Balázs Richárd
68 napot adnak az első marsi telepeseknek
Saját zöldségeik okozhatják a Mars első emberi gyarmatosítóinak a vesztét, figyelmeztet egy amerikai tanulmány.
A Mars One projekt lényege, hogy nem tervez visszaúttal a küldetésre jelentkezők esetében, akiknek így hosszútávra, lényegében életük végéig kell berendezkedniük a vörös bolygón. Egy új tanulmány szerint ez az idő koránt sem lesz olyan hosszú, a jövő gyarmatosítói már 68 nap után elkezdenek haldokolni.
Aki nem ismerné a tervezetet, a Mars One egy globális televíziós show műsor lesz, ami a közvetítési jogok értékesítéséből szedi össze a Mars-utazás megvalósításához szükséges tőkét. A Bas Lansdorp által alapított kezdeményezés 2014 nyarán már társult az Endemol csoport egyik tagjával, így 2015 elején várható az első válogatásokról készülő adások sugárzása. Közel 140 országból fogadtak jelentkezéseket, a több mint 200.000 nevezőből a regionális válogatáson a Mars One májusban 705 embert juttatott tovább a második fordulóba. Újabb két kiválasztási fordulót követően 2015 végére 28-40 potenciális gyarmatosító áll a Mars One szolgálatába. Hét évnyi kiképzést követően a közvélemény választhatná ki a "döntősök" közül a Marsra indulók első csoportját, akik - ha sikerül a cégeknek összeszedni a megfelelő pénzösszeget - 2024-ben érkezhetnek meg az előre összeszerelt Mars-bázisra. A csapatok kétévente indulnak, minden expedíció négy űrhajóst foglal magába.
Az amerikai MIT tudósa, Sydney Do és munkatársai a múlt héten Kanadában megtartott Nemzetközi Űrrepülési Kongresszuson arra figyelmeztettek, hogy az életfenntartó rendszereket és a lakrész megoldásait nem vizsgálták meg kellő alapossággal. A csoport számítógépes szimulációi szerint a Mars One által javasolt növénytermesztő rendszer túl sok oxigént fog termelni, 68 nap alatt olyan szinteket alakítva ki, ami már mérgező a "telepesekre" nézve. "Amennyiben a terményekkel fedezik a létesítmény teljes élelmiszer ellátását, a rendszer által termelt oxigénszint nem lesz biztonságos" - foglalta össze eredményeiket Do.
Az amerikai csoport azért is kritizálta a Mars One-t, mert szerintük a Földön működő ellátási technológiák a Marson nem fognak megbízható működést biztosítani. Jelenleg nincs olyan oxigén eltávolító technika, ami bizonyított volna az űrben, emelte ki Do. Ugyanez igaz a víz újrahasznosításra is, a Nemzetközi Űrállomásra tervezett módszer a vizeletből történő víz kinyerésre a Földön működött, a súlytalanságban bekövetkező csontsűrűség vesztés következtében azonban megnövekszik a kalcium mennyisége a vizeletben, ami a rendszer meghibásodásához vezető lerakódásokat eredményezett.
Lansdorp mindezek ellenére optimistán nyilatkozott, mondván, bőven van még idejük ezeknek a problémáknak az orvosolására 2024-ig. "Sok megoldásra váró probléma van a jelen és az emberi Marsra szállás időpontja között, az oxigénkivonás azonban egyértelműen nem tartozik ezek közé" - tette hozzá.
A Mars One projekt lényege, hogy nem tervez visszaúttal a küldetésre jelentkezők esetében, akiknek így hosszútávra, lényegében életük végéig kell berendezkedniük a vörös bolygón. Egy új tanulmány szerint ez az idő koránt sem lesz olyan hosszú, a jövő gyarmatosítói már 68 nap után elkezdenek haldokolni.
Aki nem ismerné a tervezetet, a Mars One egy globális televíziós show műsor lesz, ami a közvetítési jogok értékesítéséből szedi össze a Mars-utazás megvalósításához szükséges tőkét. A Bas Lansdorp által alapított kezdeményezés 2014 nyarán már társult az Endemol csoport egyik tagjával, így 2015 elején várható az első válogatásokról készülő adások sugárzása. Közel 140 országból fogadtak jelentkezéseket, a több mint 200.000 nevezőből a regionális válogatáson a Mars One májusban 705 embert juttatott tovább a második fordulóba. Újabb két kiválasztási fordulót követően 2015 végére 28-40 potenciális gyarmatosító áll a Mars One szolgálatába. Hét évnyi kiképzést követően a közvélemény választhatná ki a "döntősök" közül a Marsra indulók első csoportját, akik - ha sikerül a cégeknek összeszedni a megfelelő pénzösszeget - 2024-ben érkezhetnek meg az előre összeszerelt Mars-bázisra. A csapatok kétévente indulnak, minden expedíció négy űrhajóst foglal magába.
Az amerikai MIT tudósa, Sydney Do és munkatársai a múlt héten Kanadában megtartott Nemzetközi Űrrepülési Kongresszuson arra figyelmeztettek, hogy az életfenntartó rendszereket és a lakrész megoldásait nem vizsgálták meg kellő alapossággal. A csoport számítógépes szimulációi szerint a Mars One által javasolt növénytermesztő rendszer túl sok oxigént fog termelni, 68 nap alatt olyan szinteket alakítva ki, ami már mérgező a "telepesekre" nézve. "Amennyiben a terményekkel fedezik a létesítmény teljes élelmiszer ellátását, a rendszer által termelt oxigénszint nem lesz biztonságos" - foglalta össze eredményeiket Do.
Az amerikai csoport azért is kritizálta a Mars One-t, mert szerintük a Földön működő ellátási technológiák a Marson nem fognak megbízható működést biztosítani. Jelenleg nincs olyan oxigén eltávolító technika, ami bizonyított volna az űrben, emelte ki Do. Ugyanez igaz a víz újrahasznosításra is, a Nemzetközi Űrállomásra tervezett módszer a vizeletből történő víz kinyerésre a Földön működött, a súlytalanságban bekövetkező csontsűrűség vesztés következtében azonban megnövekszik a kalcium mennyisége a vizeletben, ami a rendszer meghibásodásához vezető lerakódásokat eredményezett.
Lansdorp mindezek ellenére optimistán nyilatkozott, mondván, bőven van még idejük ezeknek a problémáknak az orvosolására 2024-ig. "Sok megoldásra váró probléma van a jelen és az emberi Marsra szállás időpontja között, az oxigénkivonás azonban egyértelműen nem tartozik ezek közé" - tette hozzá.