szimulált is a világ, számunkra ez az igazi.
  • Archenemy #43
    "hogy utána azt mondja a tudás bűn,"
    :O
  • wraithLord #42
    Mondjuk sejthető, hogy élet létrejöhet spontán módon, mert mindenkit nem tervezhetett valaki, hanem kellett lennie egy "első" fajnak, ami csak úgy létrejött.
    Na de mindegy, marhára eltávolodtunk a cikktől, és megint a szokásos téma jött elő...
  • wraithLord #41
    Ebben a gondolatmenetben az is benne van, hogy azt is igazoltuk, élet létrejöhet spontán módon.
    Amúgy igazad van, és nyilván akkor nem állná meg a helyét a hasonlat, ha nem tudnánk olyanról, hogy van eső.